Kereszttűzben Von der Leyen jelöltjei

Publikálás dátuma
2019.09.13. 07:25

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Értetlenül fogadták Trócsányi László jelölését a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos posztjára az Európai Parlament balliberális képviselőcsoportjai, ugyanakkor azt még nem döntötték el, támogatják vagy elutasítják a megválasztását a két hét múlva esedékes meghallgatáson. A volt igazságügyi miniszterhez hasonlóan bizonytalan a francia, a lengyel és a román kiválasztott sorsa.
Iratxe García Pérez, az EP szocialista frakciójának vezetője egy csütörtöki háttérbeszélgetésen leszögezte: Ursula von der Leyen megválasztott elnöknek vannak problémás jelöltjei, de csak a meghallgatásuk után fogják értékelni őket. "A pártcsaládunknak világos az álláspontja a jogállamiságról, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a parlamenti eljárást, és megvárjuk, hogy mi fog történni” – válaszolta arra a kérdésünkre, el tud-e képzelni olyan helyzetet, amikor a szocialisták jóváhagyják az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének a bizottsági tagságát. Hasonlóan fogalmazott a liberálisok egyik magasrangú tisztségviselője, mondván: még nem határoztak egyetlen jelöltről sem, a frakció nem a párthovatartozásukat fogja minősíteni, hanem európai elkötelezettségüket és feddhetetlenségüket. Trócsányiról megjegyezte: hogyan lehet egy olyan politikusra rábízni a bővítést, aki a hazájában nem tiszteli a jogállamot? Parlamenti bennfentesek szerint a Fidesznek otthont adó Európai Néppárttól (EPP) balra álló politikai csoportok közül a Zöldek és a szélsőbal tagjai eltökéltek a magyar biztosjelölt megbuktatása mellett, de a szocialisták és a liberálisok szavazatai nélkül nem sokra mennek. Az Ursula von der Leyen által előterjesztett bizottsági névsor és felépítés nem nyerte el maradéktalanul a parlament tetszését. A baloldal bírálja, hogy a bizottsági elnök a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager mellé egy néppárti politikust is kinevezett ügyvezető alelnöknek, ráadásul rábízta a szociálpolitika felügyeletét, aminek – szerintük – Timmermansnál a helye. Kritikák tárgya bizonyos tárcák megosztása is, a jogállamiság érvényesítéséért például több bizottsági tag is felelne. "Hány embert kell majd meghívnunk a szakbizottságba, hogy beszámoljon az elvégzett munkáról?" – fejtegette egy EP-képviselő. Nagy felháborodást keltett, hogy a migrációért is felelős bizottsági alelnök tárcája az "Európai életmód védelme" nevet kapta, amely sokak szerint kódolt rasszizmus. Az EP progresszív oldala máris felszólította Von der Leyent a változtatásra. Civil szervezetek pedig azért kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy a kultúra kerüljön vissza a területért is felelős bizottsági tag portfóliójának a nevébe.

Jön a dráma következő fordulója, nem lesz barátságos a finn kormányfő látogatása Orbánnál

Publikálás dátuma
2019.09.13. 06:40

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Kellemetlen médiaincidens előzi meg Antti Rinne kormányfő budapesti látogatását, amelyen kemény viták várhatók a jogállamiság ügyében.
Negatív várakozások előzik meg a finn miniszterelnök szeptember végi budapesti útját: a magyar diplomácia részéről feltétlenül érzékelhető a feszültség, de információink szerint Helsinkiben sem felhőtlen látogatásra készülnek. Az EU Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő skandináv állam kormányfője eltökéltnek tűnik abban, hogy bekerüljön a következő költségvetési időszak szabályrendszerébe az a mechanizmus, amely a pénzügyi támogatásokat jogállami normákhoz igazítja, így a magyar kormány nehéz tárgyalás elé néz. A Népszavához eljutott belső, részben nem nyilvános jelentéseken alapuló külügyminisztériumi információk szerint magyar részről arra számítanak: a finn kormányfő Antti Rinne keményen beleáll majd a magyar kormányt érintő jogállami kritikákba. Budapesten is hangoztatni fogja, hogy az új hét éves európai uniós pénzügyi ciklusban a regionális fejlesztési támogatásokat jogállami kritériumokhoz kössék. A finn EU-elnökség egyik legfontosabb célja a jogállamiság megerősítése az Európai Unióban. Ennek jele, hogy kezdeményezésére hétfőn az uniós miniszterek meghallgatást tartanak a magyarországi helyzetről a kormányközi döntéshozó testületben, az EU Tanácsában. Ez lesz az első alkalom a tavaly szeptember óta tartó 7. cikkelyes eljárásban, hogy a tárcavezetők hosszú és tematikus vitát folytatnak a témáról. Ráadásul magyar információk szerint a finn miniszterelnök a náluk is szokásos éves nagyköveti értekezleten szintén hangsúlyosan beszélt a jogállamiság és az EU-s támogatások összekötéséről. Ezt élesen elutasítja a magyar kormány. Ennek ellenére információink szerint finn részről is arra számítanak: ez nem fogja gátolni Rinnét abban, hogy nyíltan beszéljen terveiről. Bár a látogatás rövid lesz - csak egy délutánt tölt Budapesten a finn miniszterelnök –, értesüléseink szerint elképzelhető, hogy ellenzéki politikusokkal is találkozik majd.
A finn közmédiában mindenesetre nemrég egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a két kormány között kialakult "dráma következő fordulója" jöhet majd a látogatással. A finn köztévé, az Yle Miklóssy Ferenc tiszteletbeli magyar konzult is megszólaltatta, ő pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány ”pánikban van, mert tudja, hogy a finn kezdeményezést más uniós tagállamok is támogatják”. Szerinte a kormány igyekszik párhuzamos valóságot létrehozni és elhitetni az európai közvéleménnyel, hogy az országban minden rendben van, de tudják, hogy ez egyelőre nem működik jól. A finn kormányfői látogatást megelőző feszültséget tovább fokozza, hogy a helsinki magyar nagykövetség a befolyásos Helsingin Sanomat című finn napilapnál tiltakozott, mert szerintük az újság munkatársai félrefordították Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozatát. A követség közösségi oldalán is közölték a lapnak írt üzenetet, amely szerint az újság nem is interjút készített a magyar külügyminiszterrel: "Valójában sokkal inkább az újságíró előítéleteit tükröző véleménycikkről van szó, amihez – részben azokat is pontatlanul, félrevezető módon, sőt meghamisítva – néhány idézetet csatoltak a minisztertől”.
Témák
Finnország

"A rendőrség lehet bajban, nem Pikó András"

Publikálás dátuma
2019.09.13. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A rendőrség hasonló pártpolitikai játszmákba sodródik, mint a pártokat szelektíven bírságoló Állami Számvevőszék – állítja a Transparency International Magyarország. Pikó András szerint ügyüknek az a tanulsága, hogy az orosz módszerek már nálunk is jellemzőek.
– Bízom abban, hogy a hatóságoknak hitelt érdemlő információkon alapuló, jó okuk volt büntetőeljárást indítani, és a gyanút valóban alátámasztó bizonyítékok vannak a rendőrség birtokában. Ami ugyanis eddig napvilágra került nem tekinthető ilyennek – fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója egy nappal azután, hogy a rendőrség házkutatást tartott Pikó András és csapata ellen, miután a VIII. kerületi ellenzéki stábot a kormánypárti Magyar Nemzet jogtalan adatgyűjtéssel vádolta meg hétfőn. Ligeti azzal folytatta: Ha kizárólag a kormánypárti lap által közölt információk igazolják a törvénysértő adatbáziskészítést, akkor a nyomozó hatóság és nem Pikó András van bajban. A sajtóban eddig megjelent adatok ugyanis nem alapozzák meg a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját. A jogi igazgató szerint ez esetben a rendőrség hasonló pártpolitikai játszmákba sodródik, mint a plakátkampányok miatt szelektíven bírságoló Állami Számvevőszék.
Pikó András lapunknak elmondta, hogy csütörtök délelőtt – a szerda esti több órás kihallgatás után – a rendőrségen kellett vallomást tennie kampányfőnökének, Udvarhelyi Tesszának, aki a Magyar Nemzet által bizonyítékként tálalt képet feltöltötte egy zárt csoportba. A rendőrség lefoglalta Udvarhelyi laptopját és egy másik számítógépet. A polgármester-jelölttel csütörtökön az ominózus VIII. kerületi kampányközpontban találkoztunk. Az épület kihalt volt. – A kormánylapnak egy fideszes beépített troll szivárogtatott, azt sem tudjuk kizárni, hogy lehallgatókészülékek is lehetnek az épületben. Emiatt a fontosabb kampánymegbeszéléseket ezután nem itt fogjuk megtartani – mondta Pikó. Ligeti Miklós szerint zavarba ejtő, folytatta , hogy a rendőrség ebben az esetben hirtelen házkutatással és lefoglalással nyitott. Ennek indokolására mondhatják azt a nyomozók, hogy most van kampány és aláírásgyűjtés, most vannak forró nyomon. – Úgy is járhat azonban a rendőrség, mint a Móra Veronika vezette Ökotárs Alapítvány ügyében pár éve: flottademonstrációt tartottak, majd magyarázkodhattak, miért kellett kivonulniuk harminc fővel – mondta Ligeti Miklós. – Emberek dolgoznak ennél az asztalnál, ahol most mi is ülünk – ezt válaszolta Pikó András a kampányközpontban, amikor arról kérdeztük: pontosan mi történik azon a képen, amelyet a Magyar Nemzet közölt, és ami miatt vélhetően az egész nyomozás elindult. Pikó szerint a képből semmiképp sem lehet arra következtetni, hogy ők tiltott adatrögzítést végeznek. A kulcskérdés az, hogy tiltott adatrögzítésnek csak az számít, amikor személyes információkról beszélünk. Ehhez képest Pikó közlése szerint ők nem csináltak mást, mint a kitöltött és az üresen maradt ajánlóívek azonosítóját rögzítették. Erre azért volt szükség, hogy tudják, melyik képviselőjelölthöz tartoznak az iratok, melyik önkéntes vette át, mikor érkezett vissza a központba és ki vette át az aktivistától. Ennek a rendszernek köszönhető az is, hogy miután észrevették két ajánlóív hiányát, rögtön vissza tudták nézni, kinél kell ezeket keresni, majd meg is találták a papírokat.
A "leleplező" kép
Megkérdeztük Pikót arról is, megbánták-e a kép feltöltését, hiszen ez félreértésekre adhat okot. – Tanultunk a történetből, rájöttünk arra, hogy
az orosz módszerek, például a trollhadviselés, a mi hazai környezetünkben is jellemző.

Pikó elismerte azt is, hogy „elképesztően” naivak és gyanútlanok voltak. – A civil életben egy aktivistacsoport működésében természetes, hogy dicsérjük egymást. Tessza azt szerette volna, ha elismerjük azoknak a munkáját is, akik nem az utcán kampányoltak, hanem a központban ülnek – hangsúlyozta a VIII. kerületi aspiráns, hozzátéve: fel kellett volna mérniük a kockázatot, ebben hibáztak. Pikó András többször kijelentette, nem ijedt meg és nem lép vissza a jelöltségtől. Felvetésünkre azonban azt mondta, megértené, ha ezek után a stábjából bárki úgy döntene: elég volt. - Az önkétesség addig tart, amíg a jó ügy iránti elkötelezettség nem hordoz személyes kockázatokat. Itt senki sem arra szerződött, hogy rendőrségi kihallgatásokra járjon. Ha bárki befejezné, akkor megköszönném neki a munkáját és azt mondanám, a választás után találkozunk – jelezte a polgármester-jelölt, hozzátéve: eddig egyetlen ember sem állt fel.

Kamupártok, Kubatov-lista: sohasincs eredmény

– Azt nem lehet állítani, hogy a választásokat érintő ügyekben a rendőrség ne indítana eljárást, más kérdés, hogy ezek nem vezetnek eredményre – mondta Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint egyes kamupártok ügyében például nyomozott a rendőrség, meg is állapította, hogy történtek ajánlóív-hamisítások, de azt nem tudta kideríteni, hogy ezeket ki követte el. Gyűjtésünkből kiderül: a hatóságok feltűnően lassúak, eredménytelenek, ha olyan ügyben kellene eljárniuk, amelyben a Fidesz kétes adatkezelését kellene vizsgálniuk.
LEVELEZŐK A 2018-as választások előtt én is azok közé kerültem, akiket e-mailben keresett meg Bakondi György a fidesz.hu-s email-címéről anélkül, hogy valaha is megadtam volna az adataimat az kormánypártnak – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő civil, aki másfél éve feljelentést tett „jogosulatlan adatkezelés” miatt. Mondanom sem kell – folytatta –, hogy nem indult eljárás, elutasították a megkeresésemet. Ügyvédi tanácsra ekkor felszólította a Fideszt, Orbán Viktort és Bakondi Györgyöt, nyilatkozzanak az adatai kezeléséről – de válaszra sem méltatták. Forrásunk pert indított a Fidesz és Bakondi György ellen. Másfél év alatt odáig jutott, hogy volt két tárgyalás az ügyben. KUBATOV A kormánypárttól közismerten nem áll távol, hogy listázza szimpatizánsai személyes adatait. 2007-ben a Magyar Rádió tett közzé egy hangfelvételt, amelyen a Fidesz egyik állítólagos választókerületi koordinátora arra buzdította az akkori „szociális népszavazás” kampány kapcsán az aktivistákat, hogy ne is annyira az aláírásra hajtsanak, hanem tudják meg a felkeresettek párthovatartozását. A Fidesz akkori kampányvezetője, a jelenlegi főpolgármester, Tarlós István akkor úgy fogalmazott, nem látott olyan listát, amin a szavazókat megjelölték volna. 2010-ben a Kuruc.info tett közzé egy hangfelvételt, amely a fideszes fiatalok balatonszárszói nyári egyetemén készült. Ezen az akkori kampányigazgató, Kubatov Gábor hallható. Arról beszélt, milyen szavazó-nyilvántartási rendszert hoztak létre az elmúlt években. Szerinte ennek a segítségével győzhetett a fideszes Páva Zsolt a 2009-es időközi polgármester-választáson. A felvételen Kubatov azzal dicsekedett, hogy Pécsen 36500 szavazót „személyesen ismertek”, mindenkiről tudták a nevét, korát, s azt, hogy mennyire Fidesz-támogató, mi a telefonszáma, mobilszáma, e-mailcíme. A felvételen Kubatov azt is megpendítette, hogy Pécsen név szerint is tudták, „kik azok a komcsik”, akik nem Pávát vagy Fideszt támogatták. Kubatov azt is elárulta, hogy a Fidesz-elnökség elfogadta a javaslatát, miszerint a párt térjen át a pécsihez hasonló, országos nyilvántartásra. Bár az Országos Választási Bizottság (OVB) megállapította a jogsértést, és az ügyben az MSZP feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) személyes adatokkal való visszaélés gyanújával, az ügyészség gyakorlatilag azonnal visszadobta az ügyet, arra hivatkozva, hogy „nem találta megalapozottnak” a feljelentést. KAMPÁNYCSEND A 2010-es választásokon is előkerült a téma: ekkor arról készült hangfelvétel, hogy a XIII. kerületi Fidesz-pártirodából mozgósítottak a Kubatov-lista alapján, a kampánycsend idején. A Fővárosi Választási Bizottság megállapította, hogy jogsértés történt, ám a rendőrség itt is tétlen maradt. SOPRON 2018 áprilisában az akkor még ellenzéki hangvételű Hír Tv szerzett meg egy soproni listát, amelyet szerintük a kormánypárt még 2014-ben készített a helyi egyházi vezetőkről, véleményvezérekről. A lista aprólékosan tartalmazta, hogy az egyes helyi hangadóknak milyen a kapcsolati köre, a személyisége, milyen emberi tulajdonságai vannak, illetve tanácsokat adnak, hogyan lehet megközelíteni és behálózni a célszemélyt. Mellettük szerepeltek az adott személyek adatai, elérhetőségei. A Fidesz soproni alapszervezete tagadta az ügyet. Az Együtt feljelentést tett, ám nincs nyoma a hatósági következményeknek. 
A fideszes képviselő a listával és lista nélkül
Fotó: Fascebook/Zsigmond Barna Pál
POSZT 2019 májusában is becsúszott egy kis malőr a Fidesz kampánygépezetébe. Az EP-kampány finisében a fideszes képviselőknek is be kellett ülniük a pártirodákba, hogy végighívják a választókat. Zsigmond Barna Pál újpesti képviselő ezt a feladatot annyira komolyan vette, hogy a Facebookra ki is posztolt egy képet, amint egy lista alapján telefonál. Ez kísértetiesen emlékeztetett azokra, a korábban a 444.hu-által megszerzett ívekre, amelyeken feltüntették, hogy a választók közül ki a támogató, az elutasító és a bizonytalan. Miután a hírportál írt az ügyről, a politikus leszedte a képet, majd újra közölte, de erről már levágták az előtte heverő Kubatov-listát. Az ügyben nyomozásnak, hatósági eljárásnak nincs nyoma.
Frissítve: 2019.09.13. 08:44