Elfogyott a szeméthegy tövében élők türelme

Évek óta hitegetik a királyszentistváni hulladékfeldolgozó környékén lévő falvak lakóit, hogy lesz megoldás a bűzös problémákra, de mindig becsapják őket. Most útlezárással tiltakoznak.

Második napja tartanak a félpályás útlezárást a királyszentistváni hulladékfeldolgozó tőszomszédságában élő falvak és kisvárosok lakói Veszprém belvárosában. Kedden ötven autó sorakozott fel a város központjában a legforgalmasabb úton azt követelve: zárják végre be az évek óta elviselhetetlen bűzt árasztó királyszentistváni szeméttelepet. Mint a szervezőktől megtudjuk, egyelőre csak reggelenként tartanak demonstrációt, mivel csütörtökön újra tárgyalóasztalhoz ülnek a hulladékfeldolgozó tulajdonló önkormányzati társulás vezetőivel. De ha nem sikerül eredményt elérniük, élni fognak a lehetőséggel, hogy délután is tüntessenek.

- Képtelenség így élni – mondják többen. A falvakban már megszokott a „szagpánik”: ha jön a bűz, mindenki menekül a lakásba, ablakot-ajtót zár. „Nyáron a legnagyobb melegben nem lehet kinyitni az ablakot, hogy szellőzzön, mivel a lakást pillanatok alatt elönti a kukaszag. Ugyanígy ruhákat sem lehet kiteregetni, fél óra alatt büdösek lesznek” - mondják.

Szerintük a szeméttelep egyre kezelhetetlenebb probléma, a szag mellett idén már négy alkalommal is begyulladt az ott tárolt szemét. A legtöbb ilyen esetet elhallgatta a helyi média, a legutolsó alkalommal, augusztus közepén megtörtént tűzről is csak azért értesült az ország nyilvánossága, mivel már négyezer négyzetméteren égett a szemét és húsz kilométerről is látszott az óriási füstoszlop.

A tüntetést a „Elegünk van a szemétszagból” Facebook-csoport civiljei szervezték, a megmozdulást az idén alakult Pelso Környezetvédelmi Egyesület és a Nők a Balatonért Egyesület támogatta. Azért Veszprémben jöttek, mivel itt van a tulajdonos önkormányzati társulás székhelye .

A civilek mellett megjelent Marton Béla fűzfői és Kőszegi Ilona királyszentistváni polgármester is. Mint elmondták, azért jöttek el, hogy nyomást gyakoroljanak a politikára: tartsák be a korábban adott szavukat. Tavaly ugyanis a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő elnök-vezérigazgatójának ígéretére hivatkozva mind Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője, mind pedig Kontrát Károly államtitkár úgy nyilatkozott: bezárják a hulladékfeldolgozót. Nemrégiben viszont úgy módosították az ígéretet, hogy a telepet tulajdonló önkormányzati társulásnak kell erről dönteni.

A tüntetők képviseletében Soós Gábor jogász elmondta: nemrég megkeresték Czaun Jánost, a társulás elnökét és Porga Gyula veszprémi polgármestert. Ekkor ők tárgyalókészségüket hangoztatták. Ehhez képest napokkal később derült ki, hogy közben a Veszprém Megyei Kormányhivatal nagy csöndben már 2031-ig adott működési engedélyt a telepnek, ráadásul kibővítették a telep működési körét, így évi 50 ezer tonna, települési szennyvízből származó szennyvíziszapot is fogadhat.

Marton Béla, Fűzfő polgármestere lapunknak elmondta: négy környékbeli önkormányzattal közösen jogi, formai és tartalmi alapon megtámadják a kormányhivatal engedélyét. Emellett perre készülnek a hulladékfeldolgozóval szemben, ám az még most alakul ki, hogy pontosan milyen keresetet nyújtanak majd be.

A királyszentistváni hulladéklerakó története egyben a helyi lakosság sorozatos hitegetésének évtizedes históriája is. A környék döntéshozói 2010-ben még azzal a jelszóval hozták Királyszentistván-Vilonya-Balatonfűzfő térségébe a szeméttelepet, hogy az „Európa legkorszerűbb hulladéklerakó telepe” lesz. A környék nagyobb településeit tömörítő önkormányzati társulás által tulajdonolt Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit (ÉBH) Kft. uniós forrásból létrehozott telepén azonban szinte rögtön az indulás után problémák mutatkoztak, így 2011-ben már begyulladt a telepen tárolt kommunális szemét, ám az ügy akkor még nem vert fel komoly port. Az elkövetkező években viszont a környező településeket - Királyszentistvánt, Litért, Vilonyát, Papkeszit - elöntötte a szemétszag és állandó vendégek lettek a rajokban érkező döglegyek.

A lakosok – akik közül sokan dolgoztak bent a telepen - kész tényként kezelték, hogy a szeméttelep túlterhelt, amit az okozott, hogy az uniós források egy része „elszivárgott” és nem megfelelő lett a telep kialakítása, így végül a beérkező kommunális hulladékot gyakran kezeletlenül kell, hogy szétterítsék a hulladékhegyen és ez rothad. A cég éveken át vehemensen tagadta a nyilvánvalót, hogy a szemétteleptől lenne büdös, szerintük a környékbeli, fűzfő határában lévő „többi” iparterület szagát hozta a szél. Ugyanakkor a szemét előkezelő területét lefedték, hogy ne lehessen belátni, mi zajlik ott és a helyiek szerint a cég titoktartási nyilatkozatot íratott alá a dolgozókkal. A hatóságok időnként ugyan tessék-lássék megbírságolták néhány százezer forintra a céget, ám ezen kívül más nem történt. Végül a környék önkormányzatai kénytelenek voltak saját zsebükből megfinanszírozni egy független szakértői jelentést, amely megállapította, hogy büdös van, méghozzá időnként irgalmatlan és ennek a forrása a szentistváni szeméthegy.

Ezt követően a kormánypárt helyi erős emberei, így Kontrát Károly belügyi államtitkár és Ovádi Péter, a környék fideszes országgyűlési képviselője tavasszal az országgyűlési kampányban bejelentette, hogy bezárják a szeméttelepet. Hasonló ígéretet tett a helyieknek a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. volt elnök-vezérigazgatója, Weingartner Balázs, aki korábban írásba is adta, hogy bezár a szentistváni telep. Később azonban elkezdtek visszatáncolni ebből az ígéretből, így 2018 végére már inkább a telepre érkező hulladék mennyiségének csökkentéséről volt szó. Valamelyest enyhült a helyzet, ám csak időlegesen. A nyár közepétől egyre gyakoribbak lettek ismét a „bűzös” napok, idővel pedig már nemcsak az elégedetlenség izzott fel: csak idén négyszer gyulladt be a telepen tárolt hulladék.

Ráadásul a telepet üzemeltető cég, az ÉBH nincs jó bőrben. Bár 4,2 milliárdos árbevétele van, ám eredményt úgyszólván nem termel, illetve kétmilliárdos adósságállományt görget maguk előtt. A cég vezetése többször is utalt rá, a vállalkozás pocsék helyzetét az okozza, hogy a hulladékgazdálkodás 2016-os központosítása nyomán létrehozott NHKV Zrt.-től sokkal kevesebb forrást kaptak. (Más hulladékgazdálkodót is padlóra küldött, hogy az állami cég notóriusan visszatartja az általa beszedett hulladékgazdálkodási díjakat.) Mások, így a terepen 2016-ban kint járt Hadházy Ákos szerint emögött hatalmi számítás is lehet, a kormányzat szemétügyi lobbistái is a helyzet eszkalálódásában érdekeltek, arra várnak, hogy a helyi hulladékos cégek bedőlésével erre a piacra is rátehessék a kezüket.