minimálbér;Európai Unió;

2019-09-16 10:14:33

Végleg lemaradhat Magyarország a bérversenyben

Elmaradni látszik az igazi felzárkózás.

Hiába büszkélkedik a kormány az elmúlt évek hatalmas minimálbér-emeléseivel, az igazi felzárkózás elmaradni látszik, míg a régiós országok igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő, alacsony bérek világából – írja az mfor.hu.

A portál felidézi: a napokban kiderült, hogy a lengyel kormány a tavaly nyáron javasoltnál is nagyobb mértékű minimálbér-emelést kezdeményezett, aminek értelmében jövő év elejétől bruttó 2600 zloty (198,6 ezer forint) lesz a minimálbér a korábban tervezett 2450 zloty helyett. Sőt, a kormányzó Jog és Igazságosság párt további emeléseket helyezett kilátásba, melynek eredményeként 2023 végére 4000 zlotyra vagyis több mint 305 ezer forintra emelnék a kötelezően adandó legkisebb bért. Július végén pedig a szlovák munkaügyi minisztérium javaslata látott napvilágot, mely szerint a mostani 520 eurós minimálbér 580 euróra emelkedne, hosszabb távon pedig szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum. Tehát Lengyelországban 14, Szlovákiában pedig 11 százalékos emelésre lehet számítani jövőre. A portál Csehországban szerény 4 százalékos emelésre utaló információkat talált, melynek végén 518 euróról 542-re nőhet a kötelezően adandó legkisebb bér. Romániában a tervek szerint 446 euró után jövőre 475-öt kaphatnak az érintettek, ám a javaslat szerint 2020 októberében újabb emelés van kilátásban. A keleti szomszédunkban távlati cél, hogy a minimálbér szintje elérje az átlagos bruttó bér 45 százalékát (Magyarországon ez az arány jelenleg 41 százalék, Romániában pedig 40).

A KPMG Minimum Wage Survey elemzése alapján ráadásul nagyon eltérő mértékben adóztatják a vizsgált országok a minimálbéreket. A legnagyobb mértékű elvonás Romániában terheli a kötelező legkisebb bért, a bruttó 41,5 százalékát veszi el az állam különféle adók és járulékok formájában, majd után következik a magyar állam, mely 34 százalékos mértékben terheli a fizetéseket. A lengyeleknél 21, a szlovákoknál 16, a cseheknél pedig mindössze 14 százalékos az elvonás mértéke.

Önmagában a nettók vizsgálata azonban nem nyújt teljes képet a magyar minimálbérek fokozódó leszakadásáról, ehhez az országokra jellemző eltérő árszínvonalat is figyelembe kellene venni, vagyis ettől mentesíteni kellene az összegeket. Erre a vásárlóerő-paritáson vett bér alkalmas.

Az mfor.hu becslése alapján a magyar minimálbér a sereghajtó a régióban. Noha nominálisan alacsonyabb a román nettó minimálbér, az érintettek többet tudnak vásárolni belőle, mint a magyarok idehaza. A jövő évre tervezett lengyel és szlovák emelés számításaik szerint vásárlóerő-paritáson számolva is jelentős növekedést eredményezhet, a kalkulált fizetés ugyanis mindkét országban 10 százaléknak nagyobb mértékben fog növekedni, magyarán ennyivel több mindenre fogja futni az érintett dolgozóknak az ideinél. Mindeközben a magyar és a cseh minimálbér vásárlóerő-paritáson 4,7 és 4,6 százalékkal emelkedhet, a románok felzárkózása pedig gyorsabb tempót mutat a hazai szintnél, hiszen a nettó minimálbér vásárlóereje 6,6 százalékos emelkedést mutat.

Összefoglalva tehát a környező országok egyre inkább igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő világából, melynek egyik eszköze a minimálbérek lendületes emelkedése lehet. Ennek hatása ugyanis idővel más bérszintekre is begyűrűzik, magával hozva a piaci körülmények között meghatározott fizetések emelkedését is – derül ki az mfor.hu cikkéből.