Először kerül sor meghallgatásra holnap a magyarországi jogállam helyzetéről az uniós tagállamok miniszteri szintű döntéshozó fórumán, az EU Tanácsában. A kormányközi fórum mostanáig rövid és kötetlen vitákat tartott a témáról a tavaly szeptember óta tartó 7. cikkelyes folyamat keretében. Az üléseket idén július óta elnöklő Finnország azonban egyik legfontosabb feladatának tekinti a jogállam megerősítését a tagállamokban, és szeretné felgyorsítani az eljárást. Brüsszeli források a Népszavának azt mondták, hogy a finn soros EU-elnökség a decemberig hátralévő hónapokban további meghallgatásokat tervez egy-egy kiemelt témáról.
A szeptember 16-i tanácsülésen a miniszterek általános vitát fognak folytatni a folyamatot elindító európai parlamenti állásfoglalás megállapításairól. Az úgynevezett Sargentini-jelentés 12 pontban foglalta össze a jogállammal kapcsolatos aggályokat, és ezek mindegyike terítékre kerülhet a hétfői tanácskozáson. A finn EU-elnökség szándékai szerint az első eszmecsere jó alkalom lesz arra, hogy kiderüljön, mik azok a kérdések, amelyeket a továbbiakban alaposan körül kell járni.
A meghallgatáson a soros EU-elnök képviseletében Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter először beszámol az eljárást kezdeményező Európai Parlamenttel folytatott konzultációiról. A tárcavezető szeptember elején találkozott az EP állampolgári jogi bizottságának elnökével, Fernando López Aguilarral és a téma parlamenti előadójával, Gwendoline Delbos-Corfield képviselővel, aki Judith Sargentinit követi a poszton. A megbeszélésen részt vett a következő két soros EU-elnökség, a horvát és a német képviselője, közölte egy magas rangú uniós diplomata újságírókkal. Mint korábban beszámoltunk róla, az EP képviselői a kezdetektől fogva szeretnék bemutatni jelentésüket a hivatalos tanácsülésen, de a miniszterek ezt határozottan ellenzik. Információink szerint López Aguilar a soros EU-elnöknek írt levelében nehezményezte, hogy a képviselő-testületet ismét kihagyják a folyamatból.
Tytti Tuppurainen 20 percesre tervezett bevezetőjét követően Varga Judit igazságügyi miniszternek legalább egy órája lesz arra, hogy kifejtse a magyar álláspontot. Ezután a tagállamok legfeljebb két-két kérdést tehetnek fel két percben, amit egy maximum 10 perces válasz követ. További pótlólagos kérdések megválaszolása és az Európai Bizottság illetékes alelnökének, Frans Timmermansnak 10 percesre korlátozott felszólalása után ér véget a meghallgatás.
A Magyarországról szóló napirendi pont mellett, a huszonnyolc miniszter nyilvános vitát fog folytatni arról, hogyan lehet elősegíteni a jogállam tiszteletben tartását valamennyi tagállamban. Szóba kerül hétfőn az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésének az előkészítése is. A finnek határozott célja a jogállam és az uniós kifizetések összekötése. A tárgyalások állásáról egy magasrangú uniós diplomata azt mondta, hogy a soros elnökség hamarosan összegzi a témával kapcsolatos kétoldalú egyeztetéseket. Valószínűnek mondta, hogy a feltétel jogszabályba foglalásáról az állam- és kormányfők fognak dönteni a tárgyalási folyamat legvégén. “A jogállam és a büdzsé összekötése az uniós költségvetés védelmét, a pénzek szabálytalan elköltésének megelőzését szolgálja, és nem szankciókról szól” – tette hozzá.
