Előfizetés

Befolyásolja a születés módja a "bébibiomot"

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.20. 10:29

Fotó: Katie Rollings/Cultura Creative / AFP
Jelentősen eltér a bélflórájuk a természetes úton és a császármetszéssel született csecsemőknek. Azt azonban még az új tanulmányban sem tárták fel, milyen szerepet játszik a legkorábbi mikrobiom a későbbi egészségben.
Jelentősen eltér a bélflórájuk a természetes úton és a császármetszéssel született csecsemőknek - állapította meg egy nagy létszámú kutatás, amelyben csecsemők székletmintáit elemezték. Az eredmények nagy segítséget jelentenek az immunrendszer fejlődésének megértésében - írták a Nature című tudományos lap aktuális számában megjelent angol tanulmány szerzői.
A természetes, azaz hüvelyi úton világra jött újszülöttek bélbaktériumaik, vagyis mikrobiomuk többségét édesanyjuktól kapják, a műtéttel születetteknek azonban több baktériuma származik a kórházi környezetből - állapította meg a kutatás, amely a maga nemében az eddigi legnagyobb a területen.
Nem tudni pontosan, a különbség milyen hatással lehet a felnövő gyerekek későbbi egészségére, így az eredményeknek nem szabad elijeszteniük az anyákat a császármetszéstől - írták a tudósok. "Az élet első hetei kulcsfontosságúak a gyerek immunrendszerének fejlődésében, azonban nagyon keveset tudunk róla. Nyomon kell követnünk ezeket a gyerekeket, hogy lássuk, a mikrobiom kezdeti különbségeinek milyen későbbi egészségi következményei lesznek" - mondta Peter Brocklehurst, a Birminghami Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.
A bél mikrobiomja sok millió mikroba bonyolult együttélését jelenti. A tudósok szerint fontos szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében. Korábbi kutatások arra engedtek következtetni, hogy ha az élet elején bizonyos mikrobákkal nem kerül kapcsolatba a gyerek, annak köze lehet az autoimmun betegségek - köztük az asztma, az allergia, a diabétesz - kialakulásához. Azt azonban még nem tárták fel, milyen szerepet játszik a legkorábbi bélflóra - vagy bébibiom, ahogy a friss tanulmányban nevezték - a későbbi immunrendszer és egészség szempontjából, valamint azt sem, hogy a szülés különböző módjai hogyan befolyásolják az összetételét.
A University College London, a Wellcome Sanger Intézet és a Birminghami Egyetem tudósai 175 anya és majdnem 600 csecsemő több mint 1600 székletmintáján végeztek DNS-szekvenálást - vagyis a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének a meghatározását, ami az egyedi genetikai alapprogram alapja. Az anyák és a négy-, hét- és 21-napos babák mintáiban jelentős különbségeket tapasztaltak a születés módja alapján. 
A természetes úton világra jött csecsemők mintáiban több volt az édesanyjuktól származó, egészségesnek tartott baktérium, mint a császármetszéssel születetteknél.

 Náluk az anyai baktériumok némelyikének helyét jellemzően kórházi mikrobák vették át, amelyek nagyobb eséllyel voltak gyógyszerrezisztensek is.

„Váratlan felfedezés” segíthet a globális felmelegedés megfékezésében

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:30

Fotó: Shutterstock
Gigantikus porfelhővel lehetne a napsugarak útjába állni, hogy a Föld klímája lehűljön – véli egy nemzetközi kutatócsoport.
A Földön 470 millió éve jégkorszak köszöntött be, miután egy aszteroida, vagyis kisbolygó felrobbanása óriási porfelhőt teremtett, ami a napsütés útjába állt. A tudósok most azt vizsgálják, hogyan állíthatna elő az ember valami hasonlót, hogy lehűtse a bolygó éghajlatát.
A svéd Lundi Egyetem és a chicagói Field Múzeum kutatói szerint a „váratlan felfedezés” segíthet a globális felmelegedés megfékezésében, ha az emberiség nem lenne képes csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
„Elsőként sikerült kimutatnunk, hogy egy hatalmas porfelhő időnként drámaian lehűtötte a Földet”

– mondta Birger Schmitz, a Lundi Egyetem geológusa, a kutatás vezetője.

Több mint egy évtizede keresik a tudósok a Föld hűtésének mesterséges módszereit a klímakatasztrófa elkerülésére. Most annak a lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a műholdakhoz hasonlóan aszteroidákat Föld körüli pályára állítani, hogy por kibocsátásával folyamatosan szűrjék a napfényt.
„Mintha a szoba közepén állna az ember és egy porzsák tartalmát rázná ki, csak sokkal nagyobb léptékben”

– idézte Schmitz szavait a Lundi Egyetem közleménye.

 A kutatás megállapította, hogy 470 millió évvel ezelőtt a Jupiter és a Mars között felrobbant egy 150 kilométeres aszteroida, amelynek pora szétszóródott a Naprendszerben, és részben útját állta a Földre sugárzó napfénynek is. Az esemény éghajlatváltozást okozott, az addig többé-kevésbé egyféle klímájú Földön létrejöttek az éghajlati zónák, majd virágzásnak indult a biodiverzitás, vagyis fajok sokasága alakult ki.

Emelkedik a "rossz" koleszterinszint a menopauza után

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:17

Fotó: COLLANGES/V / AFP
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje, ennek okát azonban egyelőre nem állapították meg ausztrál kutatók.
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje - állapították meg több mint 100 ezer nő adatainak vizsgálatával az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) munkatársai. Ambikairajah szakértő elmondása szerint kutatásaik során arra jutottak, hogy a menopauzán átesett nőknél általában az ajánlott szint feletti az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje - olvasható a MedicalXpress egészségügyi portálon. Az LDL segíti a zsírsejtek szállítását a testben és gyakran rossz koleszterinnek is nevezik.
"A menopauzán átesett nők koleszterinszintje magasabb, mint a menopauza előtt álló nőké. Emiatt náluk magasabb a szív-, érrendszeri betegségek, például a szívbetegség és a szélütés kockázata"

- mondta Ambikairajah.

A szakértő szerint további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, mi okozza a növekedést.
"AZ LDL-t rossz koleszterinnek, míg a HDL-t (nagy sűrűségű lipoprotein) jó koleszterinnek tartják, de mindkettőre szükségünk van testünk működéséhez"

- emelte ki a szakértő.

 "Az LDL-profil minden nő esetében más a kockázati tényezőktől függően. Ha valakinél nem áll fenn a túlsúly vagy a koszorúér-problémák kockázata, az LDL szintje lehet magasabb, mint annál, aki például túlsúlyos. A tanulmány rávilágít, hogy a menopauza után lévő nőknek ellenőriztetniük kell LDL-szintjüket és azt, hogy esetükben fennáll-e valamilyen rizikó" - fejtette ki Ambikairajah.