Előfizetés

Végleg lemaradhat Magyarország a bérversenyben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.16. 10:14

Fotó: Shutterstock
Elmaradni látszik az igazi felzárkózás.
Hiába büszkélkedik a kormány az elmúlt évek hatalmas minimálbér-emeléseivel, az igazi felzárkózás elmaradni látszik, míg a régiós országok igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő, alacsony bérek világából – írja az mfor.hu. A portál felidézi: a napokban kiderült, hogy a lengyel kormány a tavaly nyáron javasoltnál is nagyobb mértékű minimálbér-emelést kezdeményezett, aminek értelmében jövő év elejétől bruttó 2600 zloty (198,6 ezer forint) lesz a minimálbér a korábban tervezett 2450 zloty helyett. Sőt, a kormányzó Jog és Igazságosság párt további emeléseket helyezett kilátásba, melynek eredményeként 2023 végére 4000 zlotyra vagyis több mint 305 ezer forintra emelnék a kötelezően adandó legkisebb bért. Július végén pedig a szlovák munkaügyi minisztérium javaslata látott napvilágot, mely szerint a mostani 520 eurós minimálbér 580 euróra emelkedne, hosszabb távon pedig szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum. Tehát Lengyelországban 14, Szlovákiában pedig 11 százalékos emelésre lehet számítani jövőre. A portál Csehországban szerény 4 százalékos emelésre utaló információkat talált, melynek végén 518 euróról 542-re nőhet a kötelezően adandó legkisebb bér. Romániában a tervek szerint 446 euró után jövőre 475-öt kaphatnak az érintettek, ám a javaslat szerint 2020 októberében újabb emelés van kilátásban. A keleti szomszédunkban távlati cél, hogy a minimálbér szintje elérje az átlagos bruttó bér 45 százalékát (Magyarországon ez az arány jelenleg 41 százalék, Romániában pedig 40).
A KPMG Minimum Wage Survey elemzése alapján ráadásul nagyon eltérő mértékben adóztatják a vizsgált országok a minimálbéreket. A legnagyobb mértékű elvonás Romániában terheli a kötelező legkisebb bért, a bruttó 41,5 százalékát veszi el az állam különféle adók és járulékok formájában, majd után következik a magyar állam, mely 34 százalékos mértékben terheli a fizetéseket. A lengyeleknél 21, a szlovákoknál 16, a cseheknél pedig mindössze 14 százalékos az elvonás mértéke.
Önmagában a nettók vizsgálata azonban nem nyújt teljes képet a magyar minimálbérek fokozódó leszakadásáról, ehhez az országokra jellemző eltérő árszínvonalat is figyelembe kellene venni, vagyis ettől mentesíteni kellene az összegeket. Erre a vásárlóerő-paritáson vett bér alkalmas. Az mfor.hu becslése alapján a magyar minimálbér a sereghajtó a régióban. Noha nominálisan alacsonyabb a román nettó minimálbér, az érintettek többet tudnak vásárolni belőle, mint a magyarok idehaza. A jövő évre tervezett lengyel és szlovák emelés számításaik szerint vásárlóerő-paritáson számolva is jelentős növekedést eredményezhet, a kalkulált fizetés ugyanis mindkét országban 10 százaléknak nagyobb mértékben fog növekedni, magyarán ennyivel több mindenre fogja futni az érintett dolgozóknak az ideinél. Mindeközben a magyar és a cseh minimálbér vásárlóerő-paritáson 4,7 és 4,6 százalékkal emelkedhet, a románok felzárkózása pedig gyorsabb tempót mutat a hazai szintnél, hiszen a nettó minimálbér vásárlóereje 6,6 százalékos emelkedést mutat. Összefoglalva tehát a környező országok egyre inkább igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő világából, melynek egyik eszköze a minimálbérek lendületes emelkedése lehet. Ennek hatása ugyanis idővel más bérszintekre is begyűrűzik, magával hozva a piaci körülmények között meghatározott fizetések emelkedését is – derül ki az mfor.hu cikkéből.

331,50 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.16. 07:39

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 331,50 forinton forgott reggel hét óra körül, 38 fillérrel emelkedett az árfolyama a péntek esti 331,12 forinthoz képest. A dollár árfolyama 298,95 forintról 299,42 forintra, a svájci franké pedig 301,83 forintról 302,94 forintra erősödött. A jent 2,7770 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,7652 forinttal. Az euró 1,1073 dolláron forgott hétfő reggel, nem változott az árfolyama a pénteki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,19 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0945 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9884 frankot kértek, 0,18 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,23 százalékot veszített értékéből a dollár, hétfő reggel 107,83 jent ért.

Megtehetnék, de nem csökkentik a gázárat Orbánék

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.09.16. 07:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
A kormány nem változtat a lakossági energiaárakon, amiként a 2050-es szén-dioxid-mentesség elutasításán sem, sőt a Mészáros Lőrinc-féle, széntüzelésű Mátrai Erőmű átalakítására uniós támogatást kérnek - mondta el Palkovics László illetékes miniszter a Népszavának.
A lakossági gázárak megfelelő szinten állnak - közölte az Alteo új akkumulátortelepének pénteki átadása után a Népszava kérdéseire válaszoló Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Szinten tartjuk a rezsicsökkentett árakat a tőzsdék emelkedése és esése közepette is – tette hozzá. Arra a felvetésünkre, hogy az állami gáznagykereskedőnél így felgyülemlő tartalékot mikor adják át a lakosságnak, későbbi vizsgálatok lehetőségét vetette fel. Mint arról korábban szakértői számítások alapján beszámoltunk, a földgáz piaci értéke az elmúlt egy év során harmadára esett. Ráadásul a termék tőzsdei ára az elmúlt öt év alatt jóval gyakrabban állt alacsonyabb, mint magasabb szinten ahhoz képest, mint amennyit az utolsó, 2014-es lakossági „rezsicsökkentés” idején ért. Az állami gáznagykereskedőnél 2016 óta külön mérlegtételként kimutatott tartalék tavaly közel 40 milliárd forintra rúgott. De az idén – a nemzetközi áresés miatt - ismét közelítheti a százmilliárdot. A nyugdíjasok 9 ezer forintos rezsiutalványát sem ebből a kasszából állják.      Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatósági államtitkársága átalakult – közölte lapunkkal Palkovics László. (Ez korábbi értesülésünk szerint a feladatok átadását, gyakorlatilag tehát az államtitkárság formális megszüntetését jelenti.) A lakossági épületenergetikai támogatásokkal, illetve az elektromos autókkal kapcsolatos ügyeket értelemszerűen Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkársága veszi át. A hulladék- és vízgazdálkodási terület pedig Boros Anita újonnan létrehozott építésügyekért és infrastrukturális környezetért felelős államtitkárságához kerül. Mindemellett ugyanakkor a tárca összes döntését megszűrik fenntarthatósági szempontból - szögezte le. Kérdésünkre Palkovics László – a kormány-nyilatkozatokba illeszkedően – leszögezte: felelőtlenségnek tartaná most, 2019-ben 2050-re az akkori technológiai, szabályozási és pénzügyi adottságok ismerete nélkül ígéretet tenni a teljes nettó szén-dioxid-kibocsátás-mentességre. Mint emlékezetes, az Orbán-kabinet azon négy uniós kormány egyike, amely júniusban – a „fennmaradó” 24 tagállammal szemben – megvétózta a 2050-es nettó „karbonsemlegességre” vonatkozó közös vállalás-tervezetet. Ama felvetésünkre, hogy – különösen Orbán Viktor és Szijjártó Péter szavai nyomán – az ország mennyi uniós támogatást kér a szén-dioxid-kibocsátás 2050-es teljes megszüntetésére, Palkovics László még zajló számításokra hivatkozott. Ugyanakkor kérdésünkre magától értetődőnek nevezte, hogy – akár párhuzamos lengyel vagy német példák alapján – a Mátrai Erőmű átalakítására is igényeljünk uniós támogatást. (Megjegyzendő: a Mátrai Erőmű a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc érdekeltsége.) A miniszter – elsősorban a több mint tízezer munkavállaló közvetett-közvetlen helybéli foglalkoztatására hivatkozva – élesen elvetette a Mátrai Erőmű azonnali bezárására vonatkozó, általa ellenzékinek minősített követeléseket. (Ezt környezetvédő civilek mellett az LMP szorgalmazza.) A kormány elsősorban a telephely átalakítását célozza, például megújuló energiás egységekkel. Ugyanakkor a tárcavezető a szén-dioxid-megkötési kísérletekre emlékeztetve a mátrai szénblokkok bezárására sem kívánt céldátumot adni. A Greenpeace korábban közzétette: a Mátrai Erőmű bezárása önmagában 14 százalékkal csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását. Így a jelenlegi, 1990-hez képest 32 százalékkal alacsonyabb szintünk pusztán az erőmű bezárásával a 2030-ra vonatkozó 40 százalékos jelenlegi vállalásunk helyett a szakmailag indokoltabb 55 százalékra lenne növelhető. Palkovics László ennek kapcsán úgy fogalmazott: a magyar kormány elsősorban nem az ígéretekre, hanem a végrehajtásra összpontosít. Így most a cél a 40 százalékos szint 2030-as elérése, aminél ugyanakkor akár sikerülhet magasabb érték is. Ennek kapcsán változatlan kérdésnek nevezte, hogy - amiként azt az Orbán-kabinet szorgalmazza - az atomerőművi termelés Brüsszelben elszámoltatóható lesz-e szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésként. A szélerőművekkel kapcsolatos jövőbeni politikáról még nem született döntés - közölte a miniszter. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány három éve – szakértők által élesen vitatott fordulattal – lényegében betiltotta ilyen egységek telepítését. Ugyanakkor sokan abban bíznak, hogy a most készülő új energiastratégia ebben enyhülést hoz. Palkovics László mindazonáltal változatlanul úgy tartja, hogy Magyarországon nem erőteljes a „szélbiztonság”. Így a jövőbeni áramellátást leginkább atom- és a napelem-alapon képzelik el.