Előfizetés

Mégsem a húsmentes étrendnek legkisebb a karbonlábnyoma

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.18. 11:11
Vegan Nutrition
Fotó: FRANK MAY/Picture-Alliance / AFP
A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást tartalmazó vegetáriánusé egy új, kilenc növényi alapú étrend hatásait elemző amerikai tanulmány szerint.
Az elegendő és egészséges élelem megtermelése a legtöbb alacsony és közepes bevételű országban az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis a karbonlábnyom jelentős növelésével járna a Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató központjának tanulmánya alapján, amely a Global Environmental Change című szaklap legújabb számában jelent meg. 
A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges útjait - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Olyan modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálta, hogyan hatnának az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra. Ezzel a modellel kilenc növényi alapú étrend hatásait elemezték, ezek között volt mások mellett vöröshús-mentes, a halat, valamint a tejet-tojást megengedő (lakto-ovo vegetáriánus) és a csak növényi, vagyis vegán táplálkozás is.
Megállapították, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő állatokat - kis halakat, puhatestűeket - tartalmazó étrendek majdnem olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend. Az is kiderült a modellekből, hogy az állati termékeket kétharmadával csökkentő, úgynevezett "kétharmadvegán" étrendnek kisebb volt az éghajlati és vízfogyasztási hatása, mint a hagyományosabb lakto-ovo vegetáriánusnak.
"Nem találtunk egyetlen, mindenki számára megfelelő étrendet, amely mind a táplálkozási, mind az éghajlatvédelmi kihívásoknak megfelelne, nagyon sok függ az egyes országok körülményeitől"

- mondta Keeve Nachman, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központja élelmiszertermelési és közegészségügyi programjának igazgatója.

 A szerzők a magas jövedelmű országoknak azt ajánlják, hogy a klíma védelmében és a táplálkozással összefüggő betegségek és halálozások megelőzésére támogassák a növényi alapú étrendeket, figyelembe véve azonban többek között a kulturális preferenciákat.
"A karbonlábnyom különbségeit valójában nagyrészt a tejtermékek fogyasztásának eltérései magyarázzák. Ugyanakkor ezek a termékek fontos szerepet játszanak a gyerekek alultápláltságának és növekedési elmaradásának megelőzésében" - mondta Martin Bloem, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központjának igazgatója.
A kutatók szerint az élelem származása erősen befolyásolja a klímát. Ha ugyanannyi marhahúst Paraguayban állítanak elő, az majdnem 17-szer annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mintha Dániában termelnék. A különbség gyakran származik a legelők kialakítása miatti erdőirtásból. Fontos, honnan származik az étel, a kereskedelemnek nagy hatása van az egyes országok élelmezéssel kapcsolatos karbonlábnyomára és ivóvíz-felhasználására - írták a kutatók.

Közvetlenül károsíthatja a magzatot a belélegzett szennyezett levegő

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:59

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Egészen a magzatot védő méhlepényig eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő - derült ki egy új tanulmányból.
Az autókból, gyárkéményekből és egyéb forrásokból származó apró részecskékkel teli szennyezett levegő minden ember egészségére veszélyt jelent, a várandós nők esetében a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. Ennek okát egyelőre nem tudják biztosan a kutatók, de az egyik elmélet szerint a részecskék leülepednek a kismamák tüdejében, és potenciálisan ártalmas gyulladást eredményeznek.
Belga szakemberek most egy másik lehetséges magyarázatot ismertettek a Nature Communications című folyóiratban. Egy újfajta szkennelési technikát alkalmazva újdonsült édesanyák placentáján egyfajta részecskeszennyeződést, koromszerű lerakódást figyeltek meg. A Hasselti Egyetem kutatói szerint a részecskék a méhlepénymagzathoz legközelebbi részén halmozódtak fel, közel a köldökzsinórhoz. 
A minták 10-10 olyan édesanyától származtak, akik erősen szennyezett, illetve kevésbé szennyezett területen éltek. Minél magasabb levegőszennyezettségnek volt kitéve az édesanya a terhesség ideje alatt, annál nagyobb mennyiségű részecskét számoltak össze a kutatók a placentán.
A Pittsburghi Egyetemen szakértője, Yoel Sadovsky ugyan nem vett részt a vizsgálatban, de annak eredményeit kommentálva elmondta, hogy azok nem bizonyítják, hogy a korom áthatolt a placentán és elérte a magzatot, vagy hogy a lerakódásnak bármilyen negatív hatása lenne. A szakértő szerint ugyanakkor már önmagában az fontos felfedezés, hogy a lerakódás jelen van a placentán. Hozzátette: 
"a következő kérdés az, hogy mekkora mennyiség kell ezekből a szénrészecskékből ahhoz, hogy kárt okozzanak".

 Állatokon végzett korábbi vizsgálatok során a kutatók már felismerték, hogy a részecskék képesek eljutni a placentához, ám a mostani tanulmány volt az első, amely emberi méhlepénynél is kimutatta a jelenséget.

A kínaiaknak is lehet Loch Ness-i szörnyük

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:08

Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / AFP/Science Photo Library
Egy Loch Ness-i szörnyhöz hasonló lény hozta izgalomba a kínai közösségi médiát: a furcsa, hosszú, fekete élőlényt a Jangce folyóban videózták.
A pénteken az internetre felkerült szemcsés, rossz minőségű képeken úgy tűnik, mintha egy vízi élőlény farka jelenne meg a Jangce folyóban. A felvételt, amely a kínai Sina Weibo mikroblogon került nyilvánosságra, a hétvégén már sok millióan látták, és folyik a találgatás. Szakértők is megszólaltak a kérdésben, bár sokan úgy vélik, a jelenségnek valószínűleg valamilyen egyszerű magyarázata van – olvasható a BBC News honlapján.
A felvétel Hopej tartomány nyugati részén fekvő Jicsangnál készült, a Három-szurdok-gát közelében. A videón feltűnő lény olyan, mintha egy óriási angolna vagy kígyó úszna a folyó felszíne alatt. Vang Csun-fang professzor, a Huacsung Mezőgazdasági Egyetem munkatársa kizárta, hogy valamilyen új fajról lenne szó, szerinte a képeken „egyszerű vízi kígyót” látni. Egyes vélemények szerint az olyan külső tényezők, mint a szennyezés közrejátszhat abban, hogy a tengerikígyók extrém nagyra nőjenek meg.
Vannak, akik szerint az sem biztos, hogy élőlény látszik a képeken. A népszerű The Paper hírportálon egy másik felvétel látható, amelyen egy hosszú, fekete valami mozog a vízben, ami kevésbé tűnik élőnek. A megkérdezett biológus, Ting Li véleménye szerint nem hal, vagy kígyó látszik a képeken, inkább egy „vízben lebegő tárgy”. Közben egy újabb fotó is feltűnt a neten, amely egy parti kövekre kivetődött hosszú fekete dologról készült, ami további találgatásokra adott okot.
Egyesek úgy vélik, a helyi önkormányzat áll a rejtély mögött, amely ilyen fogással akarja a turistákat a környékre vonzani. Mások a felvételek minőségén mulatnak, hiszen a képek nem tükrözik a Kínában már elérhető, kitűnő felvételeket készítő okostelefonok tudását. „A szörnyek mindig csak akkor tűnnek fel, amikor kevés a pixel” – viccelődött egy hozzászóló.
A 6300 kilométer hosszú Jangce Ázsia leghosszabb, a világ harmadik leghosszabb folyója. A környezetszennyezés az utóbbi években komolyan érintette a vizét, és ezt élővilága is megsínylette. A legnagyobb élőlény, amely a Jangce folyóban él jelenleg, a kínai óriásszalamandra, amely az 1,8 méter hosszúságot is elérheti. Ez a faj is súlyosan veszélyeztetett, főleg a környezetszennyezés miatt.