Leplezetlenül

Polt Péter legfőbb ügyész immár tagadhatatlanul, tökéletesen kiszolgálja a hatalmat. Megtámadta a Legfelsőbb Bíróság előtt a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzését, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál egy büntető ügyben. Polt Péter tehát a törvény sajátságos, mondhatnám, illiberális felhasználásával akarja egy törvényes eljárás lefolytatását megakadályozni, nehogy az a luxemburgi bíróság vizsgálódjon a magyar igazságszolgáltatás háza táján, amelyre az orbáni rendszernek nincs ráhatása. Polt Péter a rendkívüli jogorvoslati jogosítványát valójában a Fidesz politikai érdekeinek alárendelve alkalmazza. Ha kell, azért, hogy a Fidesznek (politikai) előnye származzon belőle, vagy éppen azért, hogy a Fidesznek nehogy (politikailag) hátrányos legyen. Vagyis aszerint dobja be ezen jogát a jogi köztudat szövevényes köreibe, hogy ez éppen hogyan fekszik a narancsnak, és legkevésbé sem a törvényesség számít valójában. Annak idején a Keller-ügy kapcsán sem a törvényesség vezérelte, hanem hogy fideszes nehogy a vádlottak padjára jusson. Akkoriban a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a kormányt is megilleti az állami vagyon megvédése érdekében a pótmagánvád jogintézménye, ha az ügyészség nem volt hajlandó eljárni. Polt Péter, annak érdekében, nehogy valamelyik fideszes a vádlottak padjára jusson, sikeresen lépett fel azért, hogy a kormány javára a pótmagánvád jogintézményét kiiktassa. Ha az ügyészség nem jár el, akkor ezt más se tehesse meg. Most meg azért, nehogy lehetőséget biztosítson az uniós bíróság a hazaiaknak annak érdekében, hogy ne a NER legyen az ítélkezés alapja. Ahogy akkoriban is az volt a cél, hogy egy jogi eljárást – amely negatív lehet a Fidesz érdekeire – annuláljon, most pepitában ugyanezt teszi. Polt Péter anno az Alkotmánybírósághoz fordult és kimondatta: egyetlen közhatalmi funkcióval bíró állami szervezet sem veheti át az ügyészségtől a vádemelés és a vádképviselet jogát. Mára már a döntés jogát is szeretné olyan módon befolyásolni, hogy megint csak a jelenlegi hatalom aktuálpolitikai érdekei érvényesüljenek az ítélkezés keretében. Polt Péter igazodott egy olyan rendszerhez, amely a demokrácia játékszabályait saját érdekeinek rendelte alá.  Ezek után nem megkerülhető az a kérdés, hogy milyen erkölcsi alappal akar attól a bírósági intézményrendszertől kedvező döntést elvárni, amelyiknek lényegében keresztbe fekszik. Az meg már csak hab a tortán, hogy az az indítvány, amely érvényesítésének a Legfelsőbb Bíróság által akar gátat szabni, magát a Legfelsőbb Bíróságot is érinti. Polt Péter abszurd módon most azért fordult a bírósághoz, hogy a bíróság forduljon önmagával szembe.    Hogy is mondta Áder János egykoron, még Fidesz frakcióvezetőként? El a kezekkel a független magyar bíróságtól!
Szerző
Ferincz Jenő

Le a görögdinnyével!

Mint azt Orbán Viktor kabinetfőnöke a minap közhírré tette, jobboldali kormányunk hatalmas küzdelmet vív a zöld ideológiába becsomagolt kommunizmussal, azaz a vörösökkel – akik egyébként ma is csupa szörnyű dolgot akarnak. Hogy mit is, azt Rogán miniszter úr pontosan el is mondta a HírTV műsorában.
Például államosítani akarnak. Igaz, a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat, a külföldi befektetők Mol-részvényeit, aztán az MKB-t, a tankönyvkiadást, az E.On gázüzletágát, Ferihegy 2-t, a dohánykereskedelmet, a Bakonyi Erőművet, a Takarékbankot és a mögötte álló összes takarékszövetkezetet, meg még sok mást is  éppen Rogán miniszter úr kormánya államosította; de hát e vagyonok, vagy legalábbis e vagyonok jövedelmei utóbb már megbízható, igaz magyar hazafiak kezébe kerültek.
Ezek a vörösök azon kívül adót is akarnak emelni. Igaz, a 27 százalékos áfát, amely – mint tudjuk – a szegények adója, történetesen az Orbán-kormány vezette be, de ezzel legalább hazánk bekerült a Guinness-rekorderek közé. Mivel a vörösök ma is azt vallják, hogy fizessenek többet a gazdagok, a kétharmados jogosítványokkal rendelkező nemzeti oldal előre látó módon kizárta ennek még a lehetőségét is: törvénybe iktatták, hogy nix progresszív jövedelemadó.
Még kimondani is szörnyű, de Rogán Antal miniszter úr mégis bátran kimondta: ezek a vörösök (mint tudjuk: ők kívülről most zöldek) ráadásul segélyeket is akarnának adni. Méghozzá a jelenleginél többet és sokkal tovább! Például a rokkantaknak, a munkanélkülieknek, vagy akár azoknak is, akik galád módon nem tudták kifizetni még a szociális bérlakás bérét sem. Eközben képesek lennének elvenni a háromgyerekesek 2 és fél milliós gépkocsi-támogatását – ami például Orbán miniszterelnök úrnak is jár. 
És megszüntetnék a kamattámogatásos hitelkonstrukciókat is, arra való hivatkozással, hogy ezek egyrészt elérhetetlenek a legszegényebbek részére, másrészt pedig a kamattámogatás a későbbi évek költségvetését fogja terhelni. Ne jöjjenek nekünk itt azzal, hogy az OECD kimutatása szerint Magyarországon a lakosság leggazdagabb 20 százalékának több pénzbeli támogatást juttatnak, mint a legszegényebb 20 százalékának! Ez nem lehet indok arra, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül alapjövedelmet akarjanak mindenkinek.
Mert a kívül zöld, belül vörös ideológia legnagyobb galádsága és megtévesztése valójában a Feltétel Nélküli Alapjövedelem. Még hogy az mindenkinek jár a létezés jogán! Még hogy az egyénnek ne kelljen minden esetben kérvényeznie, megalázkodnia, bizonyítania, hogy ez vagy az a pár ezer forint neki még a jelenlegi törvény szerint is járna? Csak úgy ripsz-ropsz kapna némi pénzt, hogy pl. el tudjon utazni egy állásinterjúra, vagy áthidalja a váratlan munkanélküliség nehézségeit? Még hogy megfagy? Meg éhen hal? Hát nem érné meg inkább instanciáznia a helyi hatalmasságok előtt a közmunka nevű nemzeti attrakció kényszeredett statisztájaként, s egyúttal a gazdaságstatisztikai adatok fényesre sikálásának résztvevőjeként? 
Mit jönnek itt a görögdinnyések valamiféle Feltétel Nélküli Alapjövedelem kommunista eszméivel az álliberális Hayekre és Friedmanra, meg a filozófus Bertrand Russellre hivatkozva? Mit számít nekünk a liberálbolsevik, Nobel-díjjal is kitüntetett tudósok támogató véleménye? A Bill Gates-, Elon Musk- és Mark Zuckerberg-féle milliárdosok is biztosan azért támogatják az alapjövedelmet, mert nekik is jól jönne az a havi párszáz dollár! És kit érdekelnek az MTA avítt szellemét idéző Ferge Zsuzsa-féle akadémikusok, Surányi György-féle pénzügyérek, a bukott baloldal olyan képviselői, mint Korózs Lajos és Tordai Bence?
Mit akarnak ezek a görögdinnye-hívők a Feltétel Nélküli Alapjövedelemmel? Csak nem azt, hogy mindenki maga dönthessen a saját életéről? Amikor itt van nekünk Orbán Viktor és Rogán Antal, akiknek történelmi kétharmados joguk van mindenről és mindenkiről dönteni?
Hát nem! Rogán Antal most leleplezte: amit ezek a zöld-vörösek képviselnek, az színtiszta kommunizmus. És most hazug, félrevezető módon klímakatasztrófára, globális felmelegedésre, meg környezetvédelemre hivatkoznak. Ugyan kérem, hát nem rezsicsökkentés az, ha nem kell télen fűteni? Ez az egész zöld politika is csak egy bolsevik trükk. Egyébként mi is foglalkozunk a környezetvédelemmel, főleg a köztársasági elnök úr, aki még horgászni is jár. Környezetvédelmi minisztérium vagy államtitkár meg azért nincs, mert mi csökkentjük az állami apparátust.
Hogy az interjút megelőző napokban nálunk 8 fokkal volt melegebb, mint a sokévi átlag? Úgy látszik, a görögdinnye-ideológia az Országos Meteorológiai Szolgálatba is betette a lábát. Megérett az idő, hogy személyi változásokat érvényesítsünk ennél az intézménynél is. A nemzeti elkötelezettségű meteorológusok sokkal jobban tudnak mérni, a nyilatkozatokat meg egyébként is Rogán úr apparátusa koordinálja. 
Nagy hazugság ez a kívül zöld, belül vörös ideológia... Le a görögdinnyével! A szerző mérnök-közgazdász 
Szerző
Lázár András

Kit képvisel?

Beigazolódtak a State Department félelmei. Csaknem három évvel ezelőtt fogták el ifjabb és idősebb Vlagyimir Ljubisint a Perszeusz fedőnevű akcióban magyar rendőrök, illetve az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) ügynökei Tökölön. Az amerikai Külügyminisztérium tisztségviselői minden követ megmozgattak, hogy a magyar hatóságok Washingtonnak adják ki a szóban forgó két orosz fegyverkereskedőt. Még a magyar ügyészség is az amerikai kiadatás mellett érvelt. Attól tartottak tudniillik, hogy apa és fia ügyében felháborítóan enyhe ítélet fog születni Moszkvában. Trócsányi László döntésének értelmében azonban a hazai igazságügy az orosz hatóságoknak adta ki a vádlottakat. Moszkvában aztán előbb az ifjabb, a napokban pedig az idősebb Ljubisint is szabadlábra helyezték. „Minden korlátozás nélkül szabad ember. Örülök a döntésnek, erre számítottunk” – örvendezett idősebb Ljubisin magyarországi ügyvédje a hír hallatán.
A bennünket elsősorban érdeklő probléma az, hogy az Orbán-kabinettől sem igazán számíthattunk másra. Az azeri baltás gyilkos kiadatásának esetében is háttérbe szorultak a jogi és morális szempontok az akkori döntéstől remélt politikai-gazdasági előnyökhöz képest. A bakui rezsim szabadulása után rögtön kitüntette az örmény katonatársát kivégző Ramil Safarovot. Ehhez képest úgyszólván bagatell ügy két fegyverkereskedő kiadása egy másik ázsiai despotának. Orbán Viktort azonban jelen esetben éppúgy cserbenhagyta híres szimata, akár Safarov kiadatásának idején. Akkoriban sem árasztotta el hazánkat az azeri tőke, és ha hihetünk Putyin egykori gazdasági tanácsadójának, a kvázi recesszióval küzdő, autokratikus Oroszországnak sem áll módjában megjutalmazni budapesti vazallusát a nem is titkolt törleszkedésért.
Van egy még rémisztőbb vonatkozása az ominózus ügynek. Az Európai Bizottság néppárti elnöke, Ursula von der Leyen nagy meglepetésre bővítési biztosnak jelölte azt a Trócsányi Lászlót, aki a két fegyverkereskedő Moszkvának való kiadatásáról döntött. Hátborzongató belegondolni, hogy az Európai Unió egyik vezető testületében helyet kaphat valaki, aki az euro-atlanti elkötelezettség helyett a jelek szerint az orosz orientáció híve. Vagy ami még rosszabb: egész egyszerűen opportunista. 
Bízhat-e a riválisaival küzdő, nagyhatalmi ambíciókat dédelgető brüsszeli elit abban a Trócsányiban, aki már egy tagállam igazságügy-minisztereként is bebizonyította, mennyit ér számára a szövetségesi hűség? Az őt delegáló Orbán-kormány tagjaként az amerikai jogállamnak mutatott fricskát, köztörvényes bűnözőknek biztosítva mintegy enyhébb ítéletet. Képes vajon EU-biztosként az erkölcsi megújulásra, s az orbáni ukázokat megtagadva ezúttal valóban az európai értékközösség érdekeit fogja érvényesíteni? Von der Leyen asszony megválasztását követően ugyan megengedőbb hangot ütött meg Orbánnal szemben. A Fidesz EPP-ből való kizárása több mint kétséges. De a békülékeny retorika megváltozásához is vezethet, ha Trócsányi az összeurópai törekvések kerékkötőjének mutatkozik. A szerző publicista 
Szerző
Beck Tamás