50 emberrel a fedélzetén csak úgy mellékvágányra toltak egy vonatot a Nyugatiban

Publikálás dátuma
2019.09.11. 20:52
Képünk illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A MÁV elismerte a hibát, ami másodszor fordult elő.
Csaknem 50 emberrel a fedélzetén mellékvágányra toltak egy vonatot kedd reggel a Nyugati pályaudvaron. Volt, aki a 9 hónapos gyermekét tolta babakocsiban a sínek között, hogy visszajusson az állomásra. Egy szemtanú azt mondta az RTL Híradónak, hogy senki nem tájékoztatta az utasokat, akik így nem tudták, miért áll a vonat. Az 50 ember végül megunta a céltalan várakozást, és visszasétáltak az állomásra. A MÁV-nál elismerték, hogy hibáztak. Három hónapja azonban ugyanitt szintén mellékvágányra vittek egy vonatnyi embert.
Szerző

"A rendőrséget politikai célokra használják fel” - Házkutatást tartottak Pikó András VIII. kerületi polgármesterjelölt kampányközpontjában

Publikálás dátuma
2019.09.11. 19:29

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Felháborító, megdöbbentő, hogy egy egyértelműen alaptalan rágalom után egy nappal a rendőrséget politikai célokra használják fel ellenünk. Lehet, úgy gondolták, hogy ezzel megfélemlítenek bennünket, de pont ellentétes hatást értek el. Biztosan nem lépek vissza – mondta lapunknak Pikó András a józsefvárosi közös ellenzéki polgármesterjelölt, miután a rendőrök szerda este házkutatást tartottak kampányközpontjában. Pikó kampányfőnökét, Udvarhelyi Tesszát még késő este is kihallgatták a rendőrök a polgármesterjelölt tájékoztatása szerint. Pikó közölte: szó volt arról, hogy lefoglalják az épületben lévő laptopokat.
Az ügy előzménye, hogy az ellenzéki aspiránst a kormánylap Magyar Nemzet jogtalan adatgyűjtéssel vádolta meg. Az újság dokumentumokat és fotókat tett közzé, amelyek szerintük igazolják, hogy csalást követtek el. Karácsony Gergely, az ellenzéki pártok közös főpolgármester-jelöltje még szerda este Pikóék kampányközpontjához ment. A politikus azt mondta, Pikóék „talpig becsületes emberek, akiknek a legtöbb fideszes politikus a lába nyomát se csókolhatná meg.” Az Indexnek azt is hozzátette, hogy péntek este hat órakor szolidaritási tüntetést tartanak. Böcskei Balázs politikai elemző lapunknak azt mondta, a kampánystáb hibája hozzájárul ahhoz, hogy az egyébként is az ellenzéki kampányokat és politikusokat stigmázó kormánypárti propagandamédia további álhíreket gyártson: még ha nem is követtek el szabálysértést, akkor sem lett volna szabad közzétenni félreérthető jelenetet ábrázoló fotót. Az IDEA Intézet vezetője szerint a rendőrségnek hivatalból el kell járnia az ügyben. Még akkor is – folytatta az elemző –, ha Pikó és stábja feddhetetlen előéletéből is az következik, hogy elhal majd a gyanú. – Egyrészt a kormánypártok "etetik" a kormánymédiát, másrészt viszont a politikai kampány egy szakma, nem lehet okot adni semmi félremagyarázhatóra – vont mérleget a szakértő. A Népszavának a Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden azt válaszolta, hogy „választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, valamint személyes adattal visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.” Pikó András szerint semmiféle csalást nem követettek el, de a Fidesz valóban vásárol voksokat, óvónőket kényszerít ajánlóívek aláírására és visszaél a megszerzett adatokkal.
Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 22:47

Lakhatási válság: egyre nehezebb elszakadni a szülői háztól

Publikálás dátuma
2019.09.11. 19:26

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A 18-34 év közötti magyar fiatal felnőttek majdnem 63 százaléka még a szülői házban él, míg az uniós átlag csak 48 százalék.
A Habitat for Humanity Magyarország idén hetedik alkalommal jelenteti meg Éves jelentését a lakhatási szegénységről, aminek szerdán nyilvánosságra hozott első fejezete kutatási eredmények felhasználásával a fiatalok lakáshoz jutási és bérlési esélyeit járja körbe. A szakértői összefoglaló az Eurostat összehasonlító adatait idézve emeli ki, hogy ennél is rosszabb a helyzet, ha csak a 25 év fölöttieket nézzük, mert Magyarországon még ebben a körben is 42 és fél százalék az önálló életben csak reménykedők aránya, míg a kontinens többi országában már csak 28 százalék. Más adatok azt mutatják, hogy azok a fiatalok, akik nem számíthatnak a családjuk anyagi segítségére, egyáltalán nem tudnak ingatlant venni, vagy csak hitelből, kisebbet, olcsóbbat. A 35 év alatti lakásvásárlók 40 százaléka kapott valamilyen anyagi segítséget a rokonoktól, nem is keveset: a KSH adatai szerint az ingatlan árának majdnem felét adja össze a család. Akiknek nincs ilyen hátterük, alig tudnak lépni. A jövedelmi tizedeket nézve a legkevesebb bevétellel rendelkezőknek mindössze 3 százaléka rendelkezik lakáscélú megtakarítással. A hazai lakáspolitikáról a korábbi jelentések csak azt mondták, hogy a támogatások szinte kizárólag a középosztályt, vagy az e fölötti jövedelmi kategóriához tartozókat segítik, de ma már ez sem igaz. A 2018-ban egy tollvonással megszüntetett lakás-takarékpénztárakban tipikusan épp a középosztály gyűjtötte a pénzét a saját vagy gyermekei lakáshelyzetének javítására. Évente 20 ezer háztartásnak segített előrelépni ez a konstrukció, megszüntetése az előzetes gyermekvállalástól független lehetőségeket nullázta le. A csok és a falusi csok kapcsán a Habitat munkáját segítő szakértők ismét kiemelik, hogy a kistelepüléseken élőknek vagy odaköltözőknek sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, mint városi társaiknak, például kétszer olyan hosszú biztosítási jogviszonyt kell igazolniuk. A csok-ban részesülők tavaly októberig összesen 45 ezer gyerek születését vállalták a szerződésekben, a tanulmány készítői szerint ezzel a visszafizetésen túl komoly pszichés terhet is a nyakukba véve, ha bármilyen ok miatt mégsem bővül a család. Az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézete 2017-2018-ban végzett felmérései szerint – követve a nemzetközi trendeket – Budapesten a fiatal felnőttek majdnem negyede él bérelt lakásban, s az arány fokozatosan nő. A szociológusok szerint kialakult egy „bérlői generáció”, amelyik hosszú távon is így képzeli el a lakhatását, ám ez a csoport sem egységes. Egyrészt jól kereső fiatalokból áll, akik rugalmasan költöznek tovább új élethelyzetekben és pénzüket lakásvásárlás helyett inkább befektetik, de jelentős azok tömege is, akik soha nem tudják összegyűjteni a saját ingatlanhoz szükséges alaptőkét. A lakhatási szegénységgel foglalkozó szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a magánbérleti piac ma teljesen szabályozatlan, így sem a bérlő, sem a bérbeadó nem érzi magát biztonságban. Ennek következtében egy gyerekes család gyakorlatilag esélytelen, ha albérletet keres, de még az egyetemisták is gyakran szorulnak rossz minőségű, mégis drága lakásokba, mert kevés a kollégiumi férőhely. Ennek szélsőséges formájával, amit már uzsorabérletnek neveznek a Habitat jelentésének készítői, a társadalom legszegényebb csoportjai találkoznak gyakran, mert kevés a szociális bérlakás, a munkásszálló és a szociális intézményekben is alig van hely. A hajléktalanok között nagyon magas a korábbi állami gondozottak aránya, ami megint csak azt mutatja, a legszegényebbek kevés segítséget kapnak lakásgondjaik megoldásához.

Alternatív megoldások

A társadalomkutatók nemcsak a bérlakásépítések és a magánbérleti piac szabályozását sürgetik: közösségi lakhatásra alkalmas terek kialakításában, szövetkezeti vagy alapítványi tulajdonban lévő ingatlanok kihasználásában, szociális lakásügynökség létrehozásában is gondolkodnak. Ezeknél a bérbeadó például az önkormányzattal szerződik le az ingatlan hasznosítására, így biztosítva, hogy mindig megkapja a bérleti díjat és a beköltözők nem lakják le teljesen a lakást.

Frissítve: 2019.09.11. 21:12