1,4 millió német ment ki az utcákra, hogy tüntessen a klímavédelemért

Publikálás dátuma
2019.09.20. 19:25
Német klímatüntetők a Brandenburgi kapunál 2019. szeptember 20-án
Fotó: Jörg Carstensen /
Németországban 1,4 millióan tüntettek a klímaváltozás ellen pénteken, közölte a szervező, a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) elnevezésű nemzetközi mozgalom helyi szervezete - írja az MTI.  Eszerint Berlinben tartották a legnagyobb, 270 ezer fős megmozdulást. Hamburgban 100 ezren, Kölnben 70 ezren vonultak az utcákra, és számos kisebb városban, köztük Münsterben és Freiburgban is több tízezer ember tüntetett. Az aktivisták országszerte csaknem 600 megmozdulást szerveztek a svéd Greta Thunberg által indított mozgalom 40. pénteki tüntetéssorozatára. A legtöbb eseményen a központi témák között volt a szövetségi kormány ugyancsak pénteken elfogadott klímavédelmi programja. A mozgalom élesen bírálta és elutasította a tervet, hivatkozva a többi között arra, hogy a kormány tervében szereplő kibocsátás-kereskedelmi rendszer helyett sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lenne megadóztatni a szén-dioxid-kibocsátást. Egy pénteken ismertetett felmérés szerint a németeknek kiemelten fontos az éghajlatváltozás feltartóztatása. Az ARD országos köztelevízió megrendelésére készített közvélemény-kutatás alapján a lakosság 63 százaléka szerint a klímaváltozás elleni küzdelem még a gazdasági növekedésnél is fontosabb ügy. A tavaly augusztusban indult Péntekenként a jövőért mozgalom a németek 40 százaléka szerint erősen, további 12 százaléka szerint pedig nagyon erősen befolyásolja a német belpolitikát - mutatták ki az ARD Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatfelvételével. Az MTI emlékeztet, hogy a mozgalom indulásával párhuzamosan megerősödtek a Zöldek. A baloldali irányultságú ellenzéki ökopárt országos támogatottsága tavaly augusztusban 14 százalékos volt, és a szavazatok 23 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ezzel a második számú erő lenne a Kereszténydemokrata Unió és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége után, amely a szavazatok 27 százalékát gyűjtetné össze az Infratest dimap közvélemény-kutató intézet felmérése szerint. A távirati iroda azt is kihangsúlyozta, hogy a német rendőrség alacsonyabb számokat állapított meg, mint amit a Péntekenként a jövőért mozgalom közölt.
Szerző

Elhunyt a legidősebb osztrák holokauszt-túlélő, Marko Feingold

Publikálás dátuma
2019.09.20. 19:08
Marko Feingold (1913-2019)
Fotó: Wikipedia
Hat év alatt négy haláltábort járt meg, élete végéig tartott előadásokat. Százhat éves korában érte a halál.
A halálhírt a salzburgi zsidó közösség pénteken jelentette be, Marko Feingold halálá tüdőgyulladásban hunyt el csütörtökön - írja az MTI. A besztercebányai születésű Feingold az osztrák főváros Leopoldstadt nevű negyedében nőtt fel. Az anschluss után a nácizmus elől Csehországba menekült, de a Gestapo 1939-ben Prágában letartóztatta, és ezzel megkezdődött hat éven át tartó kálváriája, amelynek során megjárta az auschwitzi, a neuengammei, a dachaui és buchenwaldi koncentrációs tábort. Mint később elmesélte, amikor megérkezett Auschwitzba, azt mondták neki, hogy legfeljebb három hónapja van hátra. Két és fél hónap múltán valóban ereje végére ért, életben maradását csak annak köszönheti, hogy sikerült csatlakoznia foglyok egy csoportjához, amelyet átszállítottak egy másik ausztriai lágerba, Neuengamméba. Megjárta Dachaut és Buchenwaldot is, ez utóbbiban megmenekülését kőműves szakmájának tulajdonítja. A háború után Salzburgban telepedett le, ahol sikeres divatáruüzletet nyitott, és a helyi zsidó közösség vezetője lett. Fáradhatatlan aktivistaként élete végéig előadásokat tartott fiataloknak a haláltáborokban átélt borzalmakról. Tavaly azt mondta az AFP-nek, hogy összesen félmillió ember előtt beszélhetett. Többször is hangoztatta, hogy számára „a legrosszabb demokrácia is jobb a legjobb diktatúránál”. Amikor a háború végén Ausztria lezárta határait a Palesztinába tartó zsidók előtt, Feingold 100 ezer túlélőnek segített átjutni az osztrák-olasz határon - idézi fel a halálhír kapcsán az ANSA olasz hírügynökség. Előbb a Brenner-hágón kísérte át az embereket azzal, hogy internált olaszoknak adta ki őket, amikor pedig ez a kiskapu is bezárult, a Tauern-hegységben, egy saját maga kitaposta ösvényen csempészte át az embereket Olaszországba, ahol a kivándorlók hajóra szállhattak Palesztina felé. Az Alpine Peace Crossing évente békemenettel emlékezik meg erről a szöktetési akcióról.
Szerző
Témák
gyász holokauszt

Pengeélen a háború: a Pentagon már kész alternatívákat terjeszthet Trump elé

Publikálás dátuma
2019.09.20. 16:47

Fotó: FAYEZ NURELDINE / AFP
A nyílt fegyveres konfliktus kockázatát hordozó légicsapásoktól a készültség egyszerű növeléséig több döntési lehetőség vár Donald Trumpra Irán ügyében.
Péntekre tűzték ki az első olyan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsülést, amelyen a Pentagon már kész alternatívákat terjeszthet az elnök elé, milyen választ adjon az Egyesült Államok az előző hét végén szaúdi olajipari létesítményeket ért rakéta- és dróntámadásokra. A támadások következtében olyan jelentősen visszaesett Szaúd-Arábia olajkitermelése, hogy az már a világpiacon is éreztette hatását. Jemeni felkelők – akiket egyébként Irán támogat - ugyan maguknak vindikálták a fegyvertényt, ám szaúdi, amerikai és izraeli állítások szerint a jelek arra mutatnak, hogy közvetlenül Irán volt az akció végrehajtója. Teheránban ezt vehemensen tagadják.    Ha a vád igaz, akkor a perzsa állam „szintet lépett”, súlyos katonai agressziót követett el az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti arab szövetségese ellen, amit Washington nem hagyhat válasz nélkül, ha nem akarja, hogy ráégjen a bélyeg, képtelen megvédeni barátait. Mike Pence amerikai alelnök ennek szellemében „háborús cselekedetnek” minősítette a szaúdi olajipari létesítményekben okozott rombolást. Ha viszont az Egyesült Államok a megtorló csapásmérés mellett dönt, akkor kiterjedt háborúba is bonyolódhat Iránnal, legalábbis Teherán ezzel fenyegetőzik.  Sok múlik azon, hogy a térségben illetékes amerikai Középső Parancsnokság (Central Command) helyszínelői, nyomelemzői, akik valósággal ellepték a támadás szaúdi helyszínét, milyen következtetéseket vonnak le a roncsokat átvizsgálva, mennyire tudnak kőkemény bizonyítékot felmutatni arra, hogy az akcióért Irán volt a felelős. Ez kulcsfontosságú lehet abban, hogy milyen lesz az esetleges amerikai csapásmérés nemzetközi fogadtatása.  A Pentagon szerint a helyszíni vizsgálódás eredményeinek a kiértékelése még nem fejeződött be. Mike Pompeo külügyminiszter ugyanakkor már gyakorlatilag elkönyvelte az iszlám köztársaság felelősségét.  Trump – aki elnökként az amerikai fegyveres erők „főparancsnoka”, vagyis a legfelső katonai utasítások kiadója is - választhatja azt a lehetőséget, hogy a katonák által elé tett iráni potenciális célpontlistáról kiválaszt többet vagy kevesebbet, és azokra rakétacsapást mérnek a levegőből.  Dönthet úgy, hogy mellőzzék a fizikai rombolást, és ehelyett intézzenek kibernetikai rohamot az iráni állami infrastruktúra ellen, de juthat arra a következtetésre is, hogy elég lesz, ha megerősítik a szaúdiak védelmi kapacitását az ország északi, keleti részén, amelyet a támadás érintett. Szintén szóba jöhet az Irán elleni amerikai szankciók még drákóibb elemeinek a bevezetése, illetve újabb nemzetközi politikai és gazdasági lépések kezdeményezése Teherán ellen, a perzsa állam lehetőség szerinti teljes nemzetközi elszigetelésére irányuló törekvés. Ennek jegyében Donald Trump már tegnap újabb, ezúttal a perzsa állam bankját sújtó szankciókat jelentett be. Joseph Dunford tábornok, az amerikai haderőnemek vezérkari főnökeiből álló egyesített bizottság elnöke azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy az elnök döntése a katonai szempontoknál átfogóbb, politikai mérlegelés eredménye lesz.  Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter mindenesetre kilátásba helyezte, hogy „mindenre kiterjedő” háborúhoz vezetne, ha Washington az Irán elleni katonai csapásmérés mellett döntene. 
Joseph Dunford tábornok, az amerikai haderőnemek vezérkari főnökeiből álló egyesített bizottság elnöke azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy az elnök döntése a katonai szempontoknál átfogóbb, politikai mérlegelés eredménye lesz.  Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter mindenesetre kilátásba helyezte, hogy „mindenre kiterjedő” háborúhoz vezetne, ha Washington az Irán elleni katonai csapásmérés mellett döntene.

Rés a pajzson

Hogy lehet, hogy sem a szaúdi, sem a közelben állomásozó amerikai légvédelem nem tudta kivédeni, sőt még észlelni sem az olajlétesítmények elleni támadást? - boncolgatja az aggasztó kérdést a szaksajtó. Elemzők rámutatnak: Szaúd-Arábiában a több milliárd dolláros amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer túlnyomó többségét úgy telepítették, hogy a Jemen felől érkező fenyegetést figyelje, így Irán felől viszonylag védtelen. Szaúdi statisztikák szerint eddig már több mint 230 támadást ki is védtek vele (néhány ugyanakkor ebből az irányból is túljutott a pajzson). A Patriotokat ráadásul elsősorban repülőgépek, ballisztikus rakéták ellen tervezték, úgy tűnik az alacsonyan és kis sebességgel repülő drónok és robotrepülőgépek ki  tudják játszani a rendszert. Ezek ellen a szaúdiak német gyártású Skyguardokat is használnak, ennek azonban nagyon korlátozott a hatótávolsága. Az események mindenesetre rámutattak, hogy az olcsó és hatékony drónok és cirkáló rakéták óriási és nehezen kivédhető fenyegetést jelentenek, amely hatással lehet a fegyverkezésre is. Szaúd-Arábia korábban már felvetette, hogy orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert is vennének. L.D.

Frissítve: 2019.09.20. 19:03