“Minden parlament szülőanyját minden hazugság apja záratta be”

Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:12

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A Brexit-patthelyzet feloldására tett igyekezet jeleként a brit kormány egyelőre bizalmas, informális papírokban vázolja fel elképzeléseit Brüsszel felé, de nem hajlandó “mesterséges határidőket követni”.
Csütörtökön a Legfelső Bíróság patinás épületében befejeződtek a meghallgatások abban a bonyolult ügyben, mely arról dönt, vajon Boris Johnson kormánya törvénytelenül függesztette-e fel az egyébként szokatlanul elhúzott parlamenti ülésszakot. A hivatalos magyarázat az volt, hogy új törvényhozási programra van szükség, mert a több mint két éve tartó periódus már nem képes a friss kormányzati elképzelések jogi megalapozására. Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a legmagasabb brit jogi grémium valójában két, egymásnak ellentétes fellebbezést vitatott meg. Gina Miller üzletasszony azt kérdőjelezte meg, helyes volt- e az angliai felsőbíróság ítélete, mely szerint a prorogáció törvényességének minősítése nem a bíróságokra tartozik. Joanna Cherry, az autonóm skót parlament tagja és hetvennyolc más, a megegyezés nélküli Brexit ellen tiltakozó politikus Edinburghban, a skóciai felsőbíróságon előterjesztett beadványára viszont az volt a válasz, hogy a szinte precedens nélküli hosszúságú, öthetes felfüggesztés politikai motívumokra épült. A skót igazságszolgáltatás fejei szerint Boris Johnson így akarta elnémítani a parlamentet, “alapvetően megváltoztatva az alkotmányos egyensúlyt”. Ez ellen a verdikt ellen a kormány tiltakozott, de ahogy ezt a prorogáció-ellenes félt képviselő jogi szaktekintélyek ismételten utaltak, sem Johnson, sem a kabinet más tagja nem élt az írásos tanúvallomás, védekezés lehetőségével. Csütörtök délelőtt példátlan, meghökkentő eseményre került sor a Legfelső Bíróságon, amikor egy volt konzervatív kormányfő, Sir John Major (1990-1997) indított nyílt támadást elvtársa, a jelenlegi miniszterelnök ellen. Sir John ügyvédje, Lord Garnier, volt legfőbb ügyész-helyettes “törvénytelennek” állította be a prorogációt, ami mögött Johnson részéről “hátsó gondolatok” rejtőztek. A brit politikai élet elképesztő válságát jelezte, ahogy az egykori mezei képviselő, Edward Garnier a magát 1997-es választási kudarca óta megbecsült államférfivá kinőtt John Major szócsöveként kifejtette: a “parlament felfüggesztésének indokaival kapcsolatban a bíróság elé terjesztett dokumentumok nem felelhetnek meg a valóságnak”, magyarán szólva Boris Johnson mind II. Erzsébetnek, mind az ország lakosságának hazudott. Lord Garnier szerint a jelenlegi kormányfő célja az volt, hogy megakadályozza az országgyűlési képviselőket politikai lépései, elsősorban az esetleges alku nélküli Brexit megtorpedózásában. A Legfelső Bíróságon elhangzott frappáns hasonlat szerint “minden parlament szülőanyját minden hazugság apja záratta be”. Az apelláták elbírálásáról szóló állásfoglalás a következő napokban lát napvilágot. Ha a legfőbb bírák törvénytelennek nyilvánítják a prorogációt, Boris Johnson várhatóan felkéri a királynőt a parlament újbóli összehívására. Ugyancsak csütörtökön szerény előrehaladás történt a rendezett Brexit felé vezető kanyargós úton. A pozitívumról azt követően szerezhetett konkrét információkat nem tartalmazó tudomást a sokat szenvedő brit közvélemény, hogy Emmanuel Macron francia és Antti Rinne, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Finnország vezetője de facto ultimátumot intézett Boris Johnsonhoz, hogy ha október végéig valóban megállapodásra akar jutni az Unióval, szeptember 30-ig terjessze be írásos konkrét javaslatait. A Downing Street 10. egyik szóvivője megerősítette, hogy Nagy-Britannia “bizalmas technikai részletekkel ellátott írásos dokumentumokat nyújtott be Brüsszelnek”. A Sky News világhálós változatán megjelent hír kiegészítése szerint a kormány “figyelmen kívül hagyva a mesterségesen kreált határidőket akkor nyújtja be hivatalos írásos javaslatait, amikor arra készen áll, egyben megvárva, hogy az EU is hajlandó legyen konstruktívan, a backstop tartalékmegoldás alternatívájaként kezelni ezeket”. Erre a Konzervatív Párt szeptember 29.-október 2. közötti manchesteri pártkonferenciája előtt aligha kerülhet sor.  

Netanjahu mentené ami még menthető

Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:03

Fotó: JACK GUEZ / AFP
Két nap sem kellett hozzá, hogy az izraeli választások után a sarokba szorított Benjamin Netanjahu szövetséget ajánljon az első helyen végzett Kék és Fehér centrista alakulatnak.
A Likud vezére beszédében Simón Peresz és Jichák Sámír ’80-as években felállított egységkormányát javasolta követendő példaként, ezzel valószínűleg arra is utalva, hogy a miniszterelnökséget megosztva, rotációs alapon képzeli el. Bár a 120 fős törvényhozásban már a 33 mandátumot szerző Kék és Fehérnek és a 31 helyet szerző Likudnak együtt meglenne a többsége, Netanjahu az egységkormányt a jobboldali, vallásos erők bevonásával képzelte el. Ezek fényében nem csoda, hogy A Kék és Fehér vezetője, Beni Ganz rövidre zárva a tárgyalásokat azonnal nemet mondott. Az egykori vezérkari főnök a kampánya során világossá tette: nem zárja ki az egységkormány ötletét, a Likuddal hajlandó tárgyalni, de Benjamin Netanjahuval nem, valamint az ortodoxokkal sem egyezkedik. A lépés inkább ügyes taktikázásnak, mint komoly ajánlatnak tekinthető. Benjamin Netanjahu ezután elmondhatja magáról, hogy megtette az első lépést, hajlandó lett volna a kompromisszumra, hogy elkerüljék az újabb választásokat, ugyanakkor a vallásos pártokat sem hagyta cserben. Beni Ganzék viszont nyilván ugyancsak meg fognak vizsgálni minden lehetőséget, mielőtt beleugranak egy ilyen könnyen jött, de kétes alkuba. Hivatalosan egyébként az államfő, Reuven Rivlin bízza meg a kormányalakítással a legesélyesebbnek tűnő, de nem feltétlenül a legtöbb mandátumot szerző pártot.  
Szerző

Ismét a keresztényüldözésről rendez konferenciát a kormány, a cél egy nemzetközi szövetség megalapítása

Publikálás dátuma
2019.09.19. 16:07

Fotó: Shutterstock
A területért felelős államtitkár szerint a magyarok kétharmada támogatja a kormányzati humanitárius politikát.
Workshopon mutatták be a kormányközeli Nézőpont Intézet kutatását, ami alapján azt mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár, hogy a magyar emberek együttéreznek a világ szenvedő keresztényeivel, kétharmaduk támogatja a kormány humanitárius politikáját. Az államtitkár a workshopon jelentette be, hogy november végén megszervezik a második nemzetközi konferenciát a keresztényüldözésről. "Az a tervünk, hogy létrehozunk egy nemzetközi szövetséget kormányok, nemzetközi civil szervezetek, valamint az Európai Unió és az ENSZ egyes programjainak részvételével, és megoldást találjanak korunk legnagyobb és legelhallgatottabb emberi jogi válságára" - mondta. Azbej Tristan emlékeztetett, hogy Magyarország volt az első, amely 2016-ban kormányzati szintre emelte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. Kitért arra is, hogy a Hungary Helps Program legnagyobb összegszerű részét az újjáépítések teszik ki, valamint ösztöndíjprogramot kínálnak magyar egyetemeken fenyegetett külföldi keresztény fiataloknak. Jelenleg mintegy 170 ilyen ösztöndíjas van, és a cél ezzel az, hogy ők, visszatérve, hozzájáruljanak saját közösségük megerősítéséhez - mondta Azbej Tristan. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport Zrt. igazgatója elmondta, a kétezer ember személyes megkérdezésével készült, országosan nem, kor, iskolai végzettség szerint reprezentatív felmérésben azt vizsgálták, hogy a világ bajbajutott keresztényeit segítő állami programnak milyen a társadalmi támogatottsága.
Szerző