Mozgolódnak a szakszervezetek - a sztrájktól sem riadnak vissza a tiszavasvári Alkaloida gyárban

Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:50

Fotó: Népszava
Ismét a munkabeszüntetés eszközéhez nyúlhatnak a dolgozók, ezúttal a tiszavasvári Alkaloidában. Eközben a Suzukitól kirúgott szakszervezeti vezető bíróságon keresi igazát.
Továbbra sincs kilátás az esztergomi Suzuki gyárból februárban elbocsátott szakszervezeti vezető és a cég közötti megállapodásra – derült ki a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon zajló munkaügyi per csütörtöki, harmadik fordulójában. Szakács Gábort azután bocsátották el állásából, hogy előző délután a parkolóban társaival megalapította a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagszervezetét, amelynek titkárává választották. A férfi több mint 14 éve dolgozott a gyárban, ezalatt szalag melletti munkásból részlegvezetővé léptették elő. Nem volt rá panasz, februárban mégis munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el. Az eset óta a Vasas és a cég menedzsmentje vitában áll egymással. A Suzuki ugyanis nem fogadja el a helyi szakszervezet létezését, holott annak már mintegy 300 tagja van, néhányuktól a tagdíjat is maga a cég vonja és továbbítja a Vasas felé. Ennek ellenére nem engedik be az érdekvédőket a gyárba, és tárgyalni is csak postai levelezés formájában hajlandóak. Szakács Gábor azt szeretné elérni, hogy a Suzuki vegye vissza állásába, ismerje el és adjon teret a szakszervezet működésének. Annyira biztos igazában, hogy más munkahelyet eddig nem is keresett: a Suzukinál szeretne dolgozni és ott képviselni a dolgozók érdekeit – közölte érdeklődésünkre a tárgyalást követően László Zoltán, a Vasas alelnöke. Azt is elmondta: felvették a kapcsolatot a Suzuki japán anyavállalatánál működő szakszervezettel, amely tárgyalt érdekükben az ottani HR-vezetéssel. Visszajelzéseik alapján a japán vezetőség is azt szeretné, ha az esztergomi menedzsment leülne tárgyalni az érdekvédőkkel. A Vasas ezért újfent találkozót kezdeményezett a magyar vezetőséggel, az Európai Szakszervezeti Szövetséget pedig felkérték a moderálásra.    A csütörtöki tárgyalás jelentős érdeklődés mellett zajlott le: jelen volt többek között Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, és több MSZP-s politikus - Korózs Lajos, Török Zsolt, Gurmai Zita és Komjáthi Imre - is. A per következő tárgyalását október 8-ra tűzte ki a munkaügyi bíróság, ezen várhatóan már tanukat is meghallgatnak majd.   

A sztrájktól sem riadnak vissza a tiszavasvári Alkaloidában

Az év eleje óta hiába várnak a bérmegállapodásra a dolgozók a tiszavasvári Alkaloida gyárban. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke csütörtökön bejelentette: a sztrájktól sem riadnak vissza, ha nem ül le velük tárgyalni a vezetőség. A vegyészeti cégnél ugyanis még mindig nincs bérmegállapodás, pedig a helyi tagszervezet már év elején kezdeményezte azt. A szakszervezet legalább 15 százalékos alapbéremelést és további juttatásokat követel, mivel az 500 fős cég dolgozóinak bére az ágazati és már a régiós bérekhez képest is 40 százalékos elmaradásban van. Székely Tamás elmondása szerint a gyárban az átlag alapbér 195 ezer forint, márpedig az tarthatatlan, hogy egy gyógyszeripari technikus fizetése a garantált bérminimum szintjén legyen. Jövőre a garantált bérminimum 210 600 forintra nő, ezt pedig a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelező lesz megadni, így a bérek még inkább összecsúsznak majd – vázolta a helyzet tarthatatlanságát a szakszervezeti vezető. Eddig a cég vezetése különféle indokokkal elutasította el az érdemi megállapodást, amit egyébként a korábbi években május-június táján kötöttek meg – fogalmazott Székely Tamás. Leszögezte: ha nem lesz záros határidőn belül érdemi, a dolgozóknak is elfogadható megállapodás, akkor biztos a szakszervezeti munkabeszüntetési akcióban. Kerestük az Alkaloida vezetőségét is: szerettük volna megkérdezni, mi az akadálya a bérmegállapodásnak. Lapzártánkig azonban nem kaptunk választ az illetékesektől.

Szerző

Milliárdokkal drágul a tatabányai sportcsarnok

Publikálás dátuma
2019.09.19. 11:55

Fotó: tatabanya.hu
Míg 2017-ben 15 milliárd forintra taksálta a kormány felépítés költségét, most több mint 24 milliárd forintban húzta meg a felső határt.
A kormány a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges létesítmények körébe sorolja a tatabányai multifunkciós csarnokot is. A Magyar Közlönyben most megjelent határozat az erre fordított összeget 24 milliárd 256 millió forintban határozza meg, ebből az idei költségvetést 2 milliárd 610 millió forint terheli, a többi a 2021-es büdzsé része lesz – vette észre a napi.hu. A portál összefoglalója szerint a kormány egyúttal visszavonta a Modern Városok Program keretében a Tatabányán megvalósuló multifunkcionális csarnok megvalósítása érdekében támogatás biztosításáról szóló 2017 szeptemberi határozatát. Ebben 2020-ig 15 milliárd 184 millió forint szerepelt, úgy, hogy 2017-re 250 millió, 2018-ra 12 milliárd 94 millió, míg 2019-re 2 milliárd 840 millió forint a támogatás. A beruházó a Nemzeti Sportközpontok. Idén májusi hír , hogy Tatabánya tartalék helyszíne lehet az Eb-nek, az ide tervezett sportcsarnok építésére az előzetesen becsült értéknél magasabb ajánlatok érkeztek a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásán – derült ki az EKR portálon közzétett bontási jegyzőkönyvből. Az előzetesen becsült ár nettó 19,2 milliárd forint volt (3 százalékos tartalékkerettel, e nélkül 18,6 milliárd), az ajánlattételre felkért felcsúti székhelyű – Mészáros Lőrinc és gyerekeinek tulajdonában lévő – Fejér-B.Á.L. Zrt. és a budapesti Épkar Zrt. alkotta konzorcium 22,9 milliárd forintos ajánlatot tett (tartalékkeret nélkül), míg a soproni Fertődi Építő Zrt. (FÉSZ) 24,9 milliárdos, a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. 24,1 milliárdos ajánlatot adott be.  
Szerző

Békétlenség a békéltetők körül

Publikálás dátuma
2019.09.19. 09:00
Leggyakrabban a cipők minőségét kifogásoljuk
Fotó: NICOSTOCK
A bírósági pereket igyekszenek kiváltani a kamarák mellett működő egyeztető testületek. A jövőbeni működésük azonban bizonytalanná vált, miután a megváltozott feltételek mellett a tagoknak "elment a kedvük az egésztől".
A  jövő év elejétől hatályba lépő fogyasztóvédelmi törvény módosítása olyan módon változtatja meg a békéltető testületek működésének feltételeit, hogy már az is kétséges, lesz-e elegendő jelentkező tag. Baranovszky György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett működő békéltető testület elnöke sérelmezte, hogy bár az uniós irányelv szerint a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek adják a békéltető testületek tagságának felét, ám sem ezek, sem a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek véleményére nem volt kíváncsi a jogszabályt előkészítő minisztérium. A BKIK rendezte „Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem" szakmai konferencián elhangzott felvetésekre sem születtek válaszok, mert sem a minisztérium, sem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem képviseltette magát, de más területi kamarák békéltetői sem ve(he)ttek részt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) érdeklődésünkre azt közölte, hogy "az ITM partnere a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekkel összefüggő feladatok ellátásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A tárca ezért a jogszabály-módosítás részleteit az MKIK-val egyeztette, azokról a szervezet elnökségi ülése keretében, államtitkári részvétellel tájékoztatta a területi kamarákat. A változtatás szükségességét 19 területi kamara támogatta, egyetértve az új szabályozás irányaival és tartalmával. A módosítással megerősödik és egységesebbé válik a békéltetés, átláthatóbb és egyszerűbb rendszerben, álláspályázat útján választják ki a békéltető testületi tagokat. Az MKIK e folyamat lezárása után szervez konzultációt az újonnan megalakult testületek és elnökeik tájékoztatása, a következő időszak feladatainak egyeztetése érdekében. A változások nyomán a békéltető testületek mindenütt azonos gyakorlatot követve végzik majd a fogyasztói ügyek gyors és ingyenes megoldását." Arra azonban nem kaptunk választ a tárcától, hogy ha ilyen harmonikus az együttműködés a területi kamarák és az ITM között, akkor mivel indokolható, hogy Keszthelyi Nikoletta, a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár miért nem fogadta el a felkérést a BKIK szakmai fórumán történő előadás megtartására, és az erre vonatkozó többszöri érdeklődésre sem válaszolt. A békéltető testületek, mint ingyenes, alternatív vitarendezési fórumok Magyarországon 1999-ben jöttek létre a fővárosi és megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett azzal a céllal, hogy lehetőség szerint a bírósághoz való fordulást kiváltsák. Emellett uniós irányelvek szerint működnek, a fogyasztók számára egyszerűen elérhetők és költségkímélők. Különösen a kismértékű árucikkek esetében jobb a közvetítő bevonásával történő egyeztetés, mint a bírói út - magyarázta Baranovszky György. A budapesti békéltető testület tavaly 6000 ügyben járt el, többnyire eredményesen, és további 3000 esetben adtak tanácsot a vállalkozóknak és a fogyasztóknak. (A fővárosban az összes magyarországi ügy 60 százaléka fordul meg.) Általános vélemény, hogy a panaszra okot adó termékek száma folyamatosan növekszik. A vállalkozók számára előírják a kötelező megjelenést, ennek elmulasztása esetén legalább 15 ezer forintos bírságot szabhat ki a testület, melynek felső határa kis- és középvállalkozás esetén 500 ezer forint, egyéb vállalkozásnál pedig akár az éves nettó árbevétel 5 százalékát is elérheti.  Baranovszky Györgytől megtudtuk, hogy szeptember 1-jétől lehet pályázni az év végén megszűnő békéltető tanácsok tagságára. Azonban tudomása szerint a BKIK-nál eddig senki sem jelentkezett. Ennek több oka van. Például az, hogy míg eddig az elnököt maguk közül választhatták meg a testületi tagok, a jövőben területi kamarák jelölnek e posztra, az MKIK hagyja jóvá, de a végső döntés Palkovics László miniszter kezében van. Aggodalomra ad okot, hogy az MKIK, amely a vállalkozói érdekeket képviseli, így túlzott szerepet kap, míg a fogyasztókat képviselő fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek nincs beleszólása a pályázati eljárásba. A testületek eddig általában három tagú tanácsban jártak el, s egy-egy tagot a jogvitát folytatók egy listáról választhattak ki, ezentúl a kijelölt egyetlen tanácstag dönt, s csak a két fél kérésére, illetve bonyolultabb esetekben vannak hárman. A hármas tanács tagjainál megelégszenek bármilyen felsőfokú végzettséggel, illetve két éves szakmai gyakorlattal és nem kell, hogy közöttük legyen jogász, míg az egyedül eljáró tanácstag esetén jogi, illetve közgazdászi diplomára van szükség. Az is távol tartja a testületi tagságra való jelentkezéstől a szakembereket, hogy az elnöknek minimum mindössze 60 ezer, az elnökhelyettesnek pedig legalább 40 ezer forint tiszteletdíjat fizetnek havonta, az eljáró tagok honorálása pedig jelképesnek tekinthető. A testületek folyamatos finanszírozásával is gondok voltak korábban. A jelentkezőknek többnyire munkaviszonyuk is van, ahonnan nem könnyű más elfoglaltságra elmenniük. Baranovszky György úgy értesült, hogy az MKIK megtiltotta, hogy a budapesti szakmai fórumon részt vegyenek a területi testületek képviselői, s az MKIK sem képviseltette magát. Az erre vonatkozó érdeklődésünkre az országos kamara ezt írta: "Az MKIK feladata a törvény szerint a területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett Békéltető Testületek tevékenységének koordinálása. Miután a jelenlegi testületek mandátuma a törvény szerint az év végén lejár, helyesebbnek tartjuk, hogy a jövőbeni működésről az újonnan megválasztott testületekkel tárgyaljunk." Végül Baranvoszky György azt is hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosítását követően személycserék voltak államtitkári szinten, és bízik abban, hogy az új államtitkárság már hajlandó a párbeszédre. 

A magasabb értékű károkra kényesebbek vagyunk

Tavaly a budapesti békéltető testület előtt a legtöbb jogvita valamilyen hagyományos illetve internetes vásárlás  szavatossági, illetve jótállási igényének érvényesítéséhez kapcsolódott. Ezt követték a hírközéssel kapcsolatos szolgáltatások, a parkolási büntetések, az autópálya-matrica, illetve a repülőjegy vásárlással kapcsolatos problémák. De számosan panaszkodtak a közmű szolgáltatásokra is. Érdekes, hogy az építőipari szolgáltatások száma viszonylag csekély volt, viszont többnyire milliós ügyértéket képviseltek. Az utazási ügyek száma is kevés volt, de közülük a milliósok domináltak.

Szerző