Egyre több gólya próbál meg itthon telelni

Publikálás dátuma
2019.09.12. 16:24

Fotó: Charles Mahaux/Photononstop / AFP
Az emberi tevékenység és a klímaváltozás gyökeresen megváltoztatja a költöző madarak szokásait.
A gólyák elvileg augusztus második felében indulnak el, de ahogy Nyugat és Dél-Európában már korábban történt, egy részük el sem megy télen - mondta Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet igazgatója az M1 aktuális csatornán. Az ökológus szerint már nemcsak arról van szó, hogy a melegedő telek, tavaszok, őszök miatt a költöző madarak kicsit később indulnak el telelőhelyeik felé vagy pedig tavasszal korábban érkeznek, hanem a stratégia is megváltozik: a vonulóból állandó madár lesz.
Abban, hogy egyre több gólya kísérel meg áttelelni itthon, egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre, másrészt a Szahara szélesedése miatt egyre nagyobb távolságot kellene táplálék, víz és pihenés nélkül megtenniük. Ez rendkívül kockázatos, nagy az esélye, hogy a fiatalok elpusztulnak út közben, tehát megéri megpróbálni áttelelni - mondta az ökológus.
Az igazgató szerint erre a változásra emberi folyamatok is rásegítenek. A dél-spanyol gólyák a regionális szeméttelepeken táplálkozva télen is őrzik a fészküket. Sőt annyira forró és száraz a nyár Spanyolországban, hogy a gólyák egy része Spanyolországba jár telelni és Tunéziában fészkel. Hozzájárul a folyamathoz, hogy, az európai vonuló madarak nagy része azt tapasztalja Afrikába érve, hogy a vizes élőhelyek az emberi beavatkozásnak köszönhetően eltűnnek. Így még kockázatosabb a vonulás.
Végvári Zsolt beszélt arról is, hogy amennyiben az itthon maradt madarakat emberek etetik és tartják életben, azzal bajt okozhatnak, mivel olyan egyedeket juttathatnak előnyhöz a többiekkel szemben, amelyeknek az utódaik is elpusztulnak majd emberi segítség nélkül, illetve ők maguk is egy következő útjuk alkalmával. 
Az emberi beavatkozás felborítja a természet rendjét.

 Végvári Zsolt kérdésre válaszolva a vonuló egyedek útjáról elmondta: a madárkövető oldalak szerint a térségből elindult gólyák egy része már elhagyta Törökországot és az elkövetkező hetekben érkeznek meg Afrikába.
Szerző

Így védekezhet a fényre, akár lakásba is repülő csótányok ellen

Publikálás dátuma
2019.09.12. 12:14
Illusztráció
Fotó: Wassilios Aswestopoulos/NurPhoto / AFP
A poloskának komoly vetélytársa akadt a legundorítóbb rovarok versenyében, Budapest környékén megjelentek a repülni tudó, kertvárosi csótányok.
Egyre többen hívják a kertvárosi kerületekből a rovarirtókat, hogy eddig ismeretlen rovarokkal van tele a kertjük. Egy szakember a Ripostnak nyilatkozva elmondta, a lapp erdeicsótányok hasonlítanak a konyhában felbukkanó rokonaikra, de repülni is tudnak. Bár nem csípnek, harapnak, érthető, hogy riadalmat vált ki a jelenlétük. A rovarirtók hívása akkor is célszerű, ha a lehulló gallyak összeszedésével és gereblyézéssel csökkenthető a számuk.
Bár a kertvárosi erdei csótánynak keresztelt bogár a kertben érzi jól magát, a fényhez közelítve a lakásba is berepülhet. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint az eredetileg dél-európai fajt 2005-ben észlelték először, de az utóbbi évtizedekben kezdett észak felé terjedni, amiben akár az akár emberi behurcolásnak is szerepe lehet. Az elmúlt években pedig már tömegessé vált a jelenléte, ami azt jelzi: 
jól érzi itt magát.

Az invázió csúcsa nyár végén, ősz elején van, tehát el fog múlni – biztatott Puskás Gellért, a Természettudományi Múzeum állattárának munkatársa. A szakértő azt is elmondta, nincs tudomásuk arról, hogy a budapesti agglomeráción kívül máshol előfordulna. Természetes ellenségéről nem tudnak, és nem biztos, hogy a hidegben elpusztul, ahogy azt sem tudni, cipel-e parazitákat. Nincs tudomásuk arról sem, hogy kárt tenne a növényekben vagy betegséget terjesztene.
A lakásba jutását szúnyogháló használatával akadályozhatjuk meg

– tette hozzá.

Szerző

Szokatlanul gyorsan pusztulnak a tigriscápák Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.09.12. 08:47
Illusztráció
Fotó: Sergio Hanquet/Biosphoto / AFP
Hetvenegy százalékkal esett vissza a tigriscápák száma az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál – derült ki két ausztrál egyetem kutatásából.
„A déli régiókat tekintve ez szokatlanul gyors ütemű csökkenésnek számít” – mondta Chris Brown, a Griffith Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.
Az ausztrál kutatókat és a szélesebb tudományos közösséget is meglepte, hogy a populáció csökkenését mutató adatokat megelőzően megszaporodtak a cápatámadások a Nagy-korallzátony térségében. A sydney-i Taronga állatkert adatai szerint 2017 óta tíz cápatámadást jegyeztek fel a queenslandi partok közelében, ezek közül az egyik halálos kimenetelű volt. Noha nem tudni, hogy ezek közül hány köthető a tigriscápákhoz, a fajra az agresszív viselkedés jellemző a térségben és a szakemberek úgy vélik, hogy az incidensek jelentős része hozzájuk köthető.
„A tigriscápák csúcsragadozók, amelyeknek alig akad természetes ellenségük, ezért a populáció hanyatlásáért valószínűleg a túlhalászat a felelős” – mutatott rá Brown. Hozzátette: „a visszaesés azért meglepő, mert a tigriscápa az egyik legellenállóbb nagytestű cápafaj. A nőstények akár 70 utódot is világra hoznak háromévente, ami azt jelenti, hogy a populációnak el kellene viselnie a mérsékelt szintű halászatot”.
A Queenslandi Egyetemen dolgozó George Roff szerint világviszonylatban Ausztrália rendelkezik az egyik legszigorúbb szabályozással a cápák védelmére vonatkozóan, ugyanakkor a műholdfelvételeket elemző közelmúltbeli tanulmányok szerint a szigetország keleti partvonala rendkívül kockázatos terület a tigriscápák számára a horogsorral végzett, kereskedelmi célú halászat miatt.
Szerző