Áder osztrák kerülővel bírálja Orbánt

Publikálás dátuma
2019.09.21. 06:30

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Miközben Áder János Ausztriában az Orbán-kabinet klímapolitikájával szembehelyezkedő közös nyilatkozatot írt alá, a közrádióban már a kormányt védte.
Az ENSZ New York-i klímacsúcsára érkezőket a 2030-as üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési vállalásaik érdemi növelésére, valamint a 2050-es nettó kibocsátás-mentesség elérésére sarkalljuk – áll az Alexander Van der Bellen osztrák zöldpárti elnök kezdeményezte, csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatban, amit 32 állam vezetői között kézjegyével látott el Áder János magyar köztársasági elnök is. Miközben a nyilatkozat látszólag alig élesebb az egykori Fidesz-politikus eddigi véleményénél, a zöldügyekkel behatóan foglalkozó köztársasági elnök kínosan kerüli a szembehelyezkedést az Orbán-kormánnyal. Ez azért megy politikai bűvészmutatvány-számba, mert a Fidesz-KDNP-kabinet ama négy uniós kormány egyike, amely – a „fennmaradó” 24 ellenében – elveti a 2050-es kibocsátás-mentességet. De 2030-as – Brüsszel által igen szerénynek minősített - vállalásaikon sem emelnek. Képviselőik – köztük a legközérthetőbben maga Orbán Viktor – a téma kapcsán leginkább azt a kérdést ismételgetik, hogy „hol a pénz”. Áder János viszont elsősorban a 2050-es klímasemlegesség elérhetőségét boncolgatja, az ehhez szükséges pénz témáját nem feszegetve. Az ENSZ hétfőn kezdődő New York-i klímacsúcsára időzített osztrák elnöki kezdeményezés már jövőre a 2015-ös párizsi klímaegyezmény 2030-as vállalásainak nemzeti szintű emelését szorgalmazza. A 14 pont – a legelfogadottabb tudományos megközelítéshez hasonlóan - az éghajlatváltozás jelentőségét hangsúlyozza, az eddigieknél jóval hathatósabb ellenlépéseket szorgalmazva. Az aláírók listáján az uniós klímaélcsapaton kívül olyan, az éghajlati katasztrófa hatásait élesen érző államok vezetői is feltűnnek, mint például Szváziföld királya, vagy épp Ghána, Gambia, Mozambik, Nepál, illetve Palau elnöke. Az EU-n kívüli országok közül mások mellett Moldova, Montenegró, Szerbia, illetve Bosznia-Hercegovina három elnöke is az eddiginél felelősebb hozzáállást követel a világ kormányaitól. Magyarország szempontjából szembeszökő az új, liberális szlovák köztársasági elnök, Zuzana Caputová aláírása, aki a Twitteren is elbüszkélkedett kiállásával. Szlovákia az az állam, amely a 2050-es klímasemlegességről szóló júniusi EU-csúcs előtt a szennyezés megszüntetését vállaló többséghez csatlakozva megtörte az Orbán Viktor által oly sűrűn hivatkozott V4-es egységet. E szempontból szintén kevéssé meglepő, hogy a közös EU-elköteleződést kisiklató négy állam közül három – a lengyelek, a csehek és az észtek – aláírása (voltaképp következetesen) hiányzik az osztrák klímanyilatkozatról. E szempontból tehát ismét csak Magyarország a kakukktojás. Eme feszültséget Áder János is érezhette, azt erősen tompítva. Így az aláírással nem is büszkélkedett el. Pedig erre komoly alkalma adódott: tegnap ugyanis – szintén az ENSZ-csúcsra időzítve – újfent nyilatkozatot adott a közrádió együtt érző riporterének. Ebbe ugyanakkor – júniusi nyilatkozatához hasonlóan, egy, a kínai és az uniós kibocsátást összevető tárgyi tévedés mellett - leginkább a kormánypropagandába illeszkedő csúsztatásokkal alapvetően az Orbán-kabinet klímaellenes politikáját védte. Így azt hangsúlyozta, hogy a hazai szennyezés, illetve az ezt csökkentő erőfeszítések milyen kis jelentőségűek a világ egészéhez képest. Megismételte például, hogy nálunk a németnél vagy amerikainál kisebb az egy főre eső kibocsátás, nem említve, hogy GDP-nk arányaiban még ennél is alacsonyabb. A köztársasági elnök azt is tényként tálalta, hogy 2030-ra megszűnik a szénalapú energiatermelésünk, miközben ezt Palkovics László illetékes miniszter a múlt héten lapunknak nem erősítette meg.

Az ellenzék saját javaslattal állt elő

Az ellenzéki parlamenti frakciók képviselői, független országgyűlési képviselők és a Momentum politikusa pénteken a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz vonulva azt követelték, hogy Áder János képviselje a klímakatasztrófa megfékezéséről szóló határozati javaslatukat is az ENSZ klímacsúcsán. Többen megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy az államfő a közrádióban kisebbítette Magyarország klímaügyi felelősségét. MTI

Szerző

A kormánnyal akarnak tárgyalni a bérekről a vasutas és a volános szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.09.20. 18:44
Képünk illusztráció
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A munkaerőhiány kezelését is megvitatnák, mert a MÁV-nál már működési nehézségek vannak.
Az állami vállalatok közül a MÁV és a Volán társaságoknál működő szakszervezetek a bértárgyalások megindítását kezdeményezik a kormánnyal és a munkáltatókkal, hogy kiszámítható, középtávú, az egyes vállalatok problémáira fókuszáló bérmegállapodást tudjanak kialakítani - írja az MTI. Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSzSz Szolidaritás) elnöke sajtótájékoztatón mondta el, hogy levélben fordulnak a kormányhoz a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) mielőbbi összehívása érdekében. Ezen felül megkeresik a munkáltatókat képviselő Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségét (Stratosz) is. Idén lejár a 2017-ben kötött, 3 éves bérmegállapodás, Halasi szerint ezen felül a munkaerőhiány kezelése is a tárgyalások megkezdését indokolja, ez a probléma ugyanis "a MÁV-nál már néhány területen működési nehézséget okoz". A szakszervezeti elnök emlékeztetett:
a MÁV-csoport munkavállalóinak nagy része 40 éves, illetve ennél idősebb.

A vasúti dolgozók "az elmúlt 3 évben gyakorlatilag erőn felül teljesítve őrizték meg a vasútvállalat működőképességét és tovább már nem terhelhetők" - mondta. Szerinte a létszámhiány felszámolása érdekében gyors intézkedésekre van szükség, a szakszervezetek kiszámítható, középtávú, akár egy újabb 3 éves bérmegállapodás megkötésében érdekeltek, és cáfolta a csoportos létszámleépítésről szóló híreszteléseket. Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodásnak figyelembe kell vennie a gazdaság teljesítőképességét, a GDP bővülését és az infláció mértékét is. Felidézte, hogy még februárban adták át a bérmegállapodás-tervezetet a munkaadó részére. Szerinte a munkaerőhiány főként a vonatok közlekedtetéséért felelős munkaköröket érinti, például a váltókezelőt, a tolatás vezetőt, a forgalmi szolgálattevőt, és a műszerész lakatost, de a jegyvizsgálókat is. Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke is a béremelések folytatása mellett érvelt. Az e héten történt járatkimaradásokról azt mondta, azok valóban a rossz munkaszervezéssel magyarázhatók, és megerősítette, hogy a MÁV-csoporton belül a mozdonyvezetőknél nincs akut munkaerőhiány.
"Magyarországon majdnem 40 vállalat foglalkozik vasúti árufuvarozással, az itt dolgozó mozdonyvezetők béréhez képest nagy az állami szféra lemaradása, és ezt kezelni kell"

- mondta Barsi, aki szerint még a 3 éves bérmegállapodás sem tudta megállítani a pályaelhagyókat, csupán a számukat mérsékelte. Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke elmondta, hogy a Volán társaságok integrációja a munkavállalók mindennapjaira is hatással van, ezért fontos, hogy ez az ügy ne homályosítsa el a bérfejlesztési kérdését.
Szerző
Frissítve: 2019.09.20. 20:04

Heteken belül beszállhat az állam a Telenorba

Publikálás dátuma
2019.09.20. 18:12
Orbán Viktor árnya vetül a mobilszolgáltatóra
Fotó: Pelsoczy Csaba
Lezárultak a a kormány és a cseh tulajdonosok közötti tárgyalások a magyar Telenor részleges állami megvásárlásról, bejelentés napokon belül várható – írja a HWSW szakmai portál.
Elsőként a Népszava számolt be idén nyáron arról, hogy a magyar állam 25 százalékos részesedést vásárolna – első lépésben – cseh kézbe került mobilszolgáltatóból, a jelek szerint erre már az év végéig sor kerülhet. A Telenor Magyarország lapunk megkeresésre azt válaszolta, hogy médiában közölt „találgatásokat – mint ahogy eddig sem –, most sem kommentálunk”, ami beszédes válasz, hiszen ha nem lenne szó ilyen tervről, akkor azt hevesen cáfolnák. Megkérdeztük Bárfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős minisztert is – ám titkárságától még ennyi választ sem kaptunk. A Fidesz-kormány gyakorlatilag 2010-es megalakulása óta ambicionálja az állam megjelenését a lakossági és üzleti kommunikációs piacon – ám eddig ezek a próbálkozások sikertelenek voltak. A norvég Telenor-csoport tavaly értékesítette magyar és más közép-európai leányait egy csomagban a cseh PPF-csoportnak. Már akkor felmerült, hogy vagy a kormány, vagy egy NER-milliárdos vásárolná fel a magyar céget, de mert csak a csomagban volt eladó, a vásárlási szándékot nem is jelentették be.  A mostani hírek szerint a csehek adnák el a cég 25 százalékát a magyar államnak, pontosabban egyik cégének az Antenna Hungária Zrt.-nek, a vételár piaci becslések szerint 70-90 milliárd forint között lehet. Az AH Zrt. jelentős mintegy 50 milliárd forintos tőke és eredménytartalékkal rendelkezik, de ha szükség lesz rá az állami költségvetés könnyedén kipótolja a Telenor 25 százalékos tulajdonrészének megvételéhez szükséges összeget. A lassan évtizedes kormányzati törekvés ellenére nem világos, hogy mi a célja az államnak a Telenorral, pláne annak kisebbségi részével – ugyanis mint azt korábban bebizonyították, a telekommunikációs piachoz nem értenek. Egyetlen céljuk az állami-kormányzati befolyás erősítése lehet, esetleg a teljes cég felvásárlása majd újbóli értékestése az arra kijelelt NER-milliárdosnak – erre példa a MKB Bank esete, de ebből az a adófizetők már nem biztos, hogy profitálnak. A Népszava a korábbi értesülése szerint a tervet személyes Orbán Viktor miniszterelnök ambicionálja, akinek az Erste Bank Hungary Zrt. részleges, 15 százalékos állami részesedésvásárlás szolgál mintául. A cseh tulajdonos számára előnyt jelenthet, ha megjelenik a magyar állam részvényesként, hiszen így a korrupciótól átitatott magyar közbeszerzéseken minden bizonnyal nagyobb sikerrel indulna, miközben a cég feletti irányítási jogok nála maradnak. A Telenor tavaly 170 milliárd forintos árbevétel mellett 31 milliárdos eredményt ért el, ezzel harmadik a háromszereplős piacon. 
Szerző