Előfizetés

Még az eddigi legpesszimistább becslésnél is gyengébb lehet az idei almatermés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.23. 14:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az iparág egész Európában problémákkal küzd az időjárási anomáliák miatt.
Az idei almatermés 400 ezer tonna alatt lehet, ami még a korábbi, pesszimista becslésnél is gyengébb 15-20 százalékkal, a sokéves, 600 ezer tonna körüli átlagterméstől pedig akár 35 százalékkal is elmaradhat – derült ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet honlapján megjelent összeállításból. Az MTI összefoglalója szerint Apáti Ferenc, a FruitVeB és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) alelnöke a gyenge terméskilátást egyebek mellett a tavaszi fagyokkal, a júliusi csapadékhiánnyal és azzal indokolta, hogy egyes fajtáknál az átlagoshoz képest nagyobb a szüret előtti gyümölcshullás mértéke. Rontotta a kilátásokat az előző évi kiugró, 900 ezer tonnához közelítő termés is. A fák nagy termésterhelését követő évben ugyanis visszaesik a várható mennyiség, a tavaszi aszályos időjárás pedig gyengébb virágzást hozott – fűzte hozzá. A termelői árak az étkezési és a léalma piacán is az előrejelzéseknek megfelelőek: az étkezési alma termelői ára kilogrammonként nettó 80-110 forint közötti. A július közepe és augusztus közepe között szüretelt nyári almák iránti kereslet visszafogott volt, amit az alelnök a nyári gyümölcsbőségnek és a tavaly betárolt, áthúzódó almakészletek hatásával magyarázott. Az iparág
egész Európában minőségi problémákkal – jégverések, fagykárosodások, napégés, apróbb méret, rosszabb színeződés – küzd az időjárási anomáliák miatt. Mindez tovább mérsékli az étkezésialma-kínálatot az átlagosnál alacsonyabbra becsült össztermésből

– jegyezte meg.

Közölte, hogy a léüzemek augusztus 21-én, illetve szeptember elején kilogrammonként nettó 33-35 forint induló árakkal kezdték a szezont, majd szeptember 9. és 13. között az átlagár 37-39 forintra emelkedett. Az étkezési alma fogyasztói ára várhatóan az elmúlt években megszokott kilogrammonként 200-500 forint árintervallum felső harmadában, 380-500 forint körül alakul majd, továbbá kevesebb áruházlánci akcióra lehet számítani, és akciós alma sem nagyon várható majd kilogrammonként 300 forint alatt. Idén is keresik a magyar léalmát a lengyelek, ám egyelőre nem olyan mértékben, mint például 2017-ben, amikor majdnem 100 ezer tonnát vásároltak fel. Üzemeik csak a napokban kezdték meg működést, és a szüret is mostanában indult Lengyelországban, így a következő másfél hétben alakul ki tisztább kép a kereslet mértékéről. Magyarország étkezésialma-exportja 10-30 ezer tonna között van, amelyet a román, szlovák, osztrák és olasz piacon értékesítenek, léalmából az ország néhány tízezer tonnát exportál – tette hozzá.

Újabb történelmi mélypont: 335 forint felett járt az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.23. 12:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A dollár árfolyama 305,80 forintig, a svájci franké pedig 308,49 forintig ment el.
Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben hétfőn, délelőtt fél tíz után az eurót 335,39 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi devizapiacon. A dollár árfolyama 305,80 forintig, a svájci franké pedig 308,49 forintig ment el. Reggel hét órakor az eurót még 333,54 forinton, a dollárt 302,64 forinton, a svájci frankot pedig 305,26 forinton jegyezték. Fél 12-kor az euró 334,91 forinton, a dollár 305,31 forinton, a frank pedig 308,26 forinton forgott. A forint árfolyama azután gyengült jelentősen, hogy közzétették az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport felmérését az euróövezet és a nagy euróövezeti tagállamok szeptemberi szolgáltatóipari, feldolgozóipari és kompozit beszerzésimenedzser-indexeiről. Az adatok a vártnál sokkal rosszabbak voltak. Az előzetes adatok tanúsága szerint Németország magánszektorának teljesítménye hat és fél éve először nem bővült, hanem csökkent. A kereskedelmi háborúkat, az autóipar kilátásait és a brit uniós tagság megszűnését övező bizonytalanságok túszul ejtették a gazdaságot. A német feldolgozóipar válsága tovább mélyült, és a szolgáltató ágazat növekedése is jelentősen lassult. 2013 áprilisa óta először fordult elő, hogy a feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett összetett beszerzésimenedzser-index a növekedést és a csökkenést elválasztó 50 pontos küszöb alá – 49,1 pontra – esett. Az euróövezet gazdasága közel került a stagnáláshoz szeptemberben, miután a feldolgozóipar mélyülő recessziója kezd átgyűrűzni a szolgáltató szektorba. A Markit-felmérések közzététele után jelentős gyengülésre váltott az euró, estek az euróövezeti államkötvény-hozamok és lefelé indultak el az irányadó tőzsdeindexek. Az eurót fél 12 körül 1,0973 dolláron, 0,40 százalékos mínuszban jegyezték. Napi mélypontján 1,0965 dolláron, napi legmagasabb értékén pedig 1,1026 dolláron forgott a közös európai fizetőeszköz. A londoni FTSE-100 index 0,69 százalékos, a frankfurti DAX-30 index 1,36 százalékos, a párizsi CAC-40 1,01 százalékos, a milánói FTSE MIB 1,18 százalékos, a madridi IBEX-35 mutató pedig 0,93 százalékos veszteségben állt délelőtt fél 12-kor. 

Bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatását

Hirdetés
Publikálás dátuma
2019.09.23. 10:35

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
A következő évtizedekben jelentősen növelni kell a megújuló és az atomenergia szerepét a globális energetikában. A légkörbe kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentése az emberiség számára létkérdés.
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai már Magyarországon is éreztetik hatásukat. Világszerte szélsőséges időjárási helyzetek, árvizek és aszályos időszakok, akár emberéleteket is követelő hőhullámok fordulnak elő, a mezőgazdaságban a termésmennyiség drasztikus változását lehet tapasztalni, illetve azt, hogy korábban nem ismert kártevők és kórokozók jelennek meg. A klímaváltozás hatásait mindenki érzi. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az idei volt a második legmelegebb nyár Magyarországon, az 1901-es, első hivatalos mérés óta. Az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981-2010-es átlagot. Az idei év júniusa pedig rekordot döntött: az év hatodik hónapja sosem volt melegebb a mérések elindítása óta. Az emberiségnek fel kell készülnie ezekre a jelenségekre, ugyanakkor ma sem késő tenni ellenük. A klímaváltozás hatásai elsőrendű okának a rekordszintre emelkedő globális szén-dioxid-kibocsátást tartják a szakértők. Az emisszió csökkentéséhez, illetve ahhoz, hogy az energetikai rendszerek meg tudják termelni azt az egyre több áramot, amit az emberiség igényel, szükség van az atomenergiára. A klímaváltozással összefüggő hatásoknak ugyanis mintegy fele köthető az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz. A károsanyag-kibocsátásában pedig jelentős szerepet játszik a fosszilis, azaz szén, gáz vagy éppen olaj elégetésén alapuló energiatermelés. Nagy kérdés, hogy az emberiség milyen választ ad a világ egyre növekvő energiaéhségére. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt működő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint például 2040-re mintegy 25 százalékkal nőhet a világ energiaigénye. Ha azonban nem valósulnak meg a szükséges energiahatékonysági intézkedések, akkor a bővülés kétszer ekkora is lehet. Egyre több áramot igényel az emberiség, a 2017-es adatok szerint ugyanakkor a világon megtermelt villamos energia mintegy kétharmada fosszilis energiahordozókból származott, az elemzések szerint e jelentős károsanyagkibocsátással járó energiatermelést 20–45 százalékkal kellene csökkenteni az országoknak. A cél, hogy a több energiát kevesebb fosszilis forrásból állítsa elő a világ, ehhez pedig a megújuló és az atomenergia együttes fejlesztésére van szükség. Az atomerőművek már ma is óriási mennyiséggel, évi mintegy 2,5 milliárd tonnával csökkentik a globális szén-dioxid-kibocsátást, ahhoz képest, mintha termelésüket szénerőművekkel váltanák ki. Az atomenergia a világ második legnagyobb, alacsony károsanyag-kibocsátású energiatermelési módja, a globálisan tisztán megtermelt áram mintegy harmadát nukleáris reaktorok állítják elő. Az atomenergiát csak a vízerőművek előzik meg, a vízenergia ugyanakkor nem áll rendelkezésre Magyarországon olyan mértékben, amely fedezhetné a villamosenergia-igények nagyobb hányadát. A hazai energetikában a megújuló és az atomenergia alkalmazása szavatolja a fenntartható termelést. Magyarországon a megtermelt áram fele érkezik a Paksi Atomerőműből, a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő alaperőmű ezzel jelentősen hozzájárul a villamosenergia-rendszer stabilitásához, illetve lehetővé teszi az időjárástól függően termelő megújuló energiaforrások alkalmazását is. Áramra ugyanis szükség van akkor is, amikor sem a napelemek, sem a szélerőművek nem képesek termelni. A megújuló és az atomenergia egymást kiegészítve lehet a klímaváltozás elleni harc hatékony eszköze.
Az atomerőmű működése során nem bocsát ki káros anyagokat. Klímabarát, olcsó áramot biztosít a lakosságnak és a vállalatoknak. A jelenleg működő négy paksi blokk működése például annyi oxigén megtakarításához járul hozzá, amekkora mennyiség kétmillió ember szükségletét fedezi. Vagyis gyakorlatilag annyit, amennyit az összes magyarországi erdő egy év alatt termel meg. Azokban az országokban, ahol megkezdték az atomerőművek leállítását, helyettesítő, többségükben gáz-vagy széntüzelésű erőműveket kellett csatsorba állítani. Mindez költségesebb energiatermelést és magasabb károsanyag-kibocsátást eredményezett. Az atomerőművek leállítása emellett ellátásbiztonsági szempontból is rossz döntés, a tapasztalatok szerint ugyanis csökkenti a villamosenergia-ellátás stabilitását, végső soron pedig az áramszünetek súlyos kockázatával is jár. A fosszilis erőművekkel összehasonlítva tehát jól látható, hogy mind a tüzelőanyag, mind a kibocsátott károsanyag mennyiségét tekintve az atomerőművek garantálják a leginkább fenntartható, tiszta és olcsó energiatermelést. Egy atomerőmű, működése során lényegében szennyező anyag kibocsátása nélkül termel nagy mennyiségű áramot, stabilan. Minimális környezeti hatással üzemel, nem bocsát ki sem szén-dioxidot, sem kén-dioxidot, sem nitrogén-oxidot. Az atomenergia előnyei egy teljesen új dimenzióban, az elektromos autók térhódításában is megjelennek. Az e-közlekedés fenntartható, klímabarát mivolta ugyanis nagymértékben múlik azon, hogy az ilyen járművek által felhasznált áramot milyen módon termelik meg. Az atomenergia áramát felhasználó autó kilométerre vetített károsanyagkibocsátása jelentősen alacsonyabb, mint szén- vagy gáz-erőművekben megtermelt villamos energiával hajtott társáé.

E-mobilitás, növekvő energiaigény, megfizethető energia, a klímaváltozás elleni harc, fenntarthatóság, környezeti szempontok– összefoglalva e tényezők miatt épül jelenleg is mintegy 50 atomerőművi blokk 15, illetve működik mintegy 450 ilyen létesítmény 30 országban. Emellett mintegy 100 reaktor építését tervezik a világban.