Előfizetés

Stratégia nincs, de titkosították

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.09.16. 06:00
Áprilisi tüntetés a nyelvvizsgatörvény ellen
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Távolról sincs kész az a kormányzati nyelvoktatási tervezet, amelynek kiadását arra hivatkozva tagadta meg a szaktárca, hogy az nem nyilvános – tudta meg lapunk.
Egyelőre nem létezik kidolgozott, a kormány által teljes körűen elfogadott idegen nyelvi stratégia. Annak a dokumentumnak, amit még február elején tárgyalt a kormány, csak egyes részeit fogadták el – derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megkeresésére küldött tájékoztatásából. Ez azért is érdekes, mert amikor a politikus korábban megpróbálta kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a nyelvstratégiát, akkor a tárca ezt arra hivatkozva tagadta meg: a kért adatok további döntések megalapozását szolgálják, ezért tíz évig nem nyilvánosak. A tíz éves titkosítás önmagában abszurd – különösen azért, mert jövőre már kötelező lesz a nyelvvizsga az egyetemi felvételiken –, de úgy meg pláne az, hogy most kiderült: nincs is kész az, amit titkosítottak. Szél szerint jogilag is nonszensz az eljárás, hiszen attól, hogy egy a dokumentum „döntés-előkészítő jellegű” még nem vonja kötelező erővel maga után a nyilvánosságtól való elzárást. A NAIH kereste az Emmi-t és a Miniszterelnöki Kormányirodát, ahol azt közölték, a 2019-2027 közötti időszakra vonatkozó stratégia egyes részeiről még nem született végleges döntés, más részeiről igen, de ezek részleteit sem hozhatják nyilvánosságra a már ismert okok miatt, vagyis hogy „jövőbeni döntések megalapozását szolgálják”.  
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal igyekezett védekezni, hogy a már elfogadott döntésekről tartottak sajtótájékoztatót. Kásler Miklós Emmi-miniszter február közepén jelentette be: a 2020/2021-es tanévtől 9. és 11. évfolyamos diákok két hetes külföldi nyelvtanulási programban vehetnek részt, erre 90 milliárd forintot biztosít az állam. A NAIH felhívta az Emmi és a kormányiroda figyelmét: a stratégia azon részei, amik a sajtótájékoztatón bejelentett intézkedésekre vonatkoznak, már olyan közérdekű adatnak minősülnek, melyek kiadását nem lehet a fentiekre hivatkozva megtagadni. A kormány ennek ellenére továbbra is kitart a saját igaza mellett és nem ad ki semmit. Magyarázatként még hozzáfűzték: ha teljesítenék is az adatkérést, „összefüggéstelen, önmagában értelmezhetetlen adatokat” tudnának csak a képviselőnek megküldeni. Szél Bernadett szerint a kormány ezzel maga ismerte el, a stratégiának nevezett dokumentum mennyire kidolgozatlan. – Nonszensz, amit a kormány művel – vélekedett. Szerinte az is súlyosan jogsértő, hogy a kabinet úgy vezeti be jövőre a kötelező nyelvvizsgára vonatkozó szigorítást, hogy nem gondoskodott arról, hogy a középiskolák képesek legyenek felkészíteni erre diákok tömegeit. Szakmai becslések szerint emiatt jövőre 18-22 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból. A politikus megpróbálta kikérni a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről szóló kormánydöntés konkrét előkészítő-dokumentumait is, de az Emmi ezek kiadását is megtagadta. A képviselő ezért újból a NAIH vizsgálatát kérte.

34 éve ápolja ágyhoz kötött fiát, többször is elutasították szociális lakbér-kérelmét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.15. 21:12
Képünk illusztráció
Fotó: RENARD / AFP
A debreceni önkormányzat most akár javíthatna is a renoméján, helyette csak vizsgálódik.
Hiába kéri sokadszor, hogy szociális alapú lakbért fizethessen, eddig minden ilyen irányú kérelmét elutasította az önkormányzat. A nő 34 éve ápolja egyedül ágyhoz kötött felnőtt fiát, aki 24 órás felügyeletet igényel. Két éve laknak egy 39 négyzetméteres lakásban, ami ugyan a város tulajdona, de amikor beköltöztek, piaci alapon állapították meg a lakbér összegét. Az esetről az RTL Híradó készített riportot, amiből az is kiderül, hogy miután kifizetik a lakbért, és megveszik mindkettőjük havi gyógyszereit, 10 ezer forint marad a megélhetésükre. A nő ezen szeretne változtatni egy szociális alapon megállapított lakbérrel, de az önkormányzat eddig rendre elutasította kérelmét. Az anya nem adja fel, ismét szociális lakbér-kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. Az RTL megkeresésére a hivatal azt közölte, hogy vizsgálják az ügyet, majd későbbre ígértek tájékoztatást.

7-es cikkely: meghallgatások sorát sürgetik a finnek

Halmai Katalin
Publikálás dátuma
2019.09.15. 20:22

Fotó: Shutterstock
Hétfőn újra terítékre kerül az EU Tanácsában a magyarországi jogállamiság helyzete, és lapunk értesülései szerint a "számonkérés" felgyorsul.
Először kerül sor meghallgatásra holnap a magyarországi jogállam helyzetéről az uniós tagállamok miniszteri szintű döntéshozó fórumán, az EU Tanácsában. A kormányközi fórum mostanáig rövid és kötetlen vitákat tartott a témáról a tavaly szeptember óta tartó 7. cikkelyes folyamat keretében. Az üléseket idén július óta elnöklő Finnország azonban egyik legfontosabb feladatának tekinti a jogállam megerősítését a tagállamokban, és szeretné felgyorsítani az eljárást. Brüsszeli források a Népszavának azt mondták, hogy a finn soros EU-elnökség a decemberig hátralévő hónapokban további meghallgatásokat tervez egy-egy kiemelt témáról. A szeptember 16-i tanácsülésen a miniszterek általános vitát fognak folytatni a folyamatot elindító európai parlamenti állásfoglalás megállapításairól. Az úgynevezett Sargentini-jelentés 12 pontban foglalta össze a jogállammal kapcsolatos aggályokat, és ezek mindegyike terítékre kerülhet a hétfői tanácskozáson. A finn EU-elnökség szándékai szerint az első eszmecsere jó alkalom lesz arra, hogy kiderüljön, mik azok a kérdések, amelyeket a továbbiakban alaposan körül kell járni. A meghallgatáson a soros EU-elnök képviseletében Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter először beszámol az eljárást kezdeményező Európai Parlamenttel folytatott konzultációiról. A tárcavezető szeptember elején találkozott az EP állampolgári jogi bizottságának elnökével, Fernando López Aguilarral és a téma parlamenti előadójával, Gwendoline Delbos-Corfield képviselővel, aki Judith Sargentinit követi a poszton. A megbeszélésen részt vett a következő két soros EU-elnökség, a horvát és a német képviselője, közölte egy magas rangú uniós diplomata újságírókkal. Mint korábban beszámoltunk róla, az EP képviselői a kezdetektől fogva szeretnék bemutatni jelentésüket a hivatalos tanácsülésen, de a miniszterek ezt határozottan ellenzik. Információink szerint López Aguilar a soros EU-elnöknek írt levelében nehezményezte, hogy a képviselő-testületet ismét kihagyják a folyamatból. Tytti Tuppurainen 20 percesre tervezett bevezetőjét követően Varga Judit igazságügyi miniszternek legalább egy órája lesz arra, hogy kifejtse a magyar álláspontot. Ezután a tagállamok legfeljebb két-két kérdést tehetnek fel két percben, amit egy maximum 10 perces válasz követ. További pótlólagos kérdések megválaszolása és az Európai Bizottság illetékes alelnökének, Frans Timmermansnak 10 percesre korlátozott felszólalása után ér véget a meghallgatás. A Magyarországról szóló napirendi pont mellett, a huszonnyolc miniszter nyilvános vitát fog folytatni arról, hogyan lehet elősegíteni a jogállam tiszteletben tartását valamennyi tagállamban. Szóba kerül hétfőn az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésének az előkészítése is. A finnek határozott célja a jogállam és az uniós kifizetések összekötése. A tárgyalások állásáról egy magasrangú uniós diplomata azt mondta, hogy a soros elnökség hamarosan összegzi a témával kapcsolatos kétoldalú egyeztetéseket. Valószínűnek mondta, hogy a feltétel jogszabályba foglalásáról az állam- és kormányfők fognak dönteni a tárgyalási folyamat legvégén. “A jogállam és a büdzsé összekötése az uniós költségvetés védelmét, a pénzek szabálytalan elköltésének megelőzését szolgálja, és nem szankciókról szól” – tette hozzá.

Támadnak a bosszúállók! – készül a kormány is

Bevándorláspárti bosszúállók mindent megtesznek Magyarország ellen az új Európai Parlamentben, és erről szól a hétfői brüsszeli meghallgatás is – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A politikus kitért arra is, hogy Magyarország bizalommal tekint az új bizottsági elnökre, Ursula von der Leyenre, de a következő hónapokban, években dől el milyen lesz a viszony. MTI