klíma;Áder János;ENSZ-klímacsúcs;

Áder osztrák kerülővel bírálja Orbánt

Miközben Áder János Ausztriában az Orbán-kabinet klímapolitikájával szembehelyezkedő közös nyilatkozatot írt alá, a közrádióban már a kormányt védte.

Az ENSZ New York-i klímacsúcsára érkezőket a 2030-as üvegházgáz-kibocsátás-csökkentési vállalásaik érdemi növelésére, valamint a 2050-es nettó kibocsátás-mentesség elérésére sarkalljuk – áll az Alexander Van der Bellen osztrák zöldpárti elnök kezdeményezte, csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatban, amit 32 állam vezetői között kézjegyével látott el Áder János magyar köztársasági elnök is. Miközben a nyilatkozat látszólag alig élesebb az egykori Fidesz-politikus eddigi véleményénél, a zöldügyekkel behatóan foglalkozó köztársasági elnök kínosan kerüli a szembehelyezkedést az Orbán-kormánnyal. Ez azért megy politikai bűvészmutatvány-számba, mert a Fidesz-KDNP-kabinet ama négy uniós kormány egyike, amely – a „fennmaradó” 24 ellenében – elveti a 2050-es kibocsátás-mentességet. De 2030-as – Brüsszel által igen szerénynek minősített - vállalásaikon sem emelnek. Képviselőik – köztük a legközérthetőbben maga Orbán Viktor – a téma kapcsán leginkább azt a kérdést ismételgetik, hogy „hol a pénz”. Áder János viszont elsősorban a 2050-es klímasemlegesség elérhetőségét boncolgatja, az ehhez szükséges pénz témáját nem feszegetve.

Az ENSZ hétfőn kezdődő New York-i klímacsúcsára időzített osztrák elnöki kezdeményezés már jövőre a 2015-ös párizsi klímaegyezmény 2030-as vállalásainak nemzeti szintű emelését szorgalmazza. A 14 pont – a legelfogadottabb tudományos megközelítéshez hasonlóan - az éghajlatváltozás jelentőségét hangsúlyozza, az eddigieknél jóval hathatósabb ellenlépéseket szorgalmazva. Az aláírók listáján az uniós klímaélcsapaton kívül olyan, az éghajlati katasztrófa hatásait élesen érző államok vezetői is feltűnnek, mint például Szváziföld királya, vagy épp Ghána, Gambia, Mozambik, Nepál, illetve Palau elnöke. Az EU-n kívüli országok közül mások mellett Moldova, Montenegró, Szerbia, illetve Bosznia-Hercegovina három elnöke is az eddiginél felelősebb hozzáállást követel a világ kormányaitól. Magyarország szempontjából szembeszökő az új, liberális szlovák köztársasági elnök, Zuzana Caputová aláírása, aki a Twitteren is elbüszkélkedett kiállásával. Szlovákia az az állam, amely a 2050-es klímasemlegességről szóló júniusi EU-csúcs előtt a szennyezés megszüntetését vállaló többséghez csatlakozva megtörte az Orbán Viktor által oly sűrűn hivatkozott V4-es egységet. E szempontból szintén kevéssé meglepő, hogy a közös EU-elköteleződést kisiklató négy állam közül három – a lengyelek, a csehek és az észtek – aláírása (voltaképp következetesen) hiányzik az osztrák klímanyilatkozatról. E szempontból tehát ismét csak Magyarország a kakukktojás.

Eme feszültséget Áder János is érezhette, azt erősen tompítva. Így az aláírással nem is büszkélkedett el. Pedig erre komoly alkalma adódott: tegnap ugyanis – szintén az ENSZ-csúcsra időzítve – újfent nyilatkozatot adott a közrádió együtt érző riporterének. Ebbe ugyanakkor – júniusi nyilatkozatához hasonlóan, egy, a kínai és az uniós kibocsátást összevető tárgyi tévedés mellett - leginkább a kormánypropagandába illeszkedő csúsztatásokkal alapvetően az Orbán-kabinet klímaellenes politikáját védte. Így azt hangsúlyozta, hogy a hazai szennyezés, illetve az ezt csökkentő erőfeszítések milyen kis jelentőségűek a világ egészéhez képest. Megismételte például, hogy nálunk a németnél vagy amerikainál kisebb az egy főre eső kibocsátás, nem említve, hogy GDP-nk arányaiban még ennél is alacsonyabb. A köztársasági elnök azt is tényként tálalta, hogy 2030-ra megszűnik a szénalapú energiatermelésünk, miközben ezt Palkovics László illetékes miniszter a múlt héten lapunknak nem erősítette meg.

Az ellenzék saját javaslattal állt előAz ellenzéki parlamenti frakciók képviselői, független országgyűlési képviselők és a Momentum politikusa pénteken a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz vonulva azt követelték, hogy Áder János képviselje a klímakatasztrófa megfékezéséről szóló határozati javaslatukat is az ENSZ klímacsúcsán. Többen megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy az államfő a közrádióban kisebbítette Magyarország klímaügyi felelősségét. MTI