Nem találja a terápiát a kormány az egészségügy bajaira

Nincs terv az orvoshiány ellen, akadoznak a szűrések, tovább csúsznak a kórházak eladósodása elleni intézkedések – drámai lelet a szakellátók konferenciájáról.

Nem sikerült egzakt válaszokat adniuk a rendszert szétfeszítő kérdésekre, így például a szakemberhiányra az egészségpolitika kormányzati képviselőinek a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáján. A helyzetről sokat elárul az a momentum: miközben a rendezvénynek otthont adó épület folyosóin kormánypárti polgármesterek kampányfilmben győzködték a konferencia hallgatóságát arról, hogy nincs számukra fontosabb, mint a területükön élők egészsége, addig a teremben ülők arról kérdezgették a kabinet képviselőit, mit tudnak tenni a szakrendelők ellehetetlenülése ellen. Találtak-e például megoldást az intézmények közötti „kannibalizmusra”, arra, hogy egymástól „lopják” a vállalkozási formában dolgozó orvosokat. Szolgáltatás ugyanis csak ott maradhat, ahol van szakember, miután pedig az orvos oda megy, ahol többet ígérnek neki, az intézmények egyre nagyobb összeggel licitálnak egymásra. Az ezzel járó költségeket viszont nem fedezi a finanszírozás, s mindez már a működtetést veszélyezteti. Válasz nem volt erre, ahogy arra sem: megadja-e a kormány az orvosi kamara által kért 0,9-1,5 milliós állami bért?

Az egészségügyi kormányzatot képviselő Csányi Endre helyettes államtitkár csak azt ismételgette, hogy a kormány elkötelezett és folytatja a megkezdett béremeléseket. Emlékeztetett arra, hogy 2016 szeptemberétől két lépcsőben, több mint 200 ezer forinttal emelkedtek az orvosi fizetések, a további emelések lehetőségének áttekintése is folyamatban van. Megint felidézte, hogy a szakdolgozók jövedelmének kormányzati korrekciója 2022-re eléri a 72 százalékot.

Arról viszont már nem beszélt a helyettes államtitkár, hogy mindez mire elég. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése szerint – az emelések ellenére is – a szakdolgozók csaknem fele kényszerül arra, hogy megélhetése érdekében másod-, harmadállást vállaljon. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest harmadával nőtt azok aránya, akik főállásuk mellett magánrendelésen is dolgoznak, vagy gyermekfelügyeletet, takarítást, kertgondozást vállalnak.

Aligha megnyugtató, hogy a súlyos szakemberkrízisre Gondos Miklós, az Állami Egészségügyi Ellátóközpont főigazgatója azt mondta:

Hozzátette azt is, hogy a kormányzat törekszik egy fenntartható struktúra kialakítására, de részleteket nem közölt. Az, hogy a kormányzat az ellátórendszer igazítására készül, kiderült Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatójának szavaiból is. Ő arról beszélt, hogy új finanszírozási rendszer készült, a jövőben úgynevezett ellátás-alapú szisztémát alkalmaznának. A

z ehhez szükséges többletforrás elvben már ez év elejétől rendelkezésre áll. Ez a 40 milliárdos összeg az, amit a Pénzügyminisztérium dedikált a kórházak eladósodásának megakadályozására, a finanszírozás anomáliáinak kiigazításra. Ám hiába készültek sorra a szakmai javaslatok, politikai döntés még nem született. A halogatás miatt a kórházak adóssága ma már meghaladja az 55 milliárdot és ha most rögtön bevezetnék, akkor sem járna már az idén érdemi eredménnyel az új, a 40 milliárdra épített finanszírozási technika. Döntés híján szeptember végén beomolhat például a traumatológia ellátás. A baleseti sebészek ugyanis szeptember végéig adtak türelmi időt a kormánynak, hogy érdemben javítsa a finanszírozásukat. Ha ez nem történik meg, mint azt ígérték: fölmondják az önként vállalt túlmunka-szerződéseiket.

A rendezvényen az is kiderült, hogy az orvoshiány megakaszthatja a népegészségügyi szűréseket is. A még mindig csak tesztüzemben működtetett vastagbélrák-szűrés is azért döcög, mert nincs sem elég laboratórium, sem elég a kolonoszkópiás vizsgálat elvégzéséhez megfelelő ellátóhely. A végső diagnózishoz nélkülözhetetlen gasztroenterológusok pedig szinte már valamennyien a magánszférában dolgoznak.