Hullámverés a máltai megállapodás után

Publikálás dátuma
2019.09.24. 16:17

Fotó: ANNE CHAON / AFP
Európa megpróbálja újszerűen kezelni a migrációs kérdést – írja a nemzetközi sajtó a hétfői máltai megállapodásról.
Németország, Olaszország, Franciaország és Málta a Földközi-tengerből kimentett migránsok elosztási vészmechanizmusáról jutott egyezségre, és az erről szóló dokumentumot átfogóbb uniós megállapodás alapjának szánják, be akarják terjeszteni az uniós belügyminiszterek következő, október 8-ikai tanácskozásán. A pontos elosztási kvótákról még egyeztetni fognak, mert ez a mechanizmusban résztvevő tagállamok számától függ.  A megállapodás hat hónapra szól, és az október 8-i egyeztetést követően  remélhetőleg  további tagállamok csatlakozásával lép életbe.  Horst Seehofer német belügyminiszter 12-14 tagállam csatlakozására számít, azzal, hogy a résztvevők bármely pillanatban úgy dönthetnek, felfüggesztik az együttműködést. Seehofer korábban kilátásba helyezte, hogy Németország befogadja a tengeren kimentett migránsok negyedét Olaszországból. Médiaértesülések szerint Franciaország szintén ugyanennyi embert vehetne át Olaszországtól, de Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália is jelezte részvételi szándékát ebben a mechanizmusban. A máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat a partra szállításuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős értük, illetve a menedékkérelemre nem jogosultak hazaszállításáért. A máltai találkozón részt vett miniszterek egyezségre jutottak abban, hogy Franciaország kivételes jelleggel megnyitja kikötőit, amennyiben a máltai és olasz kikötők túlterheltek lennének. Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter üdvözölte a megállapodást. "Olaszország mától nincs egyedül. Megvan az akarat, hogy közösen lépjünk előre" – hangoztatta. Átverésnek nevezte viszont a szétosztási mechanizmusról született megállapodást Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a jobboldali Liga vezetője. Közösségi oldalán Salvini "árulásnak és inváziónak" nevezte a Giuseppe Conte vezette római kormány migrációs döntéseit. Szerinte "a háború elől menekülő kevesek segítése kötelesség, az olaszországi kikötők megnyitása az egész világ előtt azonban őrület". Luigi Di Maio olasz külügyminiszter, az Öt Csillag Mozgalom vezetője ennél jóval árnyaltabban, de végső soron szintén óvott a lelkesedéstől. "Ha azt kezdjük mondani, hogy akárki érkezik Olaszországba, más európai országokba fogják szétosztani, azt kockáztatjuk, hogy még többen kelnek útra" – mondta, és bejelentette: a következő napokban Tunézia, Algéria és Marokkó külügyminiszterével egyeztet a három állam Olaszországban tartózkodó, gazdasági bevándorlónak minősülő állampolgárainak hazatoloncolásáról. Az egyezség nem rendelkezik azokról a migránsokról, akik önerőből jutnak el az európai partokra, anélkül, hogy civilszervezetek, a haditengerészet vagy parti őrség hajói előzőleg felvették volna őket. A La Repubblica című, baloldali olasz lap szerint az elmúlt szűk egy hét alatt több mint háromszáz ilyen „fantom partra szállás” történhetett. Az Égei-tengeren egyébként – írja a lap - még meredekebb az érkezők számának a növekedése. Augusztus az elmúlt több mint három évre visszatekintve a legerősebb hónap volt ebből a szempontból Görögország számára.  A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera is azt emelte ki, hogy a Máltán meghatározott elosztási mechanizmus kizárólag a civil hajók és a haditengerészet által fedélzetre vett migránsokra vonatkozik, miközben az Olaszországba érkezők több mint 80 százaléka másképpen ér partot. A New York Times szerint a centrista európai vezetők most esélyt látnak arra, hogy új lendületet adjanak az EU bevándorlási mechanizmusa átalakításának, hogy megkerüljék azt az európai szabályozást, miszerint a menedékkérőknek ott kellene maradniuk, ahol az unióba érkeztek. A lap olyan szakértői vélekedést idéz, miszerint a szóban forgó miniszterek megpróbálják kihasználni, hogy Salvini nemrégiben történt bukásával úgymond kinyílt egy ablak, de nem tudni, hogy meddig áll fenn ez a lehetőség, meddig tud hivatalban maradni a mostani római kormány.  

Andrej Babis Magyarországról: az emberek nem hülyék, Orbán leváltható

Publikálás dátuma
2019.09.24. 16:02
Andrej Babis
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A cseh miniszterelnök így védte meg magyar kollégáját a die Weltnek nyilatkozva.
Kiállt a magyar és a lengyel kormány mellett Andrej Babiš: a cseh kormányfőt a Die Welt német lap annak kapcsán kérdezte, hogy pártja, a liberális ANO adja majd az Európai Parlament jogállamiságért felelős biztosát, Věra Jourovát - vette észre az Azonnali.
 Bár az ANO a Renew Europe frakcióban ül, ami az Orbán- kabinet és a Morawiecki vezette lengyel kormány hangos kritikusának számít, Babiš kifejezetten megengedő hangnemben nyilatkozott a V4-es vezetőkről. A felvetésre, hogy Jourová mennyire fog hatékonyan fellépni a Magyarország és Lengyelország elleni 7-es cikkes eljárásokban, Babiš úgy válaszolt:
„Lengyelország és Magyarország szuverén országok, ahol demokratikus választások vannak, az internet nincs cenzúrázva, az emberek pedig nem hülyék.Ha nem elégedettek a kormányukkal, majd leváltják őket.”

A Die Welt riportere felvetette azt is a cseh miniszterelnöknek, hogy hirtelen ejtették a cége által jogosulatlanul felvett EU-s pénzek miatti nyomozást (amely ügy miatt több tömegtüntetés is volt Prágában), ugyanakkor az EU csalás elleni hivatala, az OLAF továbbra tiltott állami támogatásra gyanakszik.  „Micsoda rossz vicc!” – mondta erre Babiš. Szerinte az új OLAF-vezér (a hivatalt tavaly augusztus óta vezető finn Ville Itälä) azt sem tudta, hogy ő visszafizette ezeket a szubvenciókat, és emberek, akik ellene dolgoznak, „kitalálnak dolgokat”, azért erőltetik ellene a nyomozásokat. Különben is, „kérdezzék meg a választókat, minek szavaznak rám, ha ennyire szörnyű alak vagyok!”
Erre a riporter a Babiš ellen szervezett tömegtüntetéseket említette, amiket azonban a cseh vezető szerint nem kell komolyan venni, azok nem tükrözik az általános hangulatot az országban. „Az első tüntetések után megnyertem az EP-választást” – tette hozzá.
„Rendes fickó vagyok, még segítek is nekik. Csökkentettem a busz- és vonatjegyek árát, úgyhogy olcsóbban utazhatnak, amikor ellenem jönnek tüntetni”

– viccelődött Babiš, aki azt is megmagyarázta, miért nem korrupt ő valójában. „Azt olvasom mindig az újságokban, hogy kőgazdag vagyok. Igen, kőgazdag vagyok, ezért nem vagyok korrupt. Senkinek sincs elég pénze, hogy engem megvegyen. Egyébként egy alapítványt is csináltam, de ez egy olyan hír, amit az újságírók nem akarnak meghallani.” Az érvelés ugyanakkor sántít, hiszen a korrupció is „kőgazdaggá” tehet valakit. 
Szerző

Iskolai mészárlást akadályoztak meg az orosz terrorelhárítók

Publikálás dátuma
2019.09.24. 15:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Kirov megyei kamasz késsel és robbanóeszközökkel akart igazságot tenni, a vérontás iránti kíváncsisága buktatta le.
Az orosz biztonsági szerveknek sikerült megakadályozniuk egy iskola elleni támadást, amelyet egy diák készült végrehajtani „hideg fegyverekkel” (vagyis szúró-vágó eszközökkel) és házi készítésű robbanóeszközökkel az oroszországi Kirov megyében - közölte Vlagyimir Makarov, az orosz belügyminisztérium szélsőségellenes osztályának helyettes vezetője kedden Moszkvában. Az MTI összefoglalója szerint rendőrség arra figyelt fel, hogy az iskolás – akinek sem nevét, sem korát nem hozták nyilvánosságra – érdeklődött a tanintézmények ellen elkövetett támadások iránt; bár ezt sem részletezték, a fiút valószínűleg netes keresési előzményei buktatták le. Makarov azt állította, hogy "tömeggyilkosságnak" sikerült elejét venni. 
Vlagyimir Sabarin, Kirov megye gyerekjogi biztosa úgy tudja, hogy a kamasz azért készült a támadásra, mert az iskolában a korosztályához tartozó tanulókkal keveredett konfliktusba. Szeptember elején Kusba elnevezésű uráli kisvárosban két 16 éves fiút vettek őrizetbe, akik fegyvert akartak zsákmányolni az iskolájuk elleni támadáshoz. A két fiatal az interneten keresztül került kapcsolatba egymással, mindketten a columbine-i ámokfutással foglalkozó csoportok tagjai voltak.

Az ámokfutás, ami húsz éve szedi áldozatait

1999. április 21-én az Egyesült Államokban, a coloradói Columbine középiskolájában két tizenéves diák lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el. Ez volt az első ilyen, rendkívüli brutalitással elkövetett, sok áldozattal járó iskolai vérengzés, ami azóta sajnos sok elkövetőnek jelentett példát. 

Az orosz hatóságok ugyanakkor nem tudtak megakadályozni egy tavaly októberi vérengzést: az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten lévő Kercs műszaki szakiskolájában Vlagyiszlav Roszljakov 18 éves, negyedikes, vegyész  szakos tanulója 20 embert - 15 diákot és öt felnőttet - agyonlőtt, majd magával is végzett a tanintézményben. A támadó egy házi készítésű, srapnellel megtöltött robbanószerkezetet is működésbe hozott. A lövöldözés és a detonáció következtében több mint félszázan megsebesültek. A nyilvánosságra került információk szerint Roszljakovnak személyes indítékai lehettek.
Szerző