Elbukott Tarlós futásterve

Publikálás dátuma
2019.09.15. 08:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Az elmúlt fél évben Budapesten csaknem fél tucat olyan futóversenyt rendeztek, amely miatt nagyobb területet vagy forgalmasabb helyszíneket kellett lezárni a közlekedők elől. A főpolgármester tavasszal tett ígéretet arra, hogy kordában tartják ezeket.
Maraton, félmaraton, Vivicittá, éjszakai futás, fejlámpás „hegyezés”, szigetfutás, bizalomfutás bekötött szemmel, nemzeti futás – ilyen és sok hasonló rendezvénnyel találkozhattak az utóbbi hónapokban azok a fővárosiak, akik vagy részt vettek a sporteseményeken, vagy közlekedőként „botlottak bele” a rendezvényeket kísérő lezárásokba. A meglepetés a legtöbb esetben a hét végén érte az autósokat, akiknek egy része feltehetően azzal a nyugalommal ült a volán mögé, hogy a hétköznapi zsúfoltságot elkerülheti. Tévedtek. Aligha akad olyan budapesti autós, aki ne araszolt volna már dugóban szombaton vagy vasárnap a futóversenyek közelében. Épp ezt felismerve tett ígértet tavasszal Tarlós István főpolgármester arra, hogy kordában tartják a hasonló rendezvényeket. Ígérete azonban pár hónap alatt elbukott, miközben a NER betette a lábát erre a területre (is).
Az elmúlt fél évben Budapesten csaknem fél tucat olyan futóversenyt rendeztek, amely miatt nagyobb területet vagy forgalmasabb helyszíneket kellett lezárni a közlekedők elől – derült ki lapunk összesítéséből. A legutóbbi ilyen esemény múlt vasárnap volt; a Wizz Air Budapest félmaraton forgatta fel alaposan a városi közlekedést. Az eseményt jelentős forgalomkorlátozások kísérték, a közösségi közlekedés járatai – a hivatalos terminológia szerint – „a megszokottól eltérően közlekedtek”. Maga a Budapesti Közlekedési Központ jó előre felhívta a figyelmet, hogy a futóverseny miatt szakaszosan és időszakosan lezárják egyebek között a budai és a pesti alsó rakpartot, a Szabadság hidat és az óbudai Árpád fejedelem útját. A forgalom elől már előző este elzárták a Pázmány Péter sétányt, majd ez kiegészült más korlátozásokkal. Két szakaszra osztva közlekedett a 2-es villamos, másfelé ment kilenc buszjárat és két troli.
Pedig a szűk fél évvel ezelőtti ígéretek nem erről szóltak. Április elején Tarlós István főpolgármester azt mondta az Inforádióban – amikor a Red Bull Air Race lefújását is bejelentette –, hogy a kiemelt 3-4 futóversenynél nem lesz több a jövőben a fővárosban. „Az már most véget ért, hogy hetente, kéthetente, három hetente jó időben a legelképesztőbb helyeken városi futóversenyek legyenek. Mert ezt a budapestiek többsége a mérések szerint nem támogatja”. Majd hozzátette: lehet, hogy a támogatók hangosabbak, de sokszor előfordul, hogy a kisebbség a hangosabb.
A bejelentés után, április közepén jött a Vivicittá verseny, ami régóta megrendezett esemény lévén még bőven belefért volna az említett 3-4 alkalomba. Alig egy hónappal később, május 12-én aztán újabb rendezvény borzolta a vasárnapi közlekedők idegeit: a fő közlekedési útvonalakat megint csak lezárták időszakosan a 15 év – 15 km elnevezésű futóverseny miatt.
Bár helyi versenyekből több tucatot rendeznek a fővárosban egy évben, a nagy tömegrendezvények ritkításának szándéka egyértelműnek tűnt. Ehhez képest júniusban a Nemzeti Futóverseny résztvevői miatt zárták le a Hősök terét és az Andrássy út egy szakaszát. Az esemény honlapján hirdette: „Magyarország egyik legkülönlegesebb futóversenye megérkezett: ezentúl minden évben eldől, ki lesz a Nemzet Futója. A versenyzők páratlan környezetben, Budapest szívében, a világörökség részének számító Andrássy úton, valamint a Hősök terén, és Dózsa György úton tehetik próbára magukat”. Augusztusban a többi között éjszakai futóverseny volt a Vár és a Lánchíd térségében, a szeptembert pedig az említett Wizz Air Budapest félmaratonon kívül a hónap végére kiírt maratonfutás teszi színesebbé és nehezebben járhatóvá – az útvonal ez utóbbi esetében is érinti majd a rakpartokat és legalább három hidat. „Igazi városnézés futólépésben: világörökségi helyszínek, Duna-hidak, Gellért-hegy, Budai Vár, Parlament, Margitsziget, nemzetközi mezőny, felejthetetlen élmény!” – áll az esemény beharangozójában.
A futóversenyek kétségkívül hasznos, az egészséges életmódot népszerűsítő, tömegeket vonzó események, az viszont már kevésbé érthető, hogy a kiemelt versenyeket miért a főváros központi helyszínein rendezik. A közlekedők bosszúsága mellett ugyanis nem biztos, hogy egészséges a dugóban várakozó autók mellett futni, vagy épp azokon a rakparti szakaszokon, ahol a Levegő Munkacsoport, az aHang és a Greenpeace nemrég közzétett mérései szerint jóval több a nitrogén-dioxid, mint a forgalmas Erzsébet téren vagy Széna téren. (A szennyezésért feltételezhetően az elavult hajók felelősek).
A kiemelt futóversenyek számának leszorítását minden bizonnyal jócskán megnehezíti, hogy NER-közeli üzleti körök is színre léptek. Nemrég Rogán Antal miniszter felesége, Rogán Cecília szállt be a futás-bizniszbe. A HVG májusban írt arról, hogy sportrendezvényeket védetett le Rogán Cecília, akinek nevén három védjegybejelentés is érkezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. A FitBalance Kids, a FitBalance Gasztrofesztivál és a már említett N Nemzeti Futóverseny nevet, illetve az utóbbi esetében a logót is kizárólagosan szeretné birtokolni az üzletasszony – írták. Az eredeti hírek szerint a Fitbalance sport- és életmódszolgáltatót a Nakama&Partners nevű cégükön keresztül szerezte meg Rogán Cecília és barátnője, Sarka Kata. A cégbírósági bejegyzésekben azonban ennek nem látszik közvetlen nyoma, a név levédetésénél sem cég szerepel tulajdonosként, hanem Rogán Antal miniszter feleségének a neve. Később pedig az is kiderült, hogy állami cégek több száz millióval támogatták Rogán Cecília és Sarka Kata közös cégének sportrendezvényeit. Ilyen körülmények között pedig elég kilátástalannak tűnik a budapesti futóversenyek számának mederben tartása.
Szerző
Témák
futóversenyek
Frissítve: 2019.09.15. 10:09

A csikágói mártír

Publikálás dátuma
2019.09.14. 18:54

A Regnum Marianum nagy volt, impozáns, és építészeti stílusát tekintve erősen idejétmúlt, mire 1931-ben elkészült. Persze igazságtalanság lenne avíttnak nevezni egy „tiszta román stílben” fogant vasbeton templomot, ha egyszer a folyvást múltba révedő Horthy-korban született. Ámde Kotsis Ivántól, a tervező építésztől nem állt ez olyan távol: nem véletlen, hogy a városligeti épülettel egyidőben, ámde a Bauhausban fogant, aprócska balatonboglári templomát ötször olyan hosszú terjedelemben ismertette az önéletírásában.
A csikágói katolikus egyházközösség temploma ráadásul sajnos torzó is maradt. A 25 méter magas, a Szent Korona másával koronázott kupolája elkészült, ám az 53 méteresre tervezett tornyából csak 15 méterre futotta. A 2300 személy befogadására alkalmas templomtér alatti roppant terület pedig sosem vált azzá a pezsgő közösségi hellyé, amelynek szánták: bár 1934-ben a Vitézi Rend létesített volna benne legalább egy Nemzeti Pantheont, a használaton kívüli termeket később mégis inkább elfalazták.
Nem volt rájuk igazán szükség, ugyanis a Regnum Marianum közösség eredeti bázisa továbbra is állt a Damjanich utca 50. alatt, és kiszolgálta a Csikágó katolikusait. Fiúotthon, papi szeminárium, újságszerkesztőség és kápolna is működött itt, így a Városligetből kihasított telken jobbára közadakozásból épült templomot elsősorban misézésre használták. Egészen 1951-ig, amikor a nem is teljesen helyreállított épületet az állam villámgyorsan kiüríttette, majd felrobbantották, a törmeléket pedig betömték az altemplom tereibe. A Regnum Marianum helyére aztán rásimították a Sztálin-szobrot övező Felvonulási tér betonpáncélját.
A mindössze húsz évet élt templom valójában e tragikus pusztulás miatt lett fontos része a városi emlékezetnek. Hogy hol állt, azt nem engedte elfeledni, hogy épp odakerült Kiss István Fegyverbe! című szobra 1969-ben. Az újabb korszakváltáskor fakeresztet állítottak a helyén – ezt rongálta meg szerencsétlen gesztussal 2001-ben pár gimnazista. 
Aligha véletlen, hogy a nagy városligeti ötleteléskor 2011-ben Szőcs Géza kulturális államtitkár fölvetette: a templomot újjá kell építeni. Mások - józan mértéktartással - az altemplom feltárását és szakrális emlékhelyként való felélesztését szorgalmazták. Aztán mivel a Jobbik elhappolta, és kampánytémává tette az elképzelést, a kormány pár évvel később hivatalosan is lemondott a tervről.
Szerző

Kürtőskalács, avagy a székelyek büszkesége

Publikálás dátuma
2019.09.08. 13:15

Fotó: Shutterstock
Az elkészítés a XIX. század végén kissé megváltozott, Rézi néni szakácskönyvében azt ajánlották a háziasszonyoknak, hogy a kalácsot már a sütés előtt szórják meg mandulás cukorral.
A városban úton-útfélen bódékba botlunk, ahol kürtőskaláccsal csillapíthatjuk éhségünket. Ma már sokféle módon ízesítik. Van, aki a fahéjasra esküszik, mások csakis kakaóst vesznek, de akad, aki él-hal a diósért, s persze hosszasan folytathatnánk a sort. Ára egészen különböző, akad, ahol már 250 forintért vehetünk, a balatoni nyaralóhelyeken nem ritka a 700-800 forintos ár, az elvakultabbak pedig 2000 forintot is elkérnek érte. A ma ismert kürtőskalács Erdélyből származik, írásmódja sokáig nem volt egységes: volt, ahol hosszú, volt, ahol rövid ö-vel írták. Az édesség elődjére 1450-ből találhatjuk az első feljegyzést, Heidelbergből, ebben parázs fölött, forgatott dorongon sült süteményekről tesznek említést. A dorongra kelt tésztából készült csíkot kell föltekerni csavarvonal alakban, majd tojássárgájával való kenegetés után kell kisütni – hangzik a jótanács. Egy 1539-es domonkosrendi szakácskönyv is részletesen foglalkozik a kürtőscskaláccsal, amiből arra következtethetünk, hogy ekkoriban kedvelt étel volt a német gasztronómiában. A kürtőskalács az erdélyi magyarság, kivált a székely vidék ünnepi süteménye. Ugyanakkor számos európai nemzet tagjai (svédek, litvánok, lengyelek, csehek…) is szeretik az effajta édességet. Az első ismert receptjét gróf zablai Mikes Mária 1784-es erdélyi szakácskönyvéből ismerhetjük meg. Íme az elkészítési mód: „Végy öt tojássárgáját egy csuporban egy fertálynyi gyönge meleg tejjel, egy kalánka tejfellel, egy kis sóval keverd egybe. Szűrd a tekenyőben, tégy hozzá egy kalánka élesztőt, egy kalánka olvasztott írósvajat, dörgölj szép liszttel jó gyenge tésztát belőle, -valamíg a kezedről leválik. Midőn már több lisztet nem tész hozzá, tégy még kis kalánka vajat belé, dörgöld és dagaszd jól. Hagyd hogy keljen meg.” Ekkor még nem édesítették a sütés után, ezzel csak a század végétől kezdtek kísérletezni. Az étel elkészítéséhez szükséges faeszköz nemzedékről nemzedékre öröklődött. Háromszéken egyébként egyszerűen kürtösnek nevezték, Kolozsváron pedig a XVIII. század vége felé kürtő kalácsként emlegették. Ugyanakkor kürtőskalácsot ekkortájt már nem csak Erdélyben, hanem más magyar nyelvterületeken is előszeretettel fogyasztottak, a mai Magyarország területén dorongos fánknak, dorongfánknak, vagy botra tekercsnek nevezték. Az elkészítés a XIX. század végén kissé megváltozott, Rézi néni szakácskönyvében azt ajánlották a háziasszonyoknak, hogy a kalácsot már a sütés előtt szórják meg mandulás cukorral. Később mandulamag nélküli cukor került rá, amint ez egy 1892-es szakácskönyvből is kiderül. A kürtőskalácsot a székely-magyar identitás jelképének is tartják, ma már azonban a világ megannyi fertályán készítik.
Témák
kürtőskalács