A hamburgi lap arról számolt be, hogy Berlin állandó uniós képviselője, Michael Clauss brüsszeli diplomatákkal közölte: a német szövetségi kormány tervei szerint a befizetés nem haladja majd meg az EU éves GDP-jének egy százalékát. Ez váratlanul érte az EU-t, mert a nagykoalíció pártjai, a CDU/CSU és az SPD a másfél évvel ezelőtti koalíciós szerződésben azt közölte, emeli a befizetés összegét. Miért állhat a berlini döntés hátterében? A német gazdasági növekedés azóta lelassult, ugyanakkor a nagykoalíció múlt pénteki megállapodásának értelmében növelik a klímavédelemre szánt kiadásokat, így az uniópártok és a szociáldemokraták is egyetértenek abban, hogy nem lépik túl az egy százalékos határt.
Az EU tagországainak elképzelései jelenleg igen távol állnak egymástól a következő, 2021-től esedékes hétéves uniós költségvetés sarokszámait illetően. Ez derül ki abból az ötoldalas jelentésből is, amelyet Clauss nemrégiben Berlinbe küldött. Németországtól nagyobb hozzájárulást követeltek, Clauss azonban világossá tette, hogy a német kormány ragaszkodik az egy százalékhoz. Egyúttal világossá tette azt is, hogy Németország nem mond le az őt megillető visszatérítésről sem.
A németek bejelentése Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is nehéz helyzetbe hozza. Megválasztása előtt ugyanis igen költséges ígéreteket tett, például azt közölte, hogy megháromszorozza az Erasmus ösztöndíjak összegét. Így azonban nehezen tudja megvalósítani ígéreteit. A német kormány azonban visszautasítja azokat a bírálatokat, amelyek szerint nem elég szolidáris a szegényebb uniós tagországokkal. Berlin befizetése ugyanis mindenképpen nő a britek távozása után. Claus az uniós partnereknek elmondta, ez az egy százalék a gyakorlatban azt jelenti, hogy Németországnak így is évi tízmilliárd euróval kell emelnie befizetését, méghozzá csökkenő gazdasági teljesítmény mellett. Ez pedig azt is jelenti, hogy minden negyedik euró, amit az EU fizet, Németországból származik. A német elképzeléseket Svédország, Hollandia és Dánia támogatta, ugyanakkor élesen bírálták azok az államok, amelyek arányait tekintve jelentős összegeket kapnak az EU-tól, így Magyarország is. Mint a Spiegel írja, ezen államoknak az sincs ínyére, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz kötnék. Az állam- és kormányfők az október közepén esedékes EU csúcson tanácskoznak a kérdésről, de döntés csak 2020-ban várható.
