Előfizetés

Több ételt pazarolunk el túlevéssel, mint amennyit kidobunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.13. 14:28

Fotó: Kathrin Ziegler/Cultura Creative / AFP
Olasz kutatók számításai szerint a túlevés miatti ételpazarlásban Európa vezet.
Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, de túlevéssel ennek több mint százszorosát, 140,7 milliárd tonnát pazarolunk el – számolták ki olasz kutatók. A Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a Teramo Egyetem környezettudósai először azt állapították meg, hogy mennyi az egyes országok „túlsúlya”. Az átlagnépesség testtömeg-indexét (BMI) és magasságát összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalóriát feleslegesnek és túlsúlyt eredményezőnek minősítették. Ez némileg túlzás, hiszen 21,7-es BMI érték felett érték felett lehet izomtömeg is. A kutatók azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat is, de még így is valószínű, hogy a kapott óriási szám nem áll távol a valóságtól – írta a 365.reblog.hu.
Az elpazarolt étel 140,7 milliárd tonnányi mennyisége úgy jött ki, hogy a világ népességének jelenlegi túlsúlyából visszaszámolták az elfogyasztott ételeket: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a mennyiségnek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.
A tanulmányból kiderül, a túlevés miatti ételpazarlásban Európa 39,2 milliárd tonnával vezet. A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensét, a föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyomot figyelembe véve Európa és Észak-Amerika Óceániával 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika. Európa és Észak-Amerika vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.
Az olasz kutatók szerint a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre, utána a hús, az alkoholos italok következnek, az iparosodott Ázsiában pedig a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.
Az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele végzi a kukában.

Egyre több gólya próbál meg itthon telelni

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.12. 16:24

Fotó: Charles Mahaux/Photononstop / AFP
Az emberi tevékenység és a klímaváltozás gyökeresen megváltoztatja a költöző madarak szokásait.
A gólyák elvileg augusztus második felében indulnak el, de ahogy Nyugat és Dél-Európában már korábban történt, egy részük el sem megy télen - mondta Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet igazgatója az M1 aktuális csatornán. Az ökológus szerint már nemcsak arról van szó, hogy a melegedő telek, tavaszok, őszök miatt a költöző madarak kicsit később indulnak el telelőhelyeik felé vagy pedig tavasszal korábban érkeznek, hanem a stratégia is megváltozik: a vonulóból állandó madár lesz.
Abban, hogy egyre több gólya kísérel meg áttelelni itthon, egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre, másrészt a Szahara szélesedése miatt egyre nagyobb távolságot kellene táplálék, víz és pihenés nélkül megtenniük. Ez rendkívül kockázatos, nagy az esélye, hogy a fiatalok elpusztulnak út közben, tehát megéri megpróbálni áttelelni - mondta az ökológus.
Az igazgató szerint erre a változásra emberi folyamatok is rásegítenek. A dél-spanyol gólyák a regionális szeméttelepeken táplálkozva télen is őrzik a fészküket. Sőt annyira forró és száraz a nyár Spanyolországban, hogy a gólyák egy része Spanyolországba jár telelni és Tunéziában fészkel. Hozzájárul a folyamathoz, hogy, az európai vonuló madarak nagy része azt tapasztalja Afrikába érve, hogy a vizes élőhelyek az emberi beavatkozásnak köszönhetően eltűnnek. Így még kockázatosabb a vonulás.
Végvári Zsolt beszélt arról is, hogy amennyiben az itthon maradt madarakat emberek etetik és tartják életben, azzal bajt okozhatnak, mivel olyan egyedeket juttathatnak előnyhöz a többiekkel szemben, amelyeknek az utódaik is elpusztulnak majd emberi segítség nélkül, illetve ők maguk is egy következő útjuk alkalmával. 
Az emberi beavatkozás felborítja a természet rendjét.

 Végvári Zsolt kérdésre válaszolva a vonuló egyedek útjáról elmondta: a madárkövető oldalak szerint a térségből elindult gólyák egy része már elhagyta Törökországot és az elkövetkező hetekben érkeznek meg Afrikába.