“Nem tudok egyenesen az önök szemébe nézni, és azt mondani, hogy haladást értünk el”

Publikálás dátuma
2019.09.18. 17:25
Johnson és Juncker Luxembourgban
Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS / AFP
Az Európai Bizottság elnöke kétli, hogy a EU és az Egyesült Királyság képes lesz új megállapodást kötni az unióból való kilépés tervezett dátuma, október 31 előtt.
Jean-Claude Juncker az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta, hogy nagyon kevés idő maradt az egyezség nyélbe ütésére.
“Nem tudok egyenesen az önök szemébe nézni, és azt mondani, hogy haladást értünk el”

- mondta, Boris Johnson brit miniszterelnökkel elköltött hétfői munkaebédjére utalva.

A soros uniós elnökség nevében felszólalt Tytti Tuppurainen finn EU-ügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy jelenleg a megállapodás nélküli Brexit a legvalószínűbb. Az új londoni kormány nem fogadja el a tavaly novemberben még az előző miniszterelnök, Theresa May által aláírt kétoldalú megállapodást, amely a szigetországot mindaddig az EU vámuniójához kötné, amíg nem sikerül más megoldást találni az Írország és Észak-Írország közötti határ átjárhatóságának fenntartására. Az Egyesült Királyság ezért javasolta, hogy az uniós szabályok csak az élőállat és az élelmiszer importjára vonatkozzanak, de Brüsszel szerint ettől még fel kellene húzni a fizikai határt az ír szigeten. Michel Barnier, az EU főtárgyalója azt mondta, hogy a brit kormány nem tett le jogilag elfogadható javaslatot az asztalra.
“Nem kellene időt vesztegetnünk arra, hogy úgy csináljunk, mintha tárgyalnánk”

- tette hozzá.

A kilépéspárti brit EP-képviselők gúnyos bekiabálásaival tarkított európai parlamenti vita után a képviselők nagy többséggel olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy az EP nem fog hozzájárulni olyan egyezséghez, amely nem tartalmazza az ír határ átjárhatóságát biztosító kitételt. A képviselők azt is leszögezték, hogy csak akkor kezdődhetnek tárgyalások a kilépés utáni kétoldalú kapcsolatokról, ha London tiszteletben tartja az EU-polgárok jogaival, a pénzügyi elszámolással és a tartalékmegállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalásait. A parlament támogatná a brit kilépés határidejének a meghosszabbítását, ha az indokolt lenne, és a megállapodás nélküli Brexit megakadályozását, illetve általános választások vagy népszavazás kiírását szolgálná — olvasható a határozatban.

Trump kinevezte az új nemzetbiztonsági tanácsadót

Publikálás dátuma
2019.09.18. 17:05
Robert O'Brien ASAP Rocky, amerikai rapper tárgyalásán Stockholmban
Fotó: ERIK SIMANDER / AFP
Robert O'Brien jogászról van szó, aki 2018 óta túszmentő tárgyalásokkal foglalkozott elnöki különmegbízottként.
A kinevezést Trump szerdán reggel Twitter-üzenetben tette közzé - írja az MTI. O'Brien 2005-2006-ban - George W. Bush kormányzata idején - az ENSZ-ben különmegbízottként képviselte az Egyesült Államokat, 2007-ben társelnöke volt az afganisztáni igazságügyi reformot elősegítő külügyi bizottságnak. Trump 2017-ben fontolgatta, hogy őt jelöli a haditengerészet élére, és a múlt héten, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó menesztése után rögtön felmerült a neve a lehetséges új nemzetbiztonsági tanácsadók között. "Hosszú időn keresztül és keményen dolgoztunk együtt Roberttel. Nagyszerű munkát fog végezni" - írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trumpra korábban nagy benyomást tett O'Brien az Észak-Koreában és Törökországban fogva tartott amerikai állampolgárok kiszabadítását célzó tárgyalásokkal.
Szerző

Nagy bajban van Netanjahu

Publikálás dátuma
2019.09.18. 16:30

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
A választások sem oldották meg a politikai patthelyzetet. A legnagyobb gát éppen a miniszterelnök személye.
„Az izraeli választások legnagyobb vesztese Benjamin Netanjahu miniszterelnök, és pártja a Likud. Hiszen annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben mindent megtett, hogy a jobboldali pártoktól szavazókat csábítson át - még a Kulanu pártot is beolvasztotta - így is jelentősen rosszabb eredménnyel végzett, mint a legutóbbi voksoláson áprilisban” – értékelte lapunknak az eredményeket Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont kutatója. A szakértő szerint ezzel gyakorlatilag elszálltak Netanjahu esélyei egy jobboldali-vallásos kormány megalakítására. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ezzel párhuzamosan a Kék-Fehér szövetséget vezető Beni Ganz feladata sem egyszerű, mivel a centrista, baloldali pártok sem tudnának kormányt alakítani. „A mérleg nyelve ismét Avigdor Liberman korábbi védelmi miniszter lesz, aki viszont máris kijelentette, hogy kizárólag széles, szekuláris nagykoalícióhoz hajlandó csatlakozni a 9 mandátumot bezsebelő Izrael a Hazánk pártjával” – tette hozzá Csepregi. Az Izrael-szakértő szerint a másik oldalról a választás nagy nyertese egyértelműen az Egyesült Lista. Kérdés azonban, hogy az arabok mennyire tudják készpénzre váltani a sikert. „Az eredményük megerősíti az arab izraeliek hangját a parlamentben, viszont a mandátumaikat valószínűleg nem vinnék be egyetlen koalícióba sem. A szövetség bizonyos képviselőinek ki kellene válnia, ha egy nemzeti egységkormányba be akarnának lépni. Ezzel kapcsolatban voltak is találgatások korábban” – latolgatta az arab párt kormányra kerülésének esélyeit. A Kék-Fehér és az Egyesült Lista vezetői állítólag már fel is vették a kapcsolatot, bonyolítja viszont a helyzetet, hogy az együttműködés az arabokkal ellehetetlenít más szövetségeket. Liberman például sietett leszögezni, biztosan nem támogat olyan koalíciót, amelynek tagja az Egyesült Lista. Kiskaput jelenthetne a Demokratikus Uniót erősítő volt miniszterelnök, Ehud Barak javaslata, aki szerint Beni Ganz átmenetileg kisebbségi kormányt alakíthatna, az arabok külső támogatásával. A tárgyalások tehát máris gőzerővel zajlanak, a lehetséges forgatókönyveknek se szeri se száma. „Az egyetlen járható út az egységkormány lenne, amelyet Liberman hónapok óta propagál” – vélekedett Csepregi Zsolt, a centrista Kék-Fehér, a jobboldali Likud és az ugyancsak jobboldali Izrael a Hazánk koalíciójára utalva. Az elképzelés működhetne is, egyetlen, de hatalmas gátja van: maga Benjamin Netanjahu, akivel nem akarnak egyezkedni. „Az egységkormány feltétele, hogy Netanjahunak vissza kellene vonulnia, és átadnia a helyét a Likud egy másik prominens politikusának. Erre csak akkor van esély, ha a Likud frakció fellázad, hátat fordítva a miniszterelnöknek” – magyarázta a szakértő. Az ortodox pártok vezetői, valamint néhány Likud-politikus - hűségesküként is felfogható - nyilatkozataiból egyelőre úgy tűnik, a lázadás elmarad, de ez még változhat a tárgyalások fényében. A szakértő szerint egyelőre annyi bizonyos, hogy a kormányalakítás jogát az izraeli államfő fogja kijelölni a végleges mandátumszámok ismeretében, a parlamentbe bejutott pártok vezetőivel folytatott konzultációt követően. A jogot annak adja majd, aki a legnagyobb eséllyel alakíthat stabil kormányt, nem feltétlenül a legtöbb mandátummal rendelkező párt vezetőjének. „Bonyolult kormányalakítási folyamatra számíthatunk az elkövetkezendő napokban és hetekben, azonban egy harmadik szavazást mindenáron el akar kerülni az izraeli politikai elit, így nagy nyomás fog nehezedni minden szereplőre, hogy valamilyen megegyezésre jussanak. A durva kampány után, a szavazás előzetes eredményei alapján az izraeli társadalom kétségkívül nagyon megosztott. Az új kormánykoalíció legfontosabb feladata lesz a törésvonalakat begyógyítani a külső fenyegetések elhárítása mellett” – állapította meg Csepregi Zsolt. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 21:05