Harc a magyar szavazatokért Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.09.25. 07:30
Magasabb a köztársasági elnök bizalmi indexe, mint amekkora pártjának a törzsbázisa
Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency/AFP
Radikális átalakulások zajlanak a szlovákiai politikai életben. A felvidéki magyar politika is válaszúthoz ért. Az új szlovák pártok bejelentkeztek a magyar voksokért is, az egymással is versengő magyar pártok különösen nehéz helyzetbe kerültek.
A tavalyi újságírógyilkosság végképp átrendezni látszik a szlovák politikát. Először csak a Fico-kormányt és magát Robert Ficót temette maga alá a lavina, majd az önnön erejét megtapasztaló civil szféra jelentkezett be, nem is sikertelenül a nagypolitikában, ahol mindmáig zajlik az átalakulás, immár a jövő évi parlamenti választásokra koncentrálva. Áprilisban az addig szinte ismeretlen, a civil szférából érkező Zuzana Caputova fölényesen nyerte az elnökválasztást egy frissen alakult zöld-liberális párt, a Progresszív Szlovákia (PS) színeiben, majd néhány hét múlva ugyanez a párt a szintén új „civil” formációval, a SPOLU-val koalícióban az EP-választást is megnyerte, közel 5 százalékot (20,11 – 15,72) verve a legnagyobb kormánypártra, a Smerre. Aztán kissé megtorpant a PS lendülete, miután ugyanazon a térfélen kezdtek ellenfelek is megjelenni. Míg néhány éve Szlovákiában a jobboldali populista és szélsőséges formációk szaporodtak gomba módra, egymással versengve, Caputova és a PS-SPOLU sikere az elkötelezett euroatlantista, liberális, zöld erőket mozgatta meg. A leköszönt Andrej Kiska elnök a nyáron új pártot hozott létre, Za ludi – Az Emberekért néven, Tomás Drucker volt egészségügyi miniszter pedig szeptember közepén kezdeményezte a Dobrá voľba - Jó Választás nevű, erős szociális programot hirdető pártja bejegyzését. A FOCUS legutolsó felmérése szerint Zuzana Caputová államfő Szlovákia legmegbízhatóbbnak tartott politikusa, száz napos elnöksége elég volt ahhoz, hogy letaszítsa a képzeletbeli trónról a Robert Ficót váltó Peter Pellegrini miniszterelnököt. Caputová bizalmi indexe szélesebb, mint pártja törzsszavazói közönsége, a megkérdezettek 56 százaléka szavazott bizalmat az új államfőnek. Az augusztusban még vezető Pellegrini kormányfő a második, de már 10 százalékos hátrányban van az elnök mögött. A harmadik helyen a leköszönt államfő, Andrej Kiska állt, aki az ország első embereként, párton kívüliként is mindvégig népszerű volt, de immár a Za ľudí párt vezetőjeként jelenik meg. Vagyis, egyetlen populista vagy szélsőséges párt vezetője sem fért fel a dobogóra, a három legnépszerűbb politikus vagy új párt vezetője, vagy egy régi párt új arca (Pellegrini a korábban Ficó vezette Smer politikusa). Negyedik helyen áll viszont az egykori üzletember, Boris Kollár, aki 2015-ben hozta létre a Sme rodina (Egy Család Vagyunk) elnevezésű, igen zagyva ideológiájú populista pártját, és 2016-ban máris parlamenti erővé lett. Kollár és formációja nem annyira szélsőséges, mint Marian Kotleba neonáci alakulata, de a migránsellenes kártyát kijátssza, és az EP- választások előtt bejelentkezett a Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter nevével fémjelzett Népek és Nemzetek Európai Szövetségéhez. A nagy meglepetés, ami az utóbbi idők eseményeinek fényében valójában már nem is meglepetés, Bugár Béla népszerűségének megroppanása. A magyar politikus hosszú ideig Szlovákia egyik legmagasabb bizalmi indexszel rendelkező politikusa volt, mára ez 18 százalékra apadt. Vele együtt roppant meg a 2009-ben általa létrehozott, jelenleg a hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártjának számító Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt is. A Híd már a májusi EP-választáson is csak 2,59 százalékot ért el, így nem is tudott képviselőt küldeni a brüsszeli törvényhozásba. A nagy rivális, a Magyar Közösség Pártja (MKP) is megelőzte, a szlovák parlamentbe 2010 óta bejutni nem tudó magyar, etnikai alapon szerveződő formáció 4,96 százalékot ért el. Azóta Bugár pártja javított helyzetén, a legutóbbi, szeptember eleji felmérés szerint már a szavazatok 4,1 százalékát szerezte volna meg, az MKP-ra pedig  3,3 százalék voksolt volna. A másik két magyar tömörülés, a Hídból kivált volt alelnök és miniszter, Simon Zsolt új pártja, a Magyar Fórum 0,3, míg a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség 0,2 százalékot kapott volna. Bugár Béla és pártja népszerűségvesztése a 2016-os koalícióba lépéssel kezdődött. Konzervatív jobboldali, főképp nagyvárosi választói egy része Fico alternatívájaként szavaztak Bugárra, nem pedig koalíciós társaként. A Kuciak-gyilkosság után pedig azt várták sokan, hogy a Híd lépjen ki a kormányból. Az EP-választás kudarca nyomán újra felerősödött a magyar összefogást sürgetők hangja, de többrendbeli tárgyalás után sem sikerült a Híd és az MKP újraegyesülését, sem valamiféle választási koalíciót elérni. (Bugár az MKP egykori elnöke volt, abból lépett ki, és hozta létre 2009-ben új pártját.) Az igény viszont létezik, hiszen a rendszerváltás óta mindig volt valamilyen néven és formában parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak, ám a jelenlegi erőviszonyok között nincs reális esély erre a jövő évi parlamenti választásokon. Az elégedetlenkedők ezért hozták létre az Összefogás mozgalmat augusztusban, amelynek még egyelőre nem sikerült megszereznie a pártbejegyzéshez szükséges tízezer aláírást. Ezt a még nem létező pártot ugyancsak 0,3 százalékon mérték. A legnépszerűbb párt különben újra az immár Pellegrini nevével fémjelzett volt Fico-párt, a Smer (21,7), második a PS/Spolu (13,3), harmadik pedig a Marián Kotleba vezette szélsőjobb Mi Szlovákiánk-Néppárt (LSNS) 10,6 százalékkal. Kiska volt elnök pártját máris 6,5 százalékon mérik, a volt egészségügyi miniszter hivatalosan meg sem alakult formációja, a Dobrá vol’ba is már 2,1 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. A magyar pártok, mindenekelőtt a Híd támogatóinak elszivárgása is annak köszönhető, hogy bővült a választék a kisebbségek számára is, az új modern, a nemzetiségekre is figyelő többségi formációk megjelenésével. Emellett a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során bár volt számos oktatási, nyelvhasználati eredmény, amely a magyar pártok politikai szerepvállalásának köszönhető, a nagy áttörés elmaradt, a magyar választók egy része - főleg a fiatalabbak, a nagyvárosiak, a magasan képzettek – kezdenek a feléjük nyitó szlovák pártok felé tekingetni. A Progresszív Szlovákia magyar platformot hozott létre. Elnöke Forró Tibor mérnök, gútai városi képviselő lett, és a PS magyar részlegének teljes vezérkara igen fiatal. Minden bizonnyal a Dobrá vol’ba is meg fogja szólítani a magyarokat, hiszen ide igazolt át a Híd egyik legnépszerűbb politikusa, Cséfalvay Katalin, a külügyi bizottság vezetője, aki jelezte, kész a kétnyelvű kommunikációra és kampányra.  Sőt, a nem éppen újnak számító ellenzéki OĽaNO mozgalom is bejelentette, helyeket ajánl fel a magyar, roma és ruszin kisebbség képviselőjelöltjeinek. Az Igor Matovic vezette formáció eddig nem mutatkozott sem magyarbarátnak, sem semmiféle másság pártolójának, de amint maga a pártelnök is jelezte parlamenti beszédében, a felmérések szerint a kisebbségi választók voksai a következő parlamenti választásokon elveszhetnek. És erre az elkövetkezőkben egyre több szlovák párt fog odafigyelni, hacsak valamely magyar formáció nem tudja visszatornázni magát az 5 százalékos küszöb fölé. Már megkezdődtek a tárgyalások az MKP és az OĽaNO között az esetleges koalícióról. Ami viszont eléggé furcsa, hiszen az Orbán Viktor és a Fidesz stratégiai partnere, a budapesti kormány által egyetlen magyar képviseletként elismert MKP korábban  Bugár pártját is azért utasította el, mert „vegyespárt”, ezzel a koalícióval pedig épp eddigi "kizárólagos magyarságát” adná fel. Ám ez is azt jelzi, hogy a helyzet valóban rossz, három évtizeddel a rendszerváltás után magyar képviselet nélkül állhat fel az új pozsonyi törvényhozás 2020-ban.

Száz nap, amely megváltoztatta Szlovákiát

Száz napja választották meg államfőnek Zuzana Caputovát. Június 15-én iktatták be, azóta már többször szót emelt az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban, magyarországi látogatása során Orbán Viktor politikáját bírálta, kiállva a liberális és európai értékek mellett. 

Rigó Konrád
Fotó: Facebook

A Hídnak máig nincs alternatívája

A többség-kisebbség közös pártja nem szokványos jelenség az etnikai feszültségek uralta Kelet-Közép-Európában. Egyedül a Híd-Most képviseli ezt az ideát. Ám az, hogy újra az MKP-val próbáltak közös magyar/kisebbségi képviseletet létrehozni, azt sugallja, Bugár Béla pártjából is eltűnőben a szlovák háttér. A szlovák kulturális minisztérium államtitkárát, Rigó Konrádot, a Híd-Most politikusát kérdeztük. - Mi történik a Híd-Most-ban, minek köszönhető ez a tömeges kilépés? Bugár Béla elnök úr szerint nincs szó tömeges menekülésről. De akkor miről van szó? - Egyetértek abban Bugár Bélával, hogy nem nevezhető tömeges menekülésnek. Lejárt a koalíciós szerződés, az MKP-val nem lépett a párt koalícióra és egy nagyon felhevült politikai helyzetben a kampány előtt több párton belül is zajlik átrendeződés. Nagyon sajnálom, hogy a Hídtól két jelentős politikus távozik Nagy József és Cséfalvay Katalin személyében, de ez az ő egyéni döntésük. - Van-e ennek köze a sikertelen EP-választásoz vagy a Híd-MKP tárgyalások kudarcához? - Minden bizonnyal van, de lévén ezek egyéni döntések, erről az érintetteket kell megkérdezni. - Ha a Híd az MKP-val hozna össze közös listát, akkor nem épp a lényegéről a "közös párt" jellegről mondana le, és térne vissza az egykori helyzethez, az etnikai képviselet kizárólagosságához? - Én úgy gondolom, egy választási koalíció nem jelenti két párt összeolvadását. A közös érdekek mellett megőrizhetőek a lényeges különbözőségek is. A Híd például egy olyan, Európában is egyedi, formáció, amely a többség és a kisebbség egy párton belüli azonos súlyú szerepvállalásával hitelesen képes az egész társadalmat érintő problémákra megoldásokat kínálni, ugyanakkor pedig igazán hatékonyan képes kisebbségi kérdésekben kiemelkedő eredményeket elérni. Erről lemondani oktalanság lenne. A Híd-Most – MKP koalíció létrejöttével annyi történt volna, hogy 2020-as választásoknál nagyobb súlyt kaptak volna a kisebbségi témák - erről írtam az Új Szó vitasorozatában is. A párt szervei viszont nem támogatták ezt a koalíciót, én pedig respektálom ezt a döntést. - Lemondtak a szlovák-magyar közös képviseletről, vagy a Progresszív Szlovákia elszívta egykori szlovák nemzetiségű híveiket? - Amíg nem jelenik meg egy olyan párt, amelyben azonos súllyal bír a kisebbség és a többség, addig a Hídnak nincs alternatívája. A Progresszív Szlovákia nem ilyen. Az, hogy erről a választók is így gondolkodjanak, az lesz a kampány legnagyobb feladata számunkra. Annyi bizonyos, hogy ezt elérni nem lesz könnyű.   
Szerző
Frissítve: 2019.09.25. 11:27

Szabad szemmel: Orbán kinyitja a hátsó ajtót a külföldiek előtt

Publikálás dátuma
2019.09.25. 07:00

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 25.
Bloomberg Magyarország, Lengyelország és Szerbia azok közé az illiberális államok közé tartozik Európában, amelyek szép csendben vendégmunkásokat hoznak be, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt. De a fogadtatás nem mindig szívélyes. Sarudra például indiaiak jöttek a dolgozók híján csődközelbe került tejüzembe, ám az egyik idegent a helyiek tojással dobálták meg, terroristának nevezték és még a polgármesternél is bepanaszolták, hogy a jövevények megmérgezik a tejet, sőt az egész országot. Azután amikor látták, hogy nincs velük semmi baj, megnyugodtak a kedélyek. Orbán persze valószínűleg azt szeretné, ha nem tűnnének fel a vendégmunkások, hiszen a miniszterelnök vezeti a migránsellenes élcsapatot az EU-ban, amelyet hivatalosan meg akar védeni a „betolakodóktól”. Csakhogy ezek a kormányok titokban kinyitják a hátsó ajtót a külföldiek előtt, mert a gazdaság gyorsan nő, viszont a születések alacsony száma, illetve a nagyarányú kivándorlás miatt nincs elég munkáskéz. Az utóbbi időben a fő utánpótlási forrás Ukrajna és Fehéroroszország volt, ám már ott sincs elég ember. Így most már a világ egészen távoli részeiből toboroznak jelentkezőket, ami cáfolja azt az állítást, hogy a régió mentes maradhat a multikulturalizmustól. Magyarországon tavaly csaknem 50 ezer munkavállalási engedélyt állítottak ki Európán kívüli polgároknak, két évvel korábban ez a szám még csupán alig 7 ezer volt. Újabban leginkább Vietnámból, Indiából és Mongóliából jönnek sokan. A Hankook gumigyár ebben a hónapban elhalasztott egy csaknem 300 milliós beruházást Magyarországon, mert nem tudott elég munkaerőt verbuválni. Közben Orbán, valamint szerb és cseh kollégája elismerte a budapesti népesedési konferencián, hogy nincs varázsszerük, aminek segítségével ugrásszerűen több gyerek jönne a világra. Csak nem szeretnek beszélni szorult helyzetükről. De tovább verik a migránsellenes tamtamot. Ebből a hatalom közeli média nap mint nap kiveszi a részét, a miniszterelnök pedig az etnikai homogenitást hirdeti.
Euractiv A magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet illetékes szakértője sem érti, mi szüksége van Magyarországnak arra, hogy rengeteg kínai pénzből korszerűsítsék a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Goreczky Péter szerint az biztos, hogy Közép-Európában bőven van mit javítani az észak-déli összeköttetés minőségén, ám a magyar és a szerb főváros között magyar földön a vonatok csupán egyetlen városban állnak meg. Viszont még csak nem is tervezik a pályát Belgrád és a pireuszi kikötő között, vagyis a jelek szerint Peking nem tartja fontosnak a magyar-szerb vonal korszerűsítését. Ezzel szemben Budapest kínai kapcsolat zászlóshajójának tekinti a beruházást. Orbán Viktor azért erőlteti az együttműködés Kínával, mert Ázsia sokkal gyorsabban fejlődik, mint a világ több része, és kár volna ide nem becsatlakozni. De hogy igazából mi lesz belőle, az csak 10-20 év múlva lehet igazán látni. A kínai viszony forszírozásának másik oka, hogy a magyar kormány igen sokat vitázik Brüsszellel és úgy véli, hogy keleten is kell találni partnereket. A szakember úgy gondolja, hogy a vasút modernizálásának tervét a magyar fél vetette fel, mert a kínaiak általában nem kezdeményeznek a térségben, hanem várnak az innen beérkező ajánlatokra. Azután döntenek a finanszírozásról. De azt így sem lehet mondani, hogy az ázsiai kormány zsákkal hozná a pénzt Magyarországra. Az viszont egyértelmű, hogy a szoros politikai viszony nem automatikusan hat kedvezően a kereskedelemre. A kétoldalú áruforgalom mérlege továbbra negatív – magyar szemszögből.
Foreign Policy Lehet, hogy Európában már eléri korlátait a gusztustalan nacionalizmus, sőt az inga megindul visszafelé, az Egyesült Államokban azonban nem csillapodik – írja a Georgetown Egyetem egyik professzora, a Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt vezető elemzője, aki három éven át Obama nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Charles Kupchan azt írja, a Johnson ellen indult konzervatív támadás és Salvini bukása reményt nyújt, hogy a demokratikus társadalmak visszafoglalják a teret a populista szélsőségesektől. De a liberális demokrácia és a pluralizmus továbbra is nagy veszélyben van az olyanok miatt, mint Trump, Orbán és a többiek, mert ők rájöttek, mennyire meg lehet mozgatni bizonyos ösztönöket a fejlett világban. Hiszen pl. a brit miniszterelnök azt hirdeti, hogy meg kell tisztítani az országot a bevándorlóktól a keresztény Európa védelmében. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy van határa még az ilyen, immár teljesen normálisnak számító demagógiának és rasszista beütésnek is. Lásd, hogy a brit parlament szembeszállt a megállapodás nélküli kilépéssel, a toryk pedig lázadnak, ideértve Johnson bátyját is, miközben fivére az alkotmányos normákat feszegeti, az országot pedig a szakadék felé viszi. Olaszországban is lehet bízni abban, hogy visszanyeri erejét a politikai közép és újra divatba jönnek a kompromisszumok. Azt természetesen nem lehet tudni, mennyire lesz állóképes a koalíció, de fontos előfeltétel volt, hogy félreállítsák Salvinit. Mindkét fordulat igen fontos, tekintve, hogy másutt továbbra is erősek a populista vezérek. Magyarországon Orbán még jobban kiterjesztette hatalmát. A lengyeleknél a PiS jó szereplésre számíthat a jövő havi választáson. A legaggasztóbb azonban az, hogy Trump részéről előreláthatólag csak fokozódik a nacionalista tombolás. Ugyan megindult ellene a vizsgálat alkotmányszegés vádjával, ám az elnök továbbra is nagy károkat okoz, odahaza és külföldön egyaránt. Lábbal tiporja a demokratikus eszméket és gyakorlatot. És még mindig kb. 40 %-os a szavazótábora. De ugyanilyen lehangoló, hogy a Republikánus Párt gyáván behódolt a szeszélyeinek. A hallgatás bűnrészességet jelent, mert itt egy kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan demagógról van szó. Ezzel együtt a brit és olasz változások folytán lehet bízni abban, hogy fel lehet tartóztatni a jobboldali populistákat, bár azt még nem világos, hogy mennyire lesz tartós a fordulat. Sok függ attól, hogy a két ország milyen mértékben képes kezelni az általános elégedetlenség kiváltó okait, ideértve a gazdasági bizonytalanságot és a bevándorlást. De a jövőre esedékes, történelmi jelentőségű amerikai választás szintén hatalmas befolyást gyakorol ebben az összefüggésben.
Economist A lap szerint nem valószínű, hogy bármi is lesz a francia elnök javaslatából, hogy büntessék meg azokat a tagokat, amelyek nem hajlandóak együttműködni a menedékkérők elosztásában, mert egyhangú döntés kellene hozzá. De ezzel együtt a Máltán született elvi megállapodás olyan fejlemény, ami szakít az eddigi elvvel, mármint hogy. a menedékkérelmeket ott kell feldolgozni, ahol azok benyújtói először léptek az unió területére. A Dublini rendszer nagyban hozzájárult a déli államokban az euroszkepticizmus és a populista jobboldal megerősödéséhez. Amúgy az egyezséghez a jelek szerint nagy lökést adott a félelem, nehogy a keményen jobbos Salvini alakítson kormányt, a korábbi újfasisztákkal az oldalán, és a végén megkapja az általa követelt teljhatalmat. Hogy azután a máltai megállapodás mennyire segít feltartóztatni a populista hullámot, az leginkább azon múlik, milyen hatást vált ki az egyezmény azokban az államokban, amelyekből elindulnak a menekültek. A legkétségbeesettebbeknek persze teljesen mindegy, ők így is, úgy is útra kelnek. Viszont azt nem tudni, hogy mennyire lesz vonzó ezek után Európa azoknak, akik jobb életet keresnek, és ezért megkockáztatják az átkelést a Földközi-tengeren. De sok függ attól is, mennyire válik be a gyakorlatban a szerződés, amelyet négy állam hozott tető alá a bajba jutott menekültek átvételére. A szöveget még az EU bel- és igazságügyi minisztereit tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia. A részvétel önkéntes, de úgy hírlik, hogy legalább további 10 kormány kíván csatlakozni.
Die Presse Az Osztrák Szabadságpárt számára igencsak kellemetlen, hogy nem volt elég az Ibizagate, az ügyészség éppen a szombaton tartandó választás véghajrájában jelentette be: hűtlen kezelés gyanújával nyomozást folytat a párt korábbi elnöke ellen. Úgy hogy hétfő este már őrizetbe vették Strache testőrét, aki éveken át dolgozott főnöke mellett, de több volt mint egy body guard. Mint emlékezetes, a politikusnak négy hónapja le kellett mondania, mert kiderült, hogy hajlandó lett volna kiárulni az ország érdekeit egy orosz milliárdos feltételezett lányának. Akkor beszélt arról, hogy a magyarországihoz hasonló sajtóviszonyokat szeretne Ausztriában. Most pedig az merült fel ellene, hogy bár bőven kapott pénzt pártjától saját felhasználásra, nem megfelelően számolt el bizonyos magánadományokkal. Ennek kapcsán vizsgálat zajlik egykori irodavezetője ellen is. Úgy tudni, a biztonsági ember most azért került rács mögé, mert közreműködött az anyagi visszaélésekben. Nem kizárt ugyanakkor, hogy szerepe volt a titkos ibizai felvétel elkészültében, mert pár éve úgy érezte, hogy a pártvezetés egy súlyos betegség után nem adta meg neki a kellő segítséget. Ezért állítólag azóta gyűjtötte a bizonyítékokat Strache ellen. Az FPÖ új vezére most azt mondja, hogy alaposan a végére kell járni a vádaknak. Hofer azonban arra is figyelmeztetett, hogy bűnös hálózatok tönkre akarják tenni a pártot, és ehhez még a volt elnök közvetlen munkatársait is felhasználják. A body guardot máris kizárták az FPÖ-ből és külön bizottságot hoztak létre, hogy évekre visszamenőleg átnézzék Strache számláit, de idáig nem találtak semmi gyanúsat.  
Szerző

Trump a Twitteren dühöng az ellene induló vizsgálat miatt

Publikálás dátuma
2019.09.25. 06:43

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
A demokraták az ukrán elnök megzsarolása miatt vizsgálják impeachment eljárás indítását.
A New Yorkban tartózkodó Donald Trump amerikai elnök haragos Twitter-bejegyzésekkel reagált az ellene indítandó eljárás bejelentésére. "Teljességgel a demokraták boszorkányüldözéses átverése" - írta Donald Trump az egyik mikroblog-bejegyzésben. A másikban "az elnök zaklatásáról" írt, egy harmadik bejegyzésben pedig úgy vélte, hogy "egy ilyen fontos napot, mint amilyen az ENSZ-ben volt, sok munkával és oly sok sikerrel", a demokraták szerinte "szándékosan tönkre akartak tenni a boszorkányüldözéses szemetükkel". Az amerikai elnök azt követően nyilvánult meg így a Twitteren, hogy Nancy Pelosi házelnök kedden délután sajtókonferenciát tartott és bejelentette, hogy a szövetségi képviselőház megvizsgálja, indítson-e az elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárást (impeachment) Trump ellen. A Pelosi által bejelentett vizsgálat célja annak kiderítése, hogy vajon az elnök egy júliusi telefonbeszélgetésben nyomást gyakorolt-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre Joe Biden és fia jövedelmező ukrajnai ügyleteinek feltárása érdekében. Joe Biden, az Obama-kormányzat volt alelnöke jelenleg a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező elnökjelölt-aspiránsa. Trump néhány nappal a telefonálás előtt befagyasztotta az Ukrajnának szánt segélyeket.        "Még csak nem is látták a telefonbeszélgetés leiratát" - fogalmazott Trump az egyik mikroblog-bejegyzésében, majd a várható eljárásra utalva leszögezte: "Nagyon rossz ez az országunknak". Kedden este a Fehér Ház közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy az elnök elleni támadásaikkal a demokrata politikusok "nemcsak patetikusak és pártpolitikai akciókat követnek el, hanem elmulasztják alkotmányos kötelességüket is". A kommüniké leszögezte: az amerikaiak "olyan választott vezetőket érdemelnek, akik azokra a kulcsfontosságú kérdésekre összpontosítják a figyelmüket, amelyekkel a családok életét javítani, a közösségeket erősíteni, a gazdaságot növelni és a nemzet biztonságát fenntartani lehet". Kedd esti amerikai sajtóértesülések szerint egyébként a Fehér Ház már készíti elő a Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetés leiratát, amelyet már szerdán nyilvánosságra is hoz. Donald Trump kedden utasította Mick Mulvaney-t, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnökét a beszélgetés teljes és szerkesztés nélküli nyilvánosságra hozatalára. "Majd meglátják, hogy az egy nagyon baráti hangvételű és teljesen helyénvaló beszélgetés volt" - írta az elnök kedden a Twitteren. Hozzáfűzte: "nem volt nyomásgyakorlás és nem volt valamit valamiért, mint Joe Biden és fia esetében". Lindsey Graham, dél-karolinai republikánus szenátor - akit Donald Trump egyik közeli szövetségeseként tartanak számon - egyik nyilatkozatában kedden úgy fogalmazott: a beszélgetés leiratának nyilvánosságra kerülése "történelmi esemény lesz". Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője kedden este kijelentette: a Trump-kormányzatnak a telefonbeszélgetés névtelen bejelentőjének panaszát a törvényhozók rendelkezésére kellene bocsátania. A kormányzat erre még nem reagált.
Szerző
Témák
Donald Trump USA