Az atomnál is olcsóbbak lettek a megújuló energiák

Publikálás dátuma
2019.09.25. 08:40

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV
Áder János az ENSZ-közgyűlésen klímabarát kijelentésekkel igyekezett elfedni az Orbán-kabinet ezzel ellentétes politikáját. A nukleáris ipar egyre öregebb és drágább - derül ki egy, a CEU-n bemutatott nemzetközi tanulmányból.
- Kérem az előadókat, az ábráim könnyebb megtekinthetősége érdekében fáradjanak a nézőtérre, nehogy kificamodjon a nyakuk. - Semmi gond, megszoktuk. - Igen? Mindig hátrafelé tekintgetnek? Ez a sokrétegű párbeszéd zajlott le tegnap a Közép-európai Egyetem (CEU) délutáni beszélgetésén a világ atomiparáról meglehetős lehangoló képet nyújtó, délelőtt szintén a CEU-n bemutatott World Nuclear Industry Status Report (WNISR2019) fő szerzője, Mycle Schneider, illetve a BME Nukleáris Technikai Intézetének ily módon kissé megviccelt egyetemi tanára, Aszódi Attila között. A délelőtt bemutatott nemzetközi tanulmány az atomipar folyamatos elöregedéséről tanúskodik. Tavaly ugyan néggyel 417-re nőtt a működő reaktorok száma, 2002-ben még 438 üzemelt. Míg 2019 közepén 46 egység állt építés alatt, addig ez 1979-ben 234-en tetőzött. Idén öt építkezés indult, szemben az 1976-os év 44-ével. A reaktorok átlagéletkora átlépte a 30 évet. Az atomerőművek megújulása túl lassú a technológia fennmaradásához – állapítja meg Mycle Schneider. Számításaik szerint az élettartam-hosszabbítás helyett jobban megéri energiahatékonysági vagy megújulós beruházásokba fektetni, előbbi így gátolja utóbbiakat. Grafikonjuk tanúsága szerint az iparág teljesítménye 1990 óta alig változik. Ebben 2011-es fukusimai katasztrófa látványos törést hozott ugyan, de azóta ismét kis mértékű emelkedés mutatkozik. Igaz, az új fejlesztések jó része másfél évtizede Kínára összpontosul. A megújulóenergia-hasznosítás viszont töretlenül bővül. Miközben tavaly ilyenből 165 gigawatt (GW) állt üzembe, atomból mindössze 9 GW. Világszinten a szél-alapú termelés 29, a napenergia-alapú 13 százalékkal bővült, míg ugyanez az érték az atom esetében 2,4 százalék. Az elmúlt évek során a napenergia-beruházások becsült költsége 88, a szélenergia-hasznosítóké 69 százalékkal esett, a nukleáris energiáé viszont 23 százalékkal nőtt. (A délutáni, leginkább atompárti találkozón Mycle Schneider által kivetített grafikon szerint az atom 60 éves élettartamra vetített áramelőállítási költsége már 2014-ben túllépte a megújulókét és ma már körülbelül azok 2-3-szorosára rúg.) A más lehetőségeknél drágább és lassabban megvalósuló atomenergia-hasznosítás nem hatékony az éghajlati vészhelyzetek leküzdésére – összegezte lapunknak a tanulmány legfőbb tanulságát Ámon Ada, a bemutató szervezője, az Energiaklub elnöke. Miközben számos forgatókönyv atomerőművekkel együtt képzeli el a felmelegedés másfél Celsius-fokon tartását, a jelentés arra az életbe vágó kérdésre világít rá, hogy az atomipar képes-e költséghatékonyan és időben rendelkezésre bocsátani az ehhez szükséges termelést - hívta fel a figyelmet a előszavában és a konferencián is a Közép-európai Egyetem professzora, Ürge-Vorsatz Diana. A CEU délutáni előadásán ugyanakkor a Paks 2-ért felelős államtitkári tisztségéből idén év elején felmentett Aszódi Attila, Bakács István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője részéről alapvetően atompárti felszólalások hangzottak el. Mycle Schneider ezzel szögesen ellentétes bemutatója után, ha párbeszéd nem is, vita legalább kialakult. Ennek során Aszódi Attila fogalmazott a legélesebben, aki Mycle Schneider munkáját manipulatívnak, veszélyesnek minősítette, ami az adatokat önkényesen tálalja. Az új nukleáris beruházások korábbi leállását iparági sajátosságnak és így időlegesnek minősítette, illetve határozottan kiállt amellett, hogy a légszennyezés-csökkentési célok eléréséhez elengedhetetlen az atomerőmű. Mycle Schneider többek között azzal védekezett, hogy az általa közzétett adatok tények, amik további kérdéseket vetnek fel.

Áder János kevéssé világos klímavállalásai

A magyar „virtuáliserőmű-programot” ajánlotta a tegnapi ENSZ-klímacsúcs résztvevői figyelmébe New York-i felszólalásában Áder János. (A virtuális erőmű keretében több kisebb termelő egy egységként jelenik meg a rendszerirányító központjában.) Ezzel a paksi atomerőmű teljesítményének egy negyedénél több energiát takarítottunk meg – tette hozzá. A következő három év során az ország mintegy 2 milliárd forintot fordít „nemzetközi klímafinanszírozásra”. Leszögezte, hogy „nem a kommunikációs versenyek hatnak, hanem a végrehajtott programok”. Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön. Az egynapos New York-i klímacsúcsot összehívó Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt kérte, ott a tagországok tegyenek világos vállalásokat. A magyar köztársasági elnök felszólalásában azért is indokoltnak nevezte az ENSZ főtitkárának kezdeményezését, mert a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-dioxid-kibocsátása. (Arról „furamód” nem tett említést, hogy ez Magyarországra is elmondható. Csak azzal büszkélkedett el, hogy tavaly 0,6 százalékkal csökkent a kibocsátásunk, miközben 5 százalékkal nőtt a GDP.) A köztársasági elnök azt is elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását és bővíti atomerőművi termelését. (Mint korábban felhívtuk a figyelmet, a magyar kormány még nem döntött a szén 2030-as kivezetéséről.) E három feltétel révén 2030-ra áramtermelésünk 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik – tette hozzá. Azt is megemlítette, hogy 1990 óta gazdasági teljesítményünk bővülése mellett 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátásunk, illetve hogy nálunk sok iparosodott államnál kisebb az egy főre eső szennyezés. (Ezt viszont ismét nem a GDP-k arányában vizsgálta.) "Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, ha a lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsátanánk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők, növényzet, talaj, víz semlegesíteni tudnak" - hangsúlyozta a magyar politikus. (Ezzel némiképp hátrébb lépett, hisz eddig – a magyar kormánnyal szemben - úgy vélte, hogy ez az unió céljának megfelelően 2050-ig nálunk is megvalósítható.) Az államfő 2050-ig 30 százalékkal javíthatónak véli a hazai épületek energiahatékonyságát. Emellett szerinte 2030-ra már minden 25 ezer főnél népesebb városunkban csak elektromos buszokkal találkozunk. Kiemelte: az elmúlt 100 év során a hazai erdőterület megkétszereződött. A 2050-es cél további 30 százalék. A következő napokban Áder János további hivatalos találkozókat bonyolít le New Yorkban.
Az 1990-es szintnél most 32 százalékkal alacsonyabb hazai szén-dioxid-kibocsátás 2014-ben már állt 40 százalékon is, azóta pedig nő a kibocsátás – hozott példát az MTI-nek az államfői beszéd felett érzett elégedetlenségére a konferencián szintén részt vevő LMP-s képviselő, Schmuck Erzsébet. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács elnöke felszólalásában az eddigi 40 százalékos 2030-as kibocsátás-csökkentési cél 50-55 százalékra emelését sürgette. Az utóbbi egy-két év során már nem nőttek erdőterületeink, amik főleg fajtaidegen, nem tájhonos fajtákkal gyarapodtak – tette hozzá. Az LMP nem támogatja a paksi atomerőmű bővítését, a napelemfejlesztéseket némiképp megkésettnek tartják, az elektromos buszok kapcsán pedig a képviselő arra utalt, hogy azok a szakirodalom szerint teljes élettartamukra vetítve környezetszennyezők. A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözölte Áder János bejelentését, miszerint Magyarország 2030-ra kivezetné a szén energetikai hasznosítását. Ehhez például a lakossági szénfűtést visszaszorító intézkedéseket sürgettek. Csak technikai megoldásokkal, az anyagi javakat előtérbe helyező erkölcsi értékeink megváltoztatása, fogyasztásunk csökkentése, az egész gazdasági-társadalmi szerkezet átalakítása nélkül ugyanakkor nem érhetünk el valós eredményt – hangsúlyozta Botár Alexa éghajlat- és energiacsoport-vezető. - Népszava-MTI

Szerző
Frissítve: 2019.09.25. 13:06

333,65 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.25. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Kedd estéhez képest vegyesen mozgott a forint jegyzése a főbb devizákhoz viszonyítva szerda kora reggel.
Fél hét körül az euró 333,65 forintra gyengült a kedd esti 334,01 forintról.
A svájci frank árfolyama 307,84 forintról 307,30 forintra csökkent, a dolláré viszont 303,22 forintról 303,30 forintra emelkedett.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1014 dollárt, szerda reggel 1,1002 dollárt ér.
Szerző

Üzemanyagcsere a Shell-kúton: már 350 érintett jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.09.24. 20:52

Fotó: Semmick Photo
A dízelesek motorjai komoly károkat szenvedhetnek. Az olajcég a jogos kárigényeket megtéríti.
A körülbelül ezer érintettből eddig mintegy 350-en jelezték a Shellnél, hogy a vállalat budapesti, Füredi úti benzinkútjánál összecserélt benzin és gázolaj miatt nem megfelelő üzemanyagot tankoltak - közölte az olajcég. A dízelautóba nagy mennyiségben benzint tankolóknak sürgősen szervizbe kell vinniük az gépkocsit - hívták fel a figyelmet. A társaság a jogos igényeket megtéríti - teszik hozzá. A Shell először hétfő este ismerte el Facebook-oldalán, hogy péntek reggeltől másnap, illetve harmadnap estig Füredi úti egységükön a benzin-feliratú kútjukból dízelt lehetett tankolni és fordítva. A Shell Hungary az MTI megkeresésére kedden azt írta: a rendelkezésre álló adatok szerint körülbelül ezer tankolás történt a kérdéses az időszakban. Így az érintett ügyfelek száma is erre a nagyságrendre tehető. A hiba a Shell FuelSave95-ös benzint és a Shell FuelSave Dieselt tankoló vásárlókat érinti. A Shell V-Power üzemanyagokat tankolókat nem. Az ügy részleteinek feltárására megkezdődött a vizsgálat, hiba pontos okáról később tudnak tájékoztatást adni - jelezte a társaság. Hozzátették: a vizsgálatot a szállításban részt vevő alvállalkozó bevonásával folytatják. A Shell tájékoztatása szerint a nem megfelelő üzemanyag miatt a benzinüzemű autók esetleg leállnak és nem lehet újraindítani azokat, de károsodást nem okoz a diesel betöltése. A hiba az üzemanyag lefejtésével és az üzemanyag-ellátó rendszer kitisztításával kiküszöbölhető. A dízelüzemű autóknál azonban a nem megfelelő üzemanyaggal történő tartós használat komoly meghibásodásokat okozhat. A dízel üzemanyaggal működő gépjárműbe nagy mennyiségben tankoló vevők figyelmét ezért külön is felhívja a vállalat: mielőbb menjenek szervizbe az esetleges hibák megelőzése és kezelése érdekében. Ilyen eset korábban nem történt a cégnél. Várják az ügyfelek bejelentését. Minden kivizsgálják, és az üzemanyag keveredése miatti jogos igényeket a Shell Hungary Zrt. megtéríti - áll a társaság válaszában. Szeptember 20-án, pénteken a budapesti Füredi úton található töltőállomáson reggel 7-kor a FuelSave 95-ös benzin és FuelSave Diesel üzemanyagok kiszállítása vagy lefejtése során a gázolaj helyett benzin, a benzin helyett pedig gázolaj került a benzinkút föld alatti tartályába. Ezért az ott vásárlók nem megfelelő üzemanyagot tankoltak. Szeptember 21-én, szombaton délután érkeztek vásárlói bejelentések azoktól, akik Shell FuelSave 95-ös benzint tankolták. A Füredi úti benzinkúton a Shell FuelSave95-ös benzin értékesítését 20 óra 30 perckor leállították. A Shell FuelSave Diesellel kapcsolatban egészen vasárnap délutánig nem volt bejelentés, de azután a Shell FuelSave Diesel értékesítését is megszüntették - közölte a cég.
Szerző