A blöffölések hete

Azt állította Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes (Gödöllőn), hogy „Magyarországon a növekedés, bármi történjen is, mindig a német fölött lesz 3 százalékkal, és 2 százalékkal az unió növekedése felett.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a jövőbe még Semjén se lát, ellenben legalább a múltba belenézhetett volna, és akkor látná, hogy 2011-ben és 2012-ben a német növekedés meghaladta a magyart. Azóta ugyan a magyar GDP gyorsabban nő a németnél, de a 3 százalékos vagy még nagyobb különbség csak tavaly és idén van meg, vagyis az Orbán-kormány 9 évéből csak kettőben. Bármi történjék is.

Azt is állította Semjén (ugyanott), hogy az Orbán-kormány „legalább 20 százalékkal csökkentette az államadósságot”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az államadósság 2010-ben a GDP 80,3 százalékát tette ki, most pedig 68,7 százalékon áll. Ami 11,5 százalékos csökkenésnek felel meg. Még (Fidesz-KDNP-s) testvérek között is.

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (egy tiszafüredi választási kampánybeszédében), hogy 2010-ben senki nem jósolta volna, hogy Magyarország az első helyen fog állni az Európai Unióban a gazdasági növekedés ütemét tekintve.

Ezzel szemben a tény az, hogy nem is áll az első helyen. A leggyorsabban fejlődő uniós ország ugyanis már évek óta Írország, amelynek nemzeti összterméke idén a második negyedében is 5,8 százalékkal nőtt, míg a magyar 4,9 százalékkal. Nem baj, szép ez is, és különben is, lesz ez még így se.

Azt állította továbbá Szijjártó, hogy új fejezetéhez érkezett a migrációs válság, mert Európa környezetében él 30-35 millió ember, aki az életkörülményei miatt bármikor elindulhat Európába.

Ezzel szemben a tény az, hogy elindulni éppen elindulhat, mégis egyre kevesebb indul el. Az idén például 67 ezer érkezett a kontinensre, holott Orbán Viktor 2017-ben megjósolta, hogy 2020-ig 60 millió migráns kelhet útra Afrikából. Kérdem én, hogy lehet az, hogy Szijjártó már csak 30-35 millióról beszél, és közülük is csak pár tízezer ért ide? Ennyire javultak az életkörülmények? Vagy elromlott a Fidesz számológépe?

Azt állította Varga Judit igazságügyi miniszter (a magyar kormány ellen indított eljárás brüsszeli meghallgatása után), hogy bevándorláspárti bosszúhadjáratról van szó, amelynek oka, hogy a magyarok nemet mondtak a migrációra. „Ha az eljárás nem politikai megrendelésre zajlana, akkor már tegnap, tegnapelőtt, sőt már egy éve le lehetett volna zárni, hiszen jogi válaszaink vannak a vádaskodásokra.”

Ezzel szemben a tény az, hogy jogi válaszai biztos vannak a kormánynak, de ezek sosem a lényeget érintik, úgyhogy valójában csak politikai válaszokat ad, vagy inkább harsog. Ilyen a „bevándorláspártiak bosszúhadjárata” is, hiszen az Európai Parlament nem 2018-ban ítélte el először a magyar kormányt a jogállami normák szisztematikus megsértése miatt, hanem már 2013-ban is megtette a Tavares-jelentés alapján, pedig abban az évben még nem volt menekültválság, sőt az Orbán-kormány külön határozatban foglalt állást amellett, hogy Magyarországnak szüksége van a migrációra. Nem vicc. O tempora, o mores…