Francia csúcsmenedzserek az Orbán-közeli MET-ben

Publikálás dátuma
2019.09.11. 19:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az exmolos Lakatos Benjamin tulajdonolta, Zugban bejegyzett MET Lantos Csaba vezette igazgatóságának tagja lett a Gaz de France egykori elnöke, Jean-Francois Cirelli is.
A Dunamenti Erőművet és a Tigáz-hálózat felét is jegyző MET Csoport központi cége, - a svájci áttételekkel - az exmolos Lakatos Benjamin tulajdonában lévő MET Holding AG igazgatóságát erősíti mostantól Jean-Francois Cirelli és Charles-Eduard van Rossum - derül ki a gázkereskedő weboldaláról. (A cég korábbi közleményében szeptember 1-i hatályúként szereplő lépésnek szerda este még nem leltük nyomát a zugi cégnyilvántartásban.)
Jean-Francois Cirelli
Fotó: FRANCOIS GUILLOT
Jean-Francois Cirelli korábban az egykor jelentős hazai közműveket is birtokló belga Electrabelt, illetve francia Gaz de France-ot (GdF) vezette, 2015-ig pedig a GdF utódvállalatainál elnökhelyettesi posztot töltött be. Azt megelőzően minisztériumi, tanácsadói és kabinetvezető-helyettesi posztokat töltött be a francia kormányban. Jelenleg például a világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock francia-belga-luxemburgi térségi vezetője, illetve az E.ON-tól a finn Fortumhoz átkerülő - a gönyűi erőművet is tulajdonló - Uniper felügyelőbizottsági tagja. Az évtizedekig a Goldman Sachs nevű tanácsadónál dolgozó Charles-Eduard van Rossum jelenleg a párizsi Ravel & Co. elnöke. A két menedzser a MET korábbi közleménye szerint felvásárlásokkal is foglalkozik majd. (Amikor a MET-et tavaly Lakatos Benjamin társtulajdonosaitól - például a kormányfő-közeli Garancsi Istvántól - kivásárolta, már felmerült a további tőkebevonás ötlete is.) A zugi MET Holding AG igazgatóságának elnöke Lantos Csaba nagyvállalkozó, az OTP egykori vezérhelyettese.
Szerző
Témák
MET gáz

Matolcsy és Varga nem aggódik a forint miatt

Publikálás dátuma
2019.09.11. 18:28

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán összehívott ülése, mert a fideszes képviselők bojkottálták azt.
De nem kívánt beszámolni az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésére meghívott Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. új vezérigazgatója sem arról, hogy az idei költségvetésre, illetve az államháztartásra milyen következményei vannak annak, hogy az euró-forint keresztárfolyama napról napra újabb és újabb történelmi rekordokat döntöget. Az euróárfolyam szerdán csaknem elérte a 333 forintot, amire korábban még soha nem volt példa. Szűcs Lajos (Fidesz) bizottsági alelnök Varju László (DK) elnöknek írott levelében arra hivatkozott, hogy azért nem biztosítják a határozatképes többséget, mert a tőkepiacokon tapasztalható 2-3 százalékos mozgás "egyáltalán nem számít drámai változásnak." Ezért úgymond álságosnak tartják a forint árfolyama és az ország  költségvetése iránti aggodalmat. A kormánypárti politikus azt állítja, hogy a Fidesz kormányzása óta az ország pénzügyileg erősödik. Az euróövezetben viszont komoly válságjelek vannak.  Orbán Viktor 2004-es nyilatkozata szerint: "A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.” Ezt a jelenlegi miniszterelnök akkor mondta, amikor az euró árfolyam 245 forint volt, és Mesterházy Attila (MSZP) idézte fel, az elmaradt bizottsági ülés helyett tartott sajtótájékoztatón. A kormányzat szerint megvan a feltétele az euró bevezetésének Magyarországon. Az ellenzéki képviselő írásbeli kérdést tett fel a pénzügyminiszternek, illetve az MNB elnökének, hogy mit kívánnak tenni a jelenlegi helyzetben. Varju László (DK) megjegyezte, hogy a költségvetési bizottság előtt Varga Mihály és Matolcsy György tisztázhatták volna az utóbbi napokban felforrósodott nézeteltéréseiket, de nem éltek az alkalommal. Mesterházy Attila felszólította kormányt, amennyiben valóban megvannak az euró bevezetésének a feltételei, akkor minél előbb vezessék be az európai közös pénzt, mert csak ez lehet a hosszú távú megoldás az államháztartás és a jövő évi költségvetés biztosítására. Bősz Anett (független) a Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője arra emlékeztetett: Orbán Viktor ellenzékben 2008-ban, a 274 forintos euró-árfolyamnál rázta meg a vészcsengőt, és mondta, hogy a forintválságot a miniszterelnök-csere oldhatja csak meg. „Ha a 274 forintos eurót gyengének nevezte Orbán, a 330 fölötti árfolyamot hogyan definiálná a miniszterelnök?” – tette fel a kérdést Bősz Anett.  
Szerző

Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról

Publikálás dátuma
2019.09.11. 14:33
Monetáris Tanács
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Minden marad a régiben.
A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 0,9 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartásáról augusztusban - írja az MTI. A beérkezett adatokat, illetve az inflációs és makrogazdasági kilátásokat övező kockázatokat figyelembe véve a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzése, valamint az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok, illetve a hazai és nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok augusztusban nem indokolják a monetáris kondíciók megváltoztatását. A tartósabb inflációs tendenciák esetében a lefelé mutató kockázatok erősödtek, amelyek mértékének megítéléséhez a második fél évben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.
Szerző