Szabad szemmel: Trócsányi miatt is bajban lehet von der Leyen

Publikálás dátuma
2019.09.20. 06:43

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 20.
Financial Times A lap úgy látja, hogy jelen összetételében nem túl jók az új Bizottság esélyei Strasbourgban, a képviselők akár 6 jelöltet is elutasíthatnak, közülük is elsősorban Trócsányi Lászlót, illetve a lengyel kormány választottját. Ezúttal igen csekély többség áll csupán von der Leyen csapata mögött és a három nagy pártcsalád máris hajba kapott egymással. A centrista „Megújítjuk Európát”-csoport vezetője máris bejelentette, hogy szó sem lehet semmiféle „megnemtámadási szerződésről” a konzervatívokkal, illetve a szociáldemokratákkal. Enélkül azonban viharos meghallgatásokra kell felkészülni, ahol kölcsönösen próbálják majd levadászni egymás kétes jelöltjeit. Ezen belül igen rosszak a volt magyar igazságügyi miniszter, illetve lengyel kollégájának esélyei, mert őket saját, vállaltan euroszkeptikus kormányuk támogatja. De könnyen bajba kerülhet a román, a portugál, a francia és a belga várományos is. A vége az lehet, hogy elszabadulnak az indulatok, és legalább hárman, de akár hatan is elbukhatnak. Az pedig a Bizottság létszámának egynegyede volna. Von der Leyen mindenesetre igyekszik megpuhítani az Európai Parlament képviselőinek ellenkezését.
Süddeutsche Zeitung Az Európai Parlamentben 10 nap múlva kezdődnek a meghallgatások, de a legvitatottabb jelöltek, köztük Trócsányi László mindjárt az elején jönnek, hogy szükség esetén mást delegáljanak helyettük és legyen idő még azokat is meghallgatni. Von der Leyen tegnap a frakcióvezetőkkel találkozott és mindkét fél kifejezetten barátságos légkörről számolt be. Vagyis a jelek szerint csillapodnak az ellentétek a leendő görög biztosnak szánt poszt elnevezése, az „európai értékek védelme” ügyében, bár a német politikus egyelőre nem kíván változtatni a tituluson. Leginkább azzal érvelt, hogy ugyan a migrációs politikai is a reszorthoz tartozna, de ez még nem jelenti azt, hogy a bevándorlók fenyegetést jelentenének. Vagyis szó nincs arról, hogy a szélsőjobbnak tenne bármiféle engedményt.
Bloomberg A hírügynökség szerint ha valóban Laura Codruta-Kövesi lesz az EU első főügyésze, amit az uniós nagykövetek döntése előrevetít, az szinte automatikusan vitát fog gerjeszteni az olyan tagállamokkal, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek ellentétben állnak Brüsszellel a jogállam miatt. Mindenesetre az Európai Néppárt alelnöke azt közölte, hogy a győzelemben szerepet játszott egyrészt Codruta-Kövesi meggyőző pályafutása, másrészt pedig az, hogy a háttéregyeztetéseken a konzervatívok maximális erőfeszítést tettek az ellenkezők meggyőzésére. Maga Laura Codruta-Kövesi úgy nyilatkozott: az egész uniós jogrendszer sikerét jelenti, hogy őt jelölik az EU első főügyészének és bátorítást ad a bíráknak, illetve ügyészeknek, akik politikai nyomással szemben harcolnak a korrupció ellen. Mint emlékezetes, a román jogász odahaza egy sor vezető politikust juttatott rács mögé vesztegetési-sikkasztási ügyek miatt, köztük Dragneát, a hatalmon lévő szociáldemokraták korábbi vezérét. Ezért azután saját kormánya nem hajlandó támogatni a megválasztását. Olyannyira, hogy Dancila miniszterelnök most is kijelentette: nem szavazzák meg a jelöltet, aki a tervek szerint irányítja majd a hamarosan felálló Európai ügyészséget.
Spiegel A populisták csatákat vesztettek, de a háború még nem ért véget, ám az olyanok, mint Trump, Johnson és a többiek saját magukat leplezik le. Putyin három hónapja még arról beszélt, hogy a populizmus győzedelmeskedett a liberális demokrácia fölött, amivel az olyan, autokrata vezetők sikereire utalt, mint Erdogan és Orbán. Ám mintha elsiette volna a dolgot, hiszen például Törökországban azóta jelentős demokratikus ellenmozgalom lépett színre, nyugaton pedig az amerikai elnök zsákutcába manőverezte magát a Kína elleni kereskedelmi háborúval. A brit kormányfő egyik pofont a másik után kapja a parlamentben. Salvini erős emberből az ellenzék vezérévé minősült le. Egy amerikai szakértő szerint a populisták három feltétel teljesülése esetén lehetnek hatásosak: 1. el kell hitetniük, hogy nekik vannak a gyakorlatiasabb elgondolásaik, 2. a demokratikus intézményeknek el kell veszíteniük legitimitásuk jelentős részét, 3. igazolhatóaknak kell lenniük a régi rendszer vezetői elleni vádaknak. És a demagógoknak elit-illetve pluralizmus elleni stratégiát kell felmutatniuk, hogy létre tudják hoznia az elégedetlenek szövetségét. Viszont ha erre nem képesek a nagy egyszerűsítők, vagy váratlan ellenállásba ütköznek, akkor gyorsan elveszíthetik a lakosság jóindulatát. Nagy ugyanis a szakadék a populisták szándékai és a valóság között. Nyugaton éppen ezt látni. A világ a tekintélyelvűség és a demokrácia csatáját éli át éppen. A kimenetel nyitott, de az már biztos, hogy még nem lehet megpecsételtnek tekinteni a liberális modell sorsát. Az erős emberek nem automatikusan folytatnak erős politikát. És a lakosság nyilvánvalóan jobban bízik a jogállamban, a véleményszabadságban és a hatalmi ágak megosztásában, mint ahogyan azt a saját maguk által felkent néptribunusok szeretnék. Szóval bőven lehet, hogy Putyin kijelentése olyan álhír volt, amiből az autokraták élnek.
Project Syndicate A populisták az elit engedékenysége és bűnrészessége folytán aratják a sikereiket, de a népszavazásoktól pont annyira tartaniuk kell, mint bárki másnak. Szóval nem igaz, hogy azért tudnak ennyire nyomulni, mert túl nagy hatalmat kapnak az egyszerű tömegek. Így látja a helyzetet Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia tanára. Mint megállapítja, a Brexit és Trump győzelme óta sokszor hallani, hogy lehetőleg tartózkodni kell a közvetlen demokrácia eszközeitől. Csakhogy ez a liberális reflex téves, mert a briteket, illetve a republikánusok híveit sokszor vezető politikusok biztosították, hogy helyesen cselekszenek, amikor Johnsonra vagy Trumpra voksolnak. Azon kívül a brit népszavazás egyenesen következett abból, hogy a toryk képtelenek voltak közös álláspontra jutni az uniós tagság ügyében. A populisták igyekeznek kiiktatni a hagyományos pártokat, de még a profi újságírókat is, hogy közvetlen kapcsolatot tudjanak létesíteni a polgárokkal. Az állítják, hogy csak ők ismerik a népakaratot, de ha referendumra viszik a dolgok, pontosan tudják, hogy milyen választ várnak el. Ennek megfelelően náluk az emberek szerepe arra korlátozódik, hogy a megfelelő rubrikát ikszeljék be. Ám a népszavazás szolgálhat arra is, hogy a jogosultak megfelelő alternatívák közül tudjanak választani. Persze lehet azt mondani, hogy a károk már jóvátehetetlenek, legalábbis Magyarországon, Törökországban és Lengyelországban, ahol a populisták arra használták fel a választásokat és az erősen manipulált nemzeti konzultációkat, hogy megerősítsék saját hatalmukat. A szakértők csak mostanában kezdenek tépelődni azon, miként lehet igazi demokráciává visszaalakítani a tekintélyelvű rezsimeket. Az egyik elmélet, hogy egységet kell teremteni az ellenzéki oldalon, amely persze nem egyszer éppen a populisták miatt megosztott. Lásd azt vitát, ami a tavalyi magyar választások előtt zajlott annak kapcsán, be kell-e vonni a Jobbikot az összefogásba. Ennek eredményeként szerzett Orbán újabb kétharmadot. Egyébiránt mondani sem kell, hogy a szavazópolgárokat nehezen lehet rávenni a taktikai voksolásra, mert az még a fennálló helyzetnél is rosszabbat hozhat. A magyar liberálisokat nemigen lehet ostorozni, amiért nem támogatták a Jobbik jelöltjeit. A népszavazások feloldhatják az ilyen dilemmákat, mert feltárhatják, hogy mennyire népszerűtlen a populista kormány. Ebből következik, hogy pl. a Fidesz megnehezítette az alulról kiinduló referendumokat. De ez éppen azt igazolja, hogy a közvetlen demokrácia igenis dolgozhat a populizmus ellen. És többet segíthet, mint arra várni, hogy a hagyományos pártok majd csak kitalálnak valamit a demagógok legyűrésére.
Financial Times Bár még nincs meg az izraeli választások végeredménye, a vezércikk hajlik arra, hogy véget ér Netanjahu sikersorozata, az országnak kevésbé megosztó kormány kell. A négyszeres miniszterelnök minden erejével kapaszkodik a hatalomba, ám ez megmérgezi a közéletet az igencsak széttöredezett társadalomban. Az általa vezetett szövetség azonban aligha lesz képes többséget szerezni a Knesszetben, így Benny Gantz kaphat megbízást a kabinet megalakítására. Ő pedig koalícióra léphet az Avigdor-féle Hazánk, Izraellel. Netanjahu viszont a jövő hónap elején köteles megjelenni a főügyész előtt, aki majd eldönti, vádat emel ellene három korrupciós ügyben is. Nem csupán egész politikai jövője, hanem a mentessége is kockán forog, de nem szándékozik csendben lelépni a színről. Változatlanul kirohan az ország lakosságának egyötödét kitevő arabok ellen, most éppen azt állítja, hogy az általuk elkövetett választási csalás fosztotta meg a győzelemtől. Ez azonban veszedelmes irányvonal, és nem is tudja semmivel alátámasztani. Azaz a politikus immár tehertétel Izrael és a demokrácia számára. És ha ígéretének megfelelően netán tényleg megszállná a Jordán folyó völgyét, illetve az összes zsidó települést a Nyugati-partvidéken, az véget vetne a független palesztin állam minden reményének. Egy széles koalíció viszont, élén Gantz-cal, amely magában foglalná Libermann pártját is, visszafogná a vallási fundamentalizmust és az ultraordoxoknak nyújtott kiváltságokat. Az Arab Tömb aligha lépne be a kormányba, ám vezetője első ízben lehet az ellenzék vezetője a törvényhozásban. Ám hogy valójában mi lesz, azt nagyban befolyásolja a főügyész döntése.
Bloomberg A kommentár azt hangsúlyozza, igen dicséretes, hogy az EU karbonsemleges akar lenni 2050-re, de annak árát a kevésbé tehetős keleti tagok nem tudják megfizetni és ezt Brüsszelnek figyelembe kellene vennie. A közös cél éppen a gazdasági egyenlőtlenségek miatt abszolút nem reális, épp ezért vétózták meg azt a nyár elején a magyarok, a lengyelek, a csehek és az észtek. A korábbi szocialista államok a növekedést tartják a legfőbb célkitűzésnek, hogy behozzák életszínvonaluk lemaradását a Nyugathoz képest. De nekik még vannak nagy környezetszennyezőnek számító szénerőműveik és az egy főre jutó energiafogyasztás is magasabb, mint a fejlett tagállamokban. A lakások java elégtelenül szigetelt, arról nem beszélve, hogy a személykocsik jó része benzinfaló. Hogy mindezen változtatni lehessen, az elsősorban pénzkérdés, és a négy ország esetében az évszázad közepéig minden évben bizonyosan többet igényelne, mint a GDP 1-2 %-a. Fontos, hogy lakosságuk nem igazán tartja lényegesnek a küzdelmet a klímaváltozás ellen, ezért a kormányok nem is nagyon tudnák igazolni a hatalmas ráfordítást. És itt az EU-tól sem lehet lényeges támogatásra számítani, mert pl. a németek a saját gondjaikkal vannak elfoglalva és aligha lehetne őket megnyerni a magyaroknak, vagy a lengyeleknek nyújtandó segítségnek. Ily módon az unió vezetésének el kellene ismernie, hogy előbb a fejlettségbeli különbséget kell felszámolni a régi és az új tagok között, utána lehet csak nagyratörő karbonszinteket kitűzni. Képmutatás figyelmen kívül hagyni ezt az egyenlőtlenséget, de még ha egy-két ország csatlakozna is a nulla kibocsátás elgondolásához, uniós források híján esetükben reménytelen a dolog. Azaz ezen államok számára reális célokat kell megszabni.
Kurier Az osztrák szakminisztérium széttárja a karját, mert semmi esélyt nem lát arra, hogy Magyarországgal közösen készüljön környezetvédelmi hatástanulmány a Fertő-tó magyar szakaszán tervezett nagy idegenforgalmi fejlesztés ügyében. Így a magyar engedélyt érvényesnek kell tekinteni. A helyszínre azonban illetéktelenek jelenleg nem juthatnak be, mert a magyar hatóságok a hét eleje óta – 2. világháborús bombákra hivatkozva – zárlatot rendeltek el. Környezetvédők azonban kétlik, hogy ez lenne az igazi ok, szerintük inkább az van mögötte, nehogy a sajtó még jobban rávesse magát a témára. Épp ezért a jövő hétre hajóutat hirdettek meg, hogy a vízről mérjék fel a helyzetet. Az osztrák fél azonban még a terveket sem látta, ami azért baj, mert ha bármi baj lenne a természettel az építkezések eredményeként, az kihat az egész régióra. Magyar részről azonban azt közölték, hogy semmi ilyesmitől nem kell tartani, ezért is nem osztják meg a részleteket Ausztriával. Amúgy itt egy Natura-2000 területről van szó, amely egyben része az UNESCO világörökségének.
Szerző

Egy fociszurkoló lány meghalt, a FIFA felszólította Iránt, hogy engedje be a nőket a stadionokba

Publikálás dátuma
2019.09.19. 21:24

Fotó: Anke Waelischmiller/SVEN SIMON / Verwendung weltweit
Kék Lány - kedvenc csapatának klubszíne után így nevezték el Sahar Khodayarit.
A Kék Lányként emlegetett Sahar Khodayari története szomorú és tragikus. Sahar kedvenc csapata, az Iráni Pro Liga 11. helyén álló Esteghlal FC klubszíne miatt kapta a Kék Lány nevet, miután halála bejárta a világsajtót. A lány szerette volna a helyszínen átélni, milyen kedvenc csapatának szurkolni, de Irán tiltja, hogy nők kilátogathassanak sportstadionokba, így van ez már az 1979-es iszlám forradalom óta. Sahart azonban idén márciusban letartóztatták, mert férfinak öltözött, és így akart bejutni a teheráni stadionba. Az ügy bíróság elé került, de a Kék Lány, tárgyalásának elhalasztása után, szeptember 9-én felgyújtotta magát, és belehalt a sérüléseibe. A szurkolólány halála bejárta a világsajtót, jogvédő és civil szervezetek vették össztűz alá az iráni labdarúgó-szövetséget, valamint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA) az ügyben. Gianni Infantino, a FIFA elnöke szavakban elítélte Iránt, és azt mondta, az országnak be kell engednie a nőket a futballstadionokba, és reményét fejezte ki, hogy az október 10-én esedékes Kambodzsa elleni, hazai vb-selejtezőn változás történik az ügyben. "Álláspontunk szilárd és világos. A nőket be kell engedni az iráni labdarúgó-stadionokba, ha valamikor, akkor most kell változtatni, és a FIFA pozitív fejleményekre számít" - mondta. Az iráni vezetés női sportért felelős miniszterhelyettese úgy nyilatkozott, hogy országa nem szab határidőt a feladatra, de a "szükséges infrastruktúrán" dolgozik, hogy a nők beléphessenek a stadionokba. 
Szerző

Egy fontos gazdasági és politikai partnerünk épp most kriminalizálja a házasságon kívüli szexet és megtiltja az azonos neműek kapcsolatát

Publikálás dátuma
2019.09.19. 19:16
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Retno Marsudi indonéz külügyminisztert 2019. szeptember 17-én
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Két napja járt nálunk Inodnézia külügyminisztere, Szijjártó nem győzte dicsérni az országot.
"Indonézia fontos gazdasági és politikai partnere Magyarországnak, hiszen abban a délkelet-ázsiai térségben helyezkedik el, amelyik ma a világgazdaság legdinamikusabban növekvő régiója" - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint még kedden Budapesten, miután indonéz kollégájával, Retno Marsudival egyeztetett. Ma pedig az a hír jelent meg a CNN-en, hogy Indonézia új büntető törvénykönyv elfogadására készül, ami kriminalizálná a házasságon kívüli szexet - még akkor is, ha mindkét fél beleegyezik -, valamint ténylegesen tiltaná az azonos neműek kapcsolatait. A törvényjavaslatot, ami szankciókat vezetne be az elnök megsértésének esetére is, várhatóan a jövőhéten el is fogadják, miután a kormány szerdán benyújtotta az erről szóló előterjesztést. A Human Rights Watch emberi jogi világszervezet szerint a büntető törvénykönyv nemcsak a nők, a vallási és a nemi kisebbségek, hanem az összes indonéz számára katasztrófa. A szervezet felszólította a törvényhozókat, hogy ne szavazzák meg a javaslatot.
Szerző
Témák
Indonézia szex