Németország, Olaszország, Franciaország és Málta a Földközi-tengerből kimentett migránsok elosztási vészmechanizmusáról jutott egyezségre, és az erről szóló dokumentumot átfogóbb uniós megállapodás alapjának szánják, be akarják terjeszteni az uniós belügyminiszterek következő, október 8-ikai tanácskozásán. A pontos elosztási kvótákról még egyeztetni fognak, mert ez a mechanizmusban résztvevő tagállamok számától függ.
A megállapodás hat hónapra szól, és az október 8-i egyeztetést követően remélhetőleg további tagállamok csatlakozásával lép életbe. Horst Seehofer német belügyminiszter 12-14 tagállam csatlakozására számít, azzal, hogy a résztvevők bármely pillanatban úgy dönthetnek, felfüggesztik az együttműködést. Seehofer korábban kilátásba helyezte, hogy Németország befogadja a tengeren kimentett migránsok negyedét Olaszországból. Médiaértesülések szerint Franciaország szintén ugyanennyi embert vehetne át Olaszországtól, de Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália is jelezte részvételi szándékát ebben a mechanizmusban.
A máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat a partra szállításuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős értük, illetve a menedékkérelemre nem jogosultak hazaszállításáért. A máltai találkozón részt vett miniszterek egyezségre jutottak abban, hogy Franciaország kivételes jelleggel megnyitja kikötőit, amennyiben a máltai és olasz kikötők túlterheltek lennének.
Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter üdvözölte a megállapodást. "Olaszország mától nincs egyedül. Megvan az akarat, hogy közösen lépjünk előre" – hangoztatta.
Átverésnek nevezte viszont a szétosztási mechanizmusról született megállapodást Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a jobboldali Liga vezetője. Közösségi oldalán Salvini "árulásnak és inváziónak" nevezte a Giuseppe Conte vezette római kormány migrációs döntéseit. Szerinte "a háború elől menekülő kevesek segítése kötelesség, az olaszországi kikötők megnyitása az egész világ előtt azonban őrület".
Luigi Di Maio olasz külügyminiszter, az Öt Csillag Mozgalom vezetője ennél jóval árnyaltabban, de végső soron szintén óvott a lelkesedéstől. "Ha azt kezdjük mondani, hogy akárki érkezik Olaszországba, más európai országokba fogják szétosztani, azt kockáztatjuk, hogy még többen kelnek útra" – mondta, és bejelentette: a következő napokban Tunézia, Algéria és Marokkó külügyminiszterével egyeztet a három állam Olaszországban tartózkodó, gazdasági bevándorlónak minősülő állampolgárainak hazatoloncolásáról.
Az egyezség nem rendelkezik azokról a migránsokról, akik önerőből jutnak el az európai partokra, anélkül, hogy civilszervezetek, a haditengerészet vagy parti őrség hajói előzőleg felvették volna őket. A La Repubblica című, baloldali olasz lap szerint az elmúlt szűk egy hét alatt több mint háromszáz ilyen „fantom partra szállás” történhetett. Az Égei-tengeren egyébként – írja a lap - még meredekebb az érkezők számának a növekedése. Augusztus az elmúlt több mint három évre visszatekintve a legerősebb hónap volt ebből a szempontból Görögország számára.
A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera is azt emelte ki, hogy a Máltán meghatározott elosztási mechanizmus kizárólag a civil hajók és a haditengerészet által fedélzetre vett migránsokra vonatkozik, miközben az Olaszországba érkezők több mint 80 százaléka másképpen ér partot.
A New York Times szerint a centrista európai vezetők most esélyt látnak arra, hogy új lendületet adjanak az EU bevándorlási mechanizmusa átalakításának, hogy megkerüljék azt az európai szabályozást, miszerint a menedékkérőknek ott kellene maradniuk, ahol az unióba érkeztek. A lap olyan szakértői vélekedést idéz, miszerint a szóban forgó miniszterek megpróbálják kihasználni, hogy Salvini nemrégiben történt bukásával úgymond kinyílt egy ablak, de nem tudni, hogy meddig áll fenn ez a lehetőség, meddig tud hivatalban maradni a mostani római kormány.
