Elképesztően nagy, 874 fős mezőny gyűlt össze a vasárnap véget ért nur-szultani birkózó-világbajnokságon. Nem véletlen a hatalmas létszám, hiszen a megméretés az első kvalifikációs verseny volt a jövő évi, tokiói nyári olimpiára. A sportolók három szakág harminc súlycsoportjában léptek szőnyegre, ugyanakkor kvótát csak tizennyolcban lehetett szerezni (összesen száznyolcat), mivel az ötkarikás játékok programjában fogásnemenként hat-hat kategória szerepel.
Csupán öt ország volt képes arra Kazahsztánban, hogy kötött- és szabadfogásban, valamint a női szakágban is kiharcoljon legalább egy kvótát – ehhez az elit társasághoz csatlakozott a magyar küldöttség, amelynek négy tagja szerzett repülőjegyet Japánba.
A kontinensek közötti vetélkedőt egyértelműen Európa nyerte tizenhét arany-, tizenkilenc ezüst- és harminc bronzéremmel, az ázsiaiaknak hat arany-, tíz ezüst- és huszonhét bronzmedál jutott, míg az amerikai földrészt képviselők hét arany-, egy ezüst- és két bronzérmet tudhattak magukénak. Afrika sem maradt le a dobogóról: harmadik helyen zárt a női 57 kilós nigériai Odunayo Adekuoroye.
A kötöttfogású Lőrincz Tamás (77 kg) karrierje hamar beindult; 2006-ban, 19 évesen már felnőtt Európa-bajnoki címet ünnepelhetett Moszkvában. Azóta még kétszer nyert kontinensbajnokságot, egyszer lett vb- és olimpiai ezüstérmes. Kazahsztánban azonban felért a csúcsra: az ő derekára került a világbajnokot megillető öv. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyenes az útja Tokióba, mivel nagy versenyben van a lehetőségért az U23-as Európa-bajnok Lévai Zoltán is.
„Tamásnak jobb esélye volt a kvalifikációra; kiemeltként vághatott neki a megméretésnek. A szövetség fő célja a kvótaszerzés volt. Nemrégiben a kapitány, Sike András behívott minket az irodájába, és megtárgyaltuk a helyzetet. Arra jutottunk, hogy – a kiemelés miatt – Tamás indul 77 kilóban, én pedig eggyel feljebb. Leszögezték, bármelyikünk szerez kvótát, jövőre háromszor birkóztatnak össze minket az indulás jogáért” − magyarázta Lévai, aki az utóbbi egy évben győzte már le az újdonsült világbajnokot.
Tamás testvére, Viktor (87 kg) is szintet lépett: életében először menetelt a vb-döntőig, ott azonban kikapott a kétszeres világbajnok ukrán Zsan Belenjuktól.
A világbajnok Korpási Bálint (72 kg) – nem olimpiai súlycsoportban – ezúttal a harmadik helyig menetelt.
A kötöttfogásúak pontversenyében – 64 ország 311 versenyzője közül – az oroszok arattak diadalt (132 pont) két arany- és három ezüstéremmel az üzbégek (80 pont), valamint a grúzok (79 pont) előtt. A mezőny kiegyenlítettségéről sokat elmond, hogy Sike alakulata 64 ponttal a hetedik lett. Kvótát összesen 20 ország szerzett, míg dobogóst 18 ország köszönthetett.
Hihetetlennek mondható, hogy ugyanannyian (311) szálltak harcba szabadfogásban, mint kötöttben. Igaz, több ország indult, 79.
Az Oroszországból nemrégiben honosított Muszukajev Iszmail (65 kg) szállította a magyaroknak a kvótát, ezzel együtt pedig a harmadik helyet, mindezt parádés birkózással.
Az orosz dominancia ebben a szakágban még szembetűnőbb volt: öt arany-, egy ezüst-, három bronzéremmel és 190 ponttal gyakorlatilag egyeduralkodók voltak. A dobogóra a kazahok (103 pont), valamint az amerikaiak (94 pont) fértek fel. Dvorák László együttese 19 pontot szerezve 14. lett. Dobogós helyezés 18 országhoz került, a 36 kvótán pedig 22 ország osztozott.
A legdemokratikusabb fogásnemnek a női szakág bizonyult, amelyben 55 ország 252 birkózója lépett szőnyegre. Érmet összesen 19 ország nyert, kvalifikációt pedig 23 szövetség ünnepelhetett. Érdekesség, hogy a 10 aranyéremből 7 került különböző helyre; a legsikeresebb az egyesült Államok csapata volt három aranyéremmel. A pontversenyben ugyanakkor a japánok arattak diadalt (137 ponttal, egy arany-, három ezüst- és két bronzéremmel) az oroszok előtt (108 pont).
Ami a magyarokat illeti: az első női világbajnok, Sastin Marianna (62 kg) volt az egyetlen kvótaszerző, ő ötödik lett.
