Nem találja a terápiát a kormány az egészségügy bajaira

Publikálás dátuma
2019.09.12. 18:21

Fotó: Népszava
Nincs terv az orvoshiány ellen, akadoznak a szűrések, tovább csúsznak a kórházak eladósodása elleni intézkedések – drámai lelet a szakellátók konferenciájáról.
 Nem sikerült egzakt válaszokat adniuk a rendszert szétfeszítő kérdésekre, így például a szakemberhiányra az egészségpolitika kormányzati képviselőinek a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján. A helyzetről sokat elárul az a momentum: miközben a rendezvénynek otthont adó épület folyosóin kormánypárti polgármesterek kampányfilmben győzködték a konferencia hallgatóságát arról, hogy nincs számukra fontosabb, mint a területükön élők egészsége, addig a teremben ülők arról kérdezgették a kabinet képviselőit, mit tudnak tenni a szakrendelők ellehetetlenülése ellen. Találtak-e például megoldást az intézmények közötti „kannibalizmusra”, arra, hogy egymástól „lopják” a vállalkozási formában dolgozó orvosokat. Szolgáltatás ugyanis csak ott maradhat, ahol van szakember, miután pedig az orvos oda megy, ahol többet ígérnek neki, az intézmények egyre nagyobb összeggel licitálnak egymásra. Az ezzel járó költségeket viszont nem fedezi a finanszírozás, s mindez már a működtetést veszélyezteti. Válasz nem volt erre, ahogy arra sem: megadja-e a kormány az orvosi kamara által kért 0,9-1,5 milliós állami bért? Az egészségügyi kormányzatot képviselő Csányi Endre helyettes államtitkár csak azt ismételgette, hogy a kormány elkötelezett és folytatja a megkezdett béremeléseket. Emlékeztetett arra, hogy 2016 szeptemberétől két lépcsőben, több mint 200 ezer forinttal emelkedtek az orvosi fizetések, a további emelések lehetőségének áttekintése is folyamatban van. Megint felidézte, hogy a szakdolgozók jövedelmének kormányzati korrekciója 2022-re eléri a 72 százalékot. Arról viszont már nem beszélt a helyettes államtitkár, hogy mindez mire elég. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint – az emelések ellenére is – a szakdolgozók csaknem fele kényszerül arra, hogy megélhetése érdekében másod-, harmadállást vállaljon. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest harmadával nőtt azok aránya, akik főállásuk mellett magánrendelésen is dolgoznak, vagy gyermekfelügyeletet, takarítást, kertgondozást vállalnak. Aligha megnyugtató, hogy a súlyos szakemberkrízisre Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátóközpont főigazgatója azt mondta:
Építeni tudunk, de embert adni nem.

Hozzátette azt is, hogy a kormányzat törekszik egy fenntartható struktúra kialakítására, de részleteket nem közölt. Az, hogy a kormányzat az ellátórendszer igazítására készül, kiderült Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójának szavaiból is. Ő arról beszélt, hogy új finanszírozási rendszer készült, a jövőben úgynevezett ellátás-alapú szisztémát alkalmaznának. A z ehhez szükséges többletforrás elvben már ez év elejétől rendelkezésre áll. Ez a 40 milliárdos összeg az, amit a Pénzügyminisztérium dedikált a kórházak eladósodásának megakadályozására, a finanszírozás anomáliáinak kiigazításra. Ám hiába készültek sorra a szakmai javaslatok, politikai döntés még nem született. A halogatás miatt a kórházak adóssága ma már meghaladja az 55 milliárdot és ha most rögtön bevezetnék, akkor sem járna már az idén érdemi eredménnyel az új, a 40 milliárdra épített finanszírozási technika. Döntés híján szeptember végén beomolhat például a traumatológia ellátás. A baleseti sebészek ugyanis szeptember végéig adtak türelmi időt a kormánynak, hogy érdemben javítsa a finanszírozásukat. Ha ez nem történik meg, mint azt ígérték: fölmondják az önként vállalt túlmunka-szerződéseiket. A rendezvényen az is kiderült, hogy az orvoshiány megakaszthatja a népegészségügyi szűréseket is. A még mindig csak tesztüzemben működtetett vastagbélrák-szűrés is azért döcög, mert nincs sem elég laboratórium, sem elég a kolonoszkópiás vizsgálat elvégzéséhez megfelelő ellátóhely. A végső diagnózishoz nélkülözhetetlen gasztroenterológusok pedig szinte már valamennyien a magánszférában dolgoznak.

Gyorsabban tudjuk meg, mennyit kell várni

Egy most készülő új szabály szerint elektronikus beutaló használatára kötelezné a jövő év közepétől az orvosokat. Ez egyben azt is jelentené, hogy az intézményeknek az E-térben kellene vezetniük a betegfogadási listákat. Az orvos vagy akár a beteg az interneten keresztül foglalhatna időpontot arra az ellátásra, amire a beutalója szól. Most a háziorvos telefonálgat, vagy a beteg személyesen próbál időpontot szerezni egy-egy vizsgálatra vagy ellátásra. Olykor heteket, hónapokat is kell várni, mivel a szakrendelők az orvoshiány miatt valójában nem tudnak annyi beteget ellátni, mint amennyire elég lenne a meghirdetett rendelési idejük. Az elektronikus előjegyzéssel várhatóan megszűnnek a fantomrendelések. Az elektronikus előjegyzés nem teszi ugyanis lehetővé azt, hogy a rendelési idő ne pontosan kezdődjön, vagy végződjön.

Szerző
Témák
egészséügy

Rajk László halálára

Publikálás dátuma
2019.09.12. 18:05

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Rövid lefolyású, súlyos betegség után, szeptember 11-én elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja.
"A magyar építészet egyik legösszetettebb, nyughatatlan alakja távozott. Azon kevesek egyike volt, akik vállalták, hogy épületeikkel konfrontatív módon formálják a közízlést és közgondolkodást" – ezt a szakma mondja róla, és fogadjuk el érvényesként. Ifjabb Rajk László 1949. január 26-án született. Édesapját, a kommunista diktatúra korábbi belügyminiszterét koncepciós per alapján az év októberében kivégezték, bebörtönzött édesanyjától pedig elvették a fiát. Gyermekotthonban, álnéven töltött öt évet, aztán kaphatta vissza csak igazi nevét, miután édesanyját, Földi Juliannát kiengedték, és újra egyesülhetett a család. A gimnáziumi évek után a Budapesti Műszaki Egyetem építészkarán diplomázott 1972-ben. Három évig a Lakóterv, majd 1975-1986 között az IPARTERV építészeként dolgozott. 1975-1976-ban a montreali McGill egyetem hallgatója, 1978-1981 között mesteriskolás. Hivatalos megbízásokat itthon a nyolcvanas évektől nem kaphatott, kiutat erre részben a többedmagával működtetett Plusz Stúdió jelentett. A hetvenes évek közepétől foglalkozott színházi tervezéssel, eleinte Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezőjeként, majd kisebb fővárosi és vidéki színházakban is. Filmes látvány- és díszlettervezőként is önálló karriert épített: a hetvenes évek végétől több tucat munka, többek közt a Megáll az idő (Gothár Péter, 1981), a Szerelem második vérig (Dobray György, 1987), a Miss Arizona (Sándor Pál, 1987), a Piroska és a farkas (Mészáros Márta, 1987) kötődik a nevéhez. Dolgozott többek között A london férfi (Tarr Béla, 2007), A torinói ló (Tarr Béla, 2010), a Saul fia (Nemes Jeles László, 2015), az 1945 (Török Ferenc, 2017), a Napszállta (Nemes Jeles László, 2018) című filmekben. 2009-ben az év látványtervezőjévé választották, 2016-ban az Art Directors’ Guild (Amerikai Látványtervezők Céhe) szakmai díját kapta. Rajk László építész és látványtervező volt, de egyben politikus ember is: a korai időktől a demokratikus ellenzék tagja; Galamb utcai lakásában működtette a „Rajk-butikot”, ahol szamizdat kiadványokat terjesztettek a rendőrség 1983-as közbelépéséig. 1989-es munkája, a Bachman Gáborral közösen tervezett Hősök terei építészeti installáció Nagy Imre és mártírtársainak újratemetéséhez a rendszerváltás időszakának egyik vizuális szimbólumává vált. 1988-ban alapító tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). 1990-től 1996-ig az SZDSZ tagjaként parlamenti képviselő. A párt aktív tagja maradt a kétezres évekig; 2009-ben lépett ki.  1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, amelyet Bayer Zsolt újságíró kitüntetése miatt 2016-ban visszaadott. 2007-ben a Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.  Rajk László a történelembe született – olvasom a közhelyet, de mint minden közhelyben, ebben is van igazság, mert mindannyian a történelembe születünk, de aztán, akarjuk vagy sem, némelyeket magasra röpít, a többséget meg lassan mozdítja a történelem a nem létező célja felé. Rajk Lászlót már akkor magasra sodorta a tisztító vihar, amikor apja újratemetésekor, 1956. október 6-án hétévesen édesanyja kezét fogva állt a Kerepesi úti temetőben. Innen indult és jutott el a demokratikus ellenzékig, a Kádár-rendszer elleni kíméletlen harcig. Ez az az életpálya és összetett habitus, ami több magyar generáció sajátja volt és maradt, megkerülhetetlen, egyben máig megemésztetlen szakasza a magyar múltnak. Egy igazi demokratát veszítettünk el. *  Rajk László idén januárban adott interjút lapunknak, amit itt olvashat.  
Szerző
Témák
Rajk László

Mintha még nyár lenne: napos és meleg idő lesz pénteken

Publikálás dátuma
2019.09.12. 16:10

Fotó: DANIEL KARMANN / AFP
A napsütés marad a hétvégén is, de jövő keddre már markáns hidegfrontot jósolnak a meteorológusok.
Túlnyomóan derült vagy gyengén felhős, száraz időre számíthatunk pénteken, mint az az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatásából kiderül. Több helyen megélénkül az északnyugati szél. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 7 és 15 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 25 és 29 fok között várható.
A napsütés marad a hétvégén is, de jövő keddre már markáns hidegfrontot jósolnak a meteorológusok. A hidegfront hatására a délutánonkénti hőmérséklet 15-16 fokra esik vissza, erős szél kíséretében. A front némi csapadékot is hozhat majd, ha pedig a jövő hét második felére mérséklődik a szél, megérkezhetnek az első gyenge, talaj menti fagyok is.

Időjárási helyzet Európában

Kontinensünk északi területein egymást érik a nyugatról kelet felé haladó időjárási frontok, így Skandináviában, a Benelux-államokban, valamint a Brit-szigetek térségében felhős, szeles az időjárás többfelé esővel, záporesővel. Sekély ciklon örvénylik a Földközi-tenger nyugati medencéjében, hatására Spanyolország keleti partvidékén és a Baleár-szigeteken heves zivatarok alakultak ki: a csapadék mennyisége arrafelé nagy területen meghaladta a 25-40 mm-t, sőt, Ibizán 63 mm-t regisztráltak a műszerek. Európa többi részén egy nyugat-keleti irányban húzódó nagy kiterjedésű anticiklon az uralkodó. A hajnali, reggeli ködfoltok feloszlását követően általában sok a napsütés, ugyanakkor a Balkán-félsziget térségét kissé nedvesebb levegő tölti ki, így ott néhány zápor, zivatar is kialakul. A hőmérséklet a Skandináv-félsziget, illetve a Brit-szigetek nagyobb részén 12 és 20, a szárazföld középső és nyugati vidékein általában 21 és 26 fok között alakul. A szárazföld keleti harmadán nyáriasan meleg az idő, ahol nagy területen mérnek 27, 30 fok közötti értéket, sőt, Görögországban néhol 32, 33 fokig melegszik fel a levegő.
Péntek estig a Kárpát-medence időjárását meleg, száraz léghullámok határozzák meg, sok napsütésre számíthatunk.
Témák
időjárás
Frissítve: 2019.09.12. 17:21