Ismét az Orbán-közeli MET adja a pótgázt

Publikálás dátuma
2019.09.23. 06:00

Fotó: Népszava
Akár csökkenti, akár növeli az Orbán-kormány az ország „biztonsági készleteit”, valahogy mindig a kormányfő-közeli energiacégnél csörög a kassza.
A kormányfő-közeli MET-től vásárolta meg az ország megnövelt biztonsági készleteit a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) – derül ki abból a szervezet honlapján több hónapja megbúvó közleményből, amire mostani megkeresésünkre az MSZKSZ felhívta figyelmünket. Az Orbán-kormány eddig meglehetős hullámzóan viszonyult az ország biztonsági gázkészletezéséhez. Ezek a hullámok ugyanakkor valahogy rendre a MET zsebébe sodorták az állami milliárdokat. Az ötlet, miszerint az állam-közeli MSZKSZ a hazai lakossági ellátás folyamatossága fenntartása végett 1,2 milliárd köbméter – csak „vész” esetén felszabadítható – készletet tartson, a 2006-os orosz gázstop idején még a Gyurcsány-kormányban fogant meg. 2010-re a Mol algyői mezőjét fel is töltötték 1,9 milliárd köbméter gázzal. Ebből 1,2 milliárd köbmétert minősítettek stratégiai tartalékká, míg 700 millió köbméter hagyományos kereskedelmi célokra volt hasznosítható. Az Orbán-kabinet azonban fokozatosan csökkenteni kezdte a kötelező mérték szintjét, ami 2013-ban 615 millió köbméteren érte el a mélypontját. Miközben az Orbán-kabinet ezt azzal magyarázta, hogy a rezsicsökkentés érdekében így teremt olcsó gázforrást a fűtőműveknek, máig nem nyert bizonyítást, hogy az így kitárolt gáz alacsony ára elért volna a távhőfogyasztókig. Ellenben a biztonsági gáz szövevényes – például Tóth Bertalan MSZP-elnök által feltárt - ügyletek után javarészt a MET-nél kötött ki, amely azt végül piaci áron adhatta el. A Mol alapította MET mögött akkortájt számtalan offshore-áttétel után a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István is feltűnt. A piszkos pénzfolyamnak a nyilvánosság mellett az Európai Bizottság figyelmeztetései vetettek véget. A MET azóta sem került ki a pikszisből: az európai szintűvé vált gázkereskedőt, amit néhány svájci áttétellel a korábban is résztulajdonos egykori Mol-igazgató, Lakatos Benjamin vett a nevére, mára jelentős magyarországi energiaeszközöket is magáénak tudhat. Miután a MET kormányzati hátszelét fajsúlyos nemzetközi szervezetek is bírálták, az Orbán-kormány látszólag fordulatot vett és a biztonsági készletek újbóli növeléséről döntött. Két éve az 1,2 milliárdhoz hiányzó mennyiség jó részét - amiként azt akkor az MSZKSZ-től megtudtuk - a szervezet megint csak a MET-től vette meg: az akkor kiírt pályázat nyomán a MET szállíthatta a gáz kétharmadát, míg a fennmaradó egyharmadot az MFGK nevű állami gáznagykereskedőtől szerezték be.
Ezután a jelek szerint az Orbán-kormány még inkább rákapott a felhalmozás ízére. Hivatalos indokul azt hozták fel, hogy az oroszok mindmáig nem kötötték újra a gázuk Európába szállításáról szóló, ez év végén lejáró szerződésüket Ukrajnával. Miközben északi és déli útvonalaik fejlesztése nem hagy kétséget afelől, hogy Moszkva végcélja északkeleti szomszédunk kiiktatása, ténylegesen kiépült elkerülővezetékek híján kevesen osztják Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítások 2020 január 1-i leállását illető félelmeit. Mindazonáltal a magyar kormány erre hivatkozva mára csurig töltette a hazai gáztárolókat, ezen belül tavasszal 1,2 milliárd köbméterről 1,45 milliárd köbméterre emelve a biztonsági készletek kötelező szintjét. A tartalékkezelésért felelős MSZKSZ vonatkozó közleménye szerint a szervezetnek ebben a helyzetben nem volt más lehetősége, csak az 1,9 milliárd köbméteres algyői gáztároló 700 millió köbméteres kereskedelmi készleteinek tulajdonosaitól ajánlatot kérni 250 millió köbméter eladására, pontosabban biztonságivá minősítésére. A tájékoztatás szerint az állami NKM Nemzeti Közművek mellett ismét csak a MET került képbe. Az NKM ugyanakkor, arra hivatkozva, hogy készletei a lakossági ellátáshoz szükségesek, elzárkózott. Így maradt a MET, amely a 250 millió köbméteres mennyiséget, illetve annak tárolóját is „átengedte”. A nem közölt ár meghatározása során a tőzsdét „vették figyelembe”. A feltöltés – az átminősítés – augusztus 1-re fejeződött be. Az ügy kapcsán a MET-től annyit üzentek lapunknak, hogy üzleti adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra. A téli szezonra mindenesetre a jelek szerint az ország biztonsági gáztárolójával együtt a MET kasszáját is kellően feltöltötték.

Titok az MFB-nek fizetett vételár

Az MSZKSZ, amely eddig az MMBF elnevezésű algyői gáztároló 49 százalékát birtokolta, szeptemberben megvásárolta a cég 51 százalékát az állami MFB Magyar Fejlesztési Banktól, így a cég 100 százalékos tulajdonosává vált. Az MSZKSZ lapunkkal nem kívánta megosztani a vételárat. (Ennek felső szintjét márciusi közgyűlésük 20 milliárd forintban húzta meg.) Ugyanakkor biztosítottak, hogy azt neves tanácsadó határozta meg. Az MMBF-et kormányzati kezdeményezésre 2006-ban az MSZKSZ alapította egyedüli tulajdonosként – hívja fel ennek kapcsán figyelmünket a szervezet. A tárolótársaságban később tőkeemeléssel a Mol szerzett többséget. Az olajcég 2013-ban értékesítette tulajdoni hányadát. Az MFB 51 százalékot vásárolt, míg az MSZKSZ részesedése 49 százalékra nőtt. A mostani ügylettel tehát - lényegében az eredeti, alapítási szándéknak megfelelően - visszakerült az MSZKSZ-hez a tárolótársaság egésze – fejtette ki lapunknak a szövetség.

Másfél havi válságra méretezve

Az MMBF biztonsági tárolója 42,5 napig letörésmentesen akár napi 20 millió köbméter gáz kiadására is képes – közölte lapunkkal az MSZKSZ. Ezzel összesen 850 millió köbméterrel apadna az összesen 1,45 milliárd köbméteres tartalék. De a szövetség kizárja, hogy ennyi ideig válsághelyzet állna fenn. Tény: 2009 elején, az eddigi legnagyobb ellátási vészhelyzet során az Európa egészét sújtó orosz-ukrán kereskedelmi vita miatt Magyarország kelet felől valamivel több mint két hétig nem kapott gázt. Szakértők ennek kapcsán felhívták a figyelmünket, hogy a "letörésmentes" időszakot követően a kitárolható mennyiség – a mező belső nyomása csökkenésével - visszaesik. De még az MMBF-ből naponta legfeljebb kinyerhető 20 millió köbméter is csak hozzásegít az ország téli, 50-70 millió köbméteres igényének kielégítéséhez. Szintén megjegyzendő, hogy a stratégiai tartalékolás 2010-es kezdete óta a biztonsági készletekre még nem volt érdemi szükség.

Szerző

Szeptemberben nagyot zuhant a GKI üzleti bizalmi indexe

Publikálás dátuma
2019.09.23. 05:30

Fotó: Pavel Lisitsyn / AFP/Sputnik
Szeptemberben a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, ezen belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak
A GKI Gazdaságkutató által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index szeptemberi esése jelentős - igaz, az átmenetileg megemelkedett augusztusihoz képest -, egyetlen hónap alatt több mint tíz éve nem következett be ekkora romlás. Az üzleti várakozások az év elejétől szinte folyamatosan romlanak, most szeptemberben az építőipar kivételével minden ágazatban csökkent a bizalmi index, különösen az iparban és a szolgáltató szférában. Az ipari bizalmi index öt évvel ezelőtti szintjén van. Egyaránt rosszabb lett az elmúlt és következő időszak termelésének megítélése, a rendelésállományé (ezen belül az exporté), valamint a készletek megítélése. Az építőipari bizalmi index közel egy éve tartó, szinte folyamatos csökkenés után szeptemberben kissé korrigált. A magasépítők derűlátóbbá, a mélyépítő cégek kissé borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén romlott, míg a rendelésállományok értékelése kissé javult. A kereskedelmi bizalmi index szeptemberben az augusztusihoz hasonló mértékben csökkent tovább, és ezzel kilépett az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az index legutóbb hat éve volt ennél kedvezőtlenebb. Az eladási pozíció megítélése közepesen, míg a rendelések várható alakulása - az előző havi kismértékű visszaesés után - jelentős mértékben romlott, a készletekről alkotott vélemény viszont valamelyest kedvezőbb lett. A szolgáltató cégek várakozása szeptemberben nagyot esett, és immár három évvel ezelőtti szintjén jár. Az általános üzletmenet és az elmúlt időszaki forgalom megítélése csak kissé lett rosszabb, a forgalmi várakozások viszont sokkal. A foglalkoztatási hajlandóság az építőipar kivételével minden ágazatban romlott, különösen a szolgáltató cégek körében. A lakosság munkanélküliségtől való félelme - igaz, rendkívül alacsony szintről - kissé emelkedett. Ugyanakkor az áremelési törekvés az ipar kivételével minden ágazatban enyhült, leginkább a kereskedelemben. A lakosság inflációs várakozása viszont érezhetően erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az előző havinál sokkal rosszabb lett (legkevésbé az építőiparban romlott), a fogyasztók véleménye azonban kissé javult. A GKI fogyasztói bizalmi index augusztus után - annál valamivel kisebb mértékben - de szeptemberben is tovább emelkedett, és ezzel tizenhét éves csúcsára került. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és jövőbeli megtakarítási képességét is jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt, ez utóbbi legutóbb 2002 augusztusában állt a mostanival egyező pozícióban.
Szerző

Év végéig dönthetnek az evás adózók

Publikálás dátuma
2019.09.22. 17:14
Illusztráció: Népszava
A héten elkezdődik annak a több mint 17 ezer vállalkozásnak a tájékoztatása - jellemzően az ügyfélkapun és cégkapun ketesztül -, akik a közterheket eddig az év végén megszűnő egyszerűsített vállalkozói adó (eva) formájában rótták le - tájékoztattott Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik pontja az adók számának csökkentése, s a cél az, hogy a 2022-ig tartó kormányzati ciklus végén harmadával kevesebb adótípus legyen, mint amennyi a ciklus elején volt - idézi az MTI. Tavaly decemberben még mintegy hatvan közteherfajta volt, amelyből az idén már ötöt kivezetett a kormányzat, jövőre padig további négy adónem szűnik meg. Az egyszerűsített vállalkozói adón kívül egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Izer Norbert felidézte, hogy az eva korábban népszerű volt, a rekordévben, 2006-ban például több mint 99 ezer evást tartott nyilván az adóhivatal. Ám ahogy a 2013-ban bevezetett kedvező adófajtákat egyre többen választották, úgy zsugorodott az evások tábora. Az adóhivatal legfrissebb - szeptember 13-i - nyilvántartásában mindössze 17 467 evás szerepel, eközben több mint 350 ezren választották a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), és 41 ezren a kisvállalati adót (kiva) - részletezte az államtitkár. Izer Norbert kiemelte, hogy a Pénzügyminisztérium segíti az érintetteket a lehető legkedvezőbb adózási mód kiválasztásában. A jövő héten induló tájékoztató kampány részeként felkerül a honlapra egy eva-kalkulátor és döntési segédlet, amelynek segítségével minden érintett kiszámíthatja, hogy jövőre melyik adózási formát érdemes választania. Emellett az adóhivatal az ügyfélkapu, illetve cégkapu tárhelyekre elektronikusan is kiküldi a leglényegesebb tudnivalókról szóló rövid figyelemfelhívó levelet. 
Témák
eva adó NAV