Ügyintézés: minőség vagy túlélés - Panaszáradat az igazgatási dolgozóktól

Publikálás dátuma
2019.09.23. 06:50

Fotó: Molnár Ádám
Egy év alatt nagyjából tízezerrel csökkent a kormányzati igazgatásban dolgozók létszáma, de a maradók is rosszul jártak.
„Méltánytalannak tartom, hogy folyton 30 százalékos béremelést emlegetett minden kormányzati megszólaló, holott nálunk volt, aki csak 8 százalékot kapott" – olvasható egy kormányzati igazgatásban dolgozó panaszos levelében, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) felhívására írt néhány hete. A szakszervezet a március 1-jén hatályba lépett kormányzati igazgatási törvényről (Kit.), a béremelésekről és a létszámleépítésről várt véleményeket szeptember 20-ig. A válaszcsomag feldolgozását októberre ígérik az érdekvédők, de addig is beleolvashattunk néhány üzenetbe. Az ígértnél kisebb béremelésre sokan panaszkodnak, különösen a kormányhivatali körben, mások attól tartanak, megint hosszú évekre megfeledkezik a kormány a további bérfejlesztésről, pedig legalább az inflációt folyamatosan követni kellene. Egyikük kiszámolta, hogy e nélkül átlagosan évi 100-150 ezer forintot buknak az alkalmazottak a mostani 3 százalékos infláció mellett. Teljesen kiszolgáltatottak a dolgozók, ez nem életpálya, semmi kiszámíthatóság nincs a rendszerben – fogalmazták meg többen is. „A háttérintézményünket beolvasztották egy minisztériumba, engem nem rúgtak ki, de a határozatlan idejű szerződésemet határozott idejűre változtatták, egy kismama helyét töltöm be, amíg vissza nem jön dolgozni. Az osztályunk 40 százalékát elküldték, gyakorlatilag működésképtelenek vagyunk, ezt látva felvettek egy tapasztalatlan kezdőt. Mi értelme volt ennek az egésznek?”– próbálja sok társával együtt megfejteni a dolgozók szerint átgondolatlan kormányzati lépések értelmét egy másik levélíró. Ráadásul a helyettesítés fogalmát az új törvény nem ismeri, csak akkor kaphatnak pénzt a dupla teljesítményért, ha a munkahelyi vezető szabálytalanul célfeladatot állapít meg számukra. „Helyi bérletet nem adnak, a 75 ezer forintos ruhapénzt már tavaly sem kaptuk meg, a gazdasági vezető arra hivatkozott, hogy a Kit. alapján majd olyan magasak lesznek az illetmények, hogy erre a pénzre már nem lesz szükségünk” – írta egy vidéki kormányhivatali ügyintéző. A munkahelyeken komoly feszültség alakult ki a gyerekeket épp most nevelő kollégák és az idősebbek vagy gyermektelenek között. Előbbiek nemcsak pénzbeli támogatásokat kapnak, hanem hosszabb szabadságot is, míg a többiek alapszabadságát 25-ről 20 napra csökkentették. Mindenkinek, a fiatal családosoknak is rossz, hogy az ebédidőt kivették a munkaidőből, meghosszabbodott a hivatalban töltendő idő, ami miatt legalább 15 nappal többet dolgoznak egy évben. „Rengeteg édesanya átment részmunkaidős foglalkoztatásba, mert másképp nem ér oda a gyerekekért az óvodába, iskolába. Ezzel elvesztették a béremelés összegét”- írta egy idősebb ügyintéző. Hosszú ideig 70 ezren dolgoztak a minisztériumokban és háttérintézményeikben, a megyei, járási és központi kormányhivatalokban, valamint a Magyar Államkincstár valamelyik részlegénél. Január elsejével 6810 álláshelyet szüntetett meg a kormány, ebből 3400 volt betöltve, ennyien távoztak akkor. Az új törvény hatályba lépésekor további 2500 dolgozó mondott fel, a kormány pedig márciusban a járási és megyei kormányhivatalokból váratlanul újabb embereket küldött el. Mindent összevetve nem egészen egy év alatt tízezerrel csökkenhetett a kormányzati pénzből fizetett hivatalnokok száma. „A kieső kollégáktól átvett többletmunkák miatt most is egyre többen fontolgatják a pálya elhagyását” – olvasható az MKKSZ-nek címzett egyik levélben. Írója szerint „benne vagyunk egy spirálban, ami rövid időn belül teljes működésképtelenséget fog eredményezni”.

A reform visszaüt

Az ügyfél és a hatóság kapcsolatának kulcskérdése az ügyintézés színvonala, minősége. Az Európai Unió 2000-ben fogadta el az Alapjogi Chartát, amelynek elveit 2009-től a tagállamok jogszabályaiban is alkalmazni kell. Ezek között ott találjuk a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogot, ami aztán megjelent a magyar Alaptörvényben is. Van tehát szakmai elvárás és jogszabályi háttér is, csak épp a hivatalok ürülnek ki. A nagy kérdés, meddig tart az ügyfelek és minisztériumi partnerek türelme. Az MKKSZ szeretné azt is megtudni, mit hozott az ügyfeleknek a kisebb ügyintézői létszám, a helyettesítések rendszeressé válása, a dolgozók túlterheltsége, fáradtsága. Lapunk információi szerint a szakszervezet a közeljövőben megbízást ad egy ilyen kutatás elvégzésére.

Témák
közalkalmazott
Frissítve: 2019.09.23. 07:01

"Menj a zsidókhoz!" - ezzel dobták ki Hunvald ételosztásáról Gulyás Mártont

Publikálás dátuma
2019.09.22. 21:48
Gulyás Márton
Fotó: Népszava
Azt próbálta megtudni, honnan van pénz a rengeteg szétosztott krumplira és hagymára. Nem sikerült.
Krumplikat és hagymákat osztott Hunvald György, a Ferencvárosi Lokálpatrióták erzsébetvárosi főpolgármester-jelöltje vasárnap. Elment az eseményre Gulyás Márton ellenzéki aktivista is, hogy megtudja, vajon milyen finanszírozásból sikerült hozzájutni a rengeteg ételhez, amit a jelölt a helyi választóknak akar kiosztani. Ám, mint a Mérce.hu írja, nem járt sikerrel; helyette
"Menj a zsidókhoz!" felkiáltással kidobták Gulyást a kampányrendezvényről.

Végül a stáb zsidózó tagjával mégis sikerült beszélnie, aki előbb azt részletezte, hogy a Momentum az új SZDSZ, és mint ilyen, zsidó párt. Aztán rajta keresztül végül Hunvaldot is sikerült telefonon elérnie az aktivistának. Perceken keresztül kérdezgette a jelöltet arról, hogy miből finanszírozzák az ételosztást. Azzal érvelt Gulyás, hogy ő is VII. kerületi lakos. Hunvald végül ezzel rázta le:
"ha bárki más megkérdezi ugyanezt a kérdést, nekik szívesen válaszolok, maguknak nem. Vagy magának nem. Mert maga egy rosszindulatú ember".

Hunvald György korábban már volt Erzsébetváros polgármestere. Emiatt az időszak miatt indítottak ellene több nyomozást, és bűnösnek találták a lakáskiutalások és a szerződések kapcsán hivatali visszaélésben, hűtlen kezelésben és magánokirat-hamisításban. Ősszel várható ítélet egy jelenleg is futó ügyében, mivel az ügyészség szerint 45 millió forint kárt okoztak Erzsébetvárosnak.
Az ellenzéki összefogás színeiben Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció politikusa indul a polgármesteri címért.

Köves Slomó: ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet

A zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet ma Magyarországon - jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija vasárnap. Ezután nem sokkal jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy a legmagasabb kategóriában válik elismert egyházzá az EMIH. Semjén azt is mondta, a magyar kormány álláspontja a "zéró tolerancia" az antiszemitizmus terén.

Szerző
Frissítve: 2019.09.24. 08:21

Semjén bejelentette, mostantól tényleg kitömik pénzzel az EMIH-et

Publikálás dátuma
2019.09.22. 21:13
Semjén Zsolt és Köves Slomó
Fotó: Kovács Attila / MTI
Átfogó megállapodást kötöttek a kormánnyal, a legmagasabb kategóriában válik elismert egyházzá az EMIH.
Átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik - jelentette be a miniszterelnök-helyettes vasárnap, a szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén. Semjén Zsolt rámutatott:
ezzel alanyi jogon jár az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos finanszírozás minden közfeladatot átvállaló intézmény tekintetében, legyen az oktatási, szociális, kulturális vagy az élet bármely területét érintő közfeladat-átvállalás.

A megállapodás alapján a fegyveres testületeknél is felállhat az EMIH tábori lelkészi szolgálata - fűzte hozzá.
Semjén fontosnak nevezte, hogy a szerződés tartalmazza azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását is, amelyekhez ma már nem tartozik gyülekezet. A miniszterelnök-helyettes elmondta: Magyarországon a zsidó életnek, kultúrának reneszánsza van. Köszönetét fejezte ki Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának és Oberlander Báruch rabbinak, a budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjének, akiknek ebben nagy szerepük van azzal, hogy a régi hagyományokat visszahozták, és élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelem tragédia megrendített. Hangoztatta:
a magyar zsidóságnak egészen különleges küldetése és szerepe van, sajátos értékgazdagságot hordoz. A kormány pontosan tudja ezt, és természetes kötelességének tartja, hogy ehhez minden szükséges segítséget megadjon.

A miniszterelnök-helyettes a Tett és Védelem Alapítvány tevékenységét elismerve kifejtette: az európai és a magyar zsidóságot három dolog fenyegeti. Az egyik a hagyományos antiszemitizmus, ebben a magyar kormány álláspontja a zéró tolerancia. A második elválaszthatatlan az illegális, tömeges iszlám bevándorlástól - állította, rámutatva: amikor Magyarország megvédi a határait, akkor a magyar zsidóságot is védi. A harmadik pedig elmondása szerint az "Izrael-ellenesség", amelyet ő Izrael politikájának kritizálásában vél felfedezni az Európai Unióban is. (Az EU ugyanis nem ismeri el az 1967-es hatnapos háború folyamán Izrael által elfoglalt területeket Izrael állam részeként.)

Köves Slomó: a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet

A zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet, büszkék vagyunk a múltunkra, hagyományainkra, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek - jelentette ki Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija vasárnap Budapesten, a közösség két új Duna menti zsinagógájának és két új tóratekercsének avatási ünnepségén. Azt azért hozzátette: habár fizikai atrocitások nincsenek, a szívekben és a fejekben "még mindig ki kell nyitnunk a kapukat és ablakokat".
"A mai nap történelem" - mondta a rabbi az eseménynek otthont adó Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél. Hozzátette: tudomása szerint soha, de a holokauszt óta biztosan nem volt még Budapesten olyan esemény, amelynek keretében egy nap két tóratekercset is ünnepélyesen befejeztek és két új közösségi központot is átadtak. 
A vasárnapi eseménysorozat a közösség szentendrei és lipótvárosi imahelyeinek átadásával folytatódik, amelyet avatóünnepségek és a zsinagógák új tóratekercseinek elhelyezése kísér.
Köves Slomó és Zoltai Gusztáv
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Frissítve: 2019.09.28. 14:40