Befolyásolja a születés módja a "bébibiomot"

Jelentősen eltér a bélflórájuk a természetes úton és a császármetszéssel született csecsemőknek. Azt azonban még az új tanulmányban sem tárták fel, milyen szerepet játszik a legkorábbi mikrobiom a későbbi egészségben.

Jelentősen eltér a bélflórájuk a természetes úton és a császármetszéssel született csecsemőknek - állapította meg egy nagy létszámú kutatás, amelyben csecsemők székletmintáit elemezték. Az eredmények nagy segítséget jelentenek az immunrendszer fejlődésének megértésében - írták a Nature című tudományos lap aktuális számában megjelent angol tanulmány szerzői.

A természetes, azaz hüvelyi úton világra jött újszülöttek bélbaktériumaik, vagyis mikrobiomuk többségét édesanyjuktól kapják, a műtéttel születetteknek azonban több baktériuma származik a kórházi környezetből - állapította meg a kutatás, amely a maga nemében az eddigi legnagyobb a területen.

Nem tudni pontosan, a különbség milyen hatással lehet a felnövő gyerekek későbbi egészségére, így az eredményeknek nem szabad elijeszteniük az anyákat a császármetszéstől - írták a tudósok. "Az élet első hetei kulcsfontosságúak a gyerek immunrendszerének fejlődésében, azonban nagyon keveset tudunk róla. Nyomon kell követnünk ezeket a gyerekeket, hogy lássuk, a mikrobiom kezdeti különbségeinek milyen későbbi egészségi következményei lesznek" - mondta Peter Brocklehurst, a Birminghami Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.

A bél mikrobiomja sok millió mikroba bonyolult együttélését jelenti. A tudósok szerint fontos szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében. Korábbi kutatások arra engedtek következtetni, hogy ha az élet elején bizonyos mikrobákkal nem kerül kapcsolatba a gyerek, annak köze lehet az autoimmun betegségek - köztük az asztma, az allergia, a diabétesz - kialakulásához. Azt azonban még nem tárták fel, milyen szerepet játszik a legkorábbi bélflóra - vagy bébibiom, ahogy a friss tanulmányban nevezték - a későbbi immunrendszer és egészség szempontjából, valamint azt sem, hogy a szülés különböző módjai hogyan befolyásolják az összetételét.

A University College London, a Wellcome Sanger Intézet és a Birminghami Egyetem tudósai 175 anya és majdnem 600 csecsemő több mint 1600 székletmintáján végeztek DNS-szekvenálást - vagyis a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének a meghatározását, ami az egyedi genetikai alapprogram alapja. Az anyák és a négy-, hét- és 21-napos babák mintáiban jelentős különbségeket tapasztaltak a születés módja alapján.

Náluk az anyai baktériumok némelyikének helyét jellemzően kórházi mikrobák vették át, amelyek nagyobb eséllyel voltak gyógyszerrezisztensek is.