Előfizetés

Kutyás Critical Masst rendeznek Budapesten

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.25. 09:54
Illusztráció
Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto / AFP
A biciklis Critical Mass mintájára október 12-én kutyás felvonulást rendez a felelős kutyatartás népszerűsítésével foglalkozó ZöldEb - Kutyás Érdekvédelmi Egyesület.
Az esemény Facebook-oldala szerint egy 2018-as kutatás alapján Magyarországon hárommillió kutya él, azaz a magyarok több mint harmada olyan háztartásban, ahol legalább egy kutya is lakik. Ez Budapestre nézve közel félmillió ebet jelent, csaknem minden negyedik ember tart kutyát a fővárosban, ami még európai szinten is kiemelkedő szám. 
A magas kutyatartási kedv a konfliktusokat is jelent, hiszen a szűkös városi környezet korlátozza a szabad kutyázás lehetőségeit, így több az összeütközés, mint ami indokolt lenne. A kutyás felvonulással elsősorban a városvezetés figyelmét szeretnék felhívni: a kutyák velünk, köztünk élnek, és attól, hogy az önkormányzatoknak sem megközelítő adataik, sem megfelelő felkészültségük nincs a városi kutyázásról, senkit nem érhet hátrány csak azért, mert négylábú családtaggal osztja meg otthonát – írták. 
Az egyesület szerint a feltételek javulásával és a városi kutyás lehetőségek bővítésével minimálisra lehetne csökkenteni a kutyatulajdonosok és a nem kutyások közötti feszültséget. A Kutyás Critical Mass célja, hogy a két tábor ne csak elviselje egymást, hanem együtt osztozzon a mindenki számára kellemesen élhető városi környezeten.
A szervezők minden békés, jól szocializált kutyát és felelős gazdit várnak október 12-én, szombaton 13 órától a budapesti Szent István Bazilikától a Hősök teréig tartó sétára, de mint írták, remélik, hogy a kutyát nem tartó városlakók is csatlakoznak majd.

Trump teljesen más mozit néz: „Greta Thunberg egy boldog fiatal lány, akire fényes jövő vár”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.24. 16:57
Donald Trump a 74. New Yorkban megrendezett ENSZ-klímacsúcson, 2019.szeptember 24-én
Fotó: Johannes Eisele / AFP or licensors
Az amerikai elnök zavarba ejtő Twitter-üzenetben idézte fel, ahogy Thunberg a fél világot kiosztotta a klímacsúcson.
 Donald Trump vagy végtelenül cinikus, vagy köszönőviszonyban sincs a valósággal: hogy a Greta Thunbergről írt Twitter-bejegyzése melyik okra vezethető vissza, nem egyértelmű, de az végeredmény így is hátborzongató.
Miután a klímavédelem 16 éves élharcosa hétfőn szenvedélyes beszédben osztotta ki a világ passzívnak tartott vezetőit az ENSZ New York-i klímacsúcsán –  olyanokat mondott nekik, hogy „üres szavaikkal ellopták álmait és gyermekkorát” és hogy a fiatalok most értik meg a politikusok árulását – Trump egy posztban áradozott Gretáról.
„Egy nagyon boldog, fiatal lánynak tűnik, aki előtt fényes, nagyszerű jövő áll. Olyan jó látni ezt”

-írta Twitter-oldalán. A poszthoz ráadásul a Wired egyik bejegyzését másolta be, aminek már Greta Thunbergtől származó nyitóidézete is teljesen ellentmond Trumpnak: 
"Emberek szenvednek, emberek halnak meg, komplett ökoszisztémák omlanak össze. A tömeges kihalás szélén állunk, és ti még mindig a pénzről és a végtelen gazdasági növekedés tündérmeséjéről beszéltek"

Greta Thunbergnek viszont annyira nem lehetett jó látni Trumpot, a klímacsúcson ugyanis majd' felnyársalta tekintetével a klímaváltozást kacsának tartó amerikai elnököt.

MTA: A felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.24. 12:15

Fotó: PUNIT PARANJPE / AFP
Az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez azonban regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
Hétfőn megkezdődött New Yorkban az ENSZ klíma-csúcstalálkozója. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez azonban regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a húsz legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, így a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta. Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest legfeljebb 2 Celsius-fokban, lehetőség szerint 1,5 fokban korlátozzák.
A legfrissebb adatok szerint 
mindössze két nyugat-afrikai ország, Gambia és Marokkó tartja magát a maximum 1,5 Celsius-fokos felmelegedést célzó párizsi megállapodáshoz.

Egyetlen olyan ország sincs, amely modellértékű intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna. Néhány ország - Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek - tervei, intézkedései a Koppenhágában 2009-ben vállalt maximum kétfokos felmelegedéssel vannak összhangban.
A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel: az Európai Unió összes tagországa Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával és Mexikóval együtt. A vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Ha minden kormányzat ilyen szinten köteleződne el, akkor a globális felmelegedés több mint 2, de kevesebb mint 3 Celsius-fokkal emelkedne 2100-ra.
A súlyosan elégtelen kategóriába került Argentína, Chile, Dél-Afrika, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, Indonézia, Kína, Japán és Szingapúr. Ez azt jelenti, hogy hozzájárulásaik egyáltalán nem elegendők a felmelegedés 2 fok alatt tartásához; sőt, ha minden ország csak ennyit vállalna, akkor a globális átlaghőmérséklet több mint 3 fokkal nőne 2100-ra.
Kritikusan elégtelen minősítést kaptak az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A legnagyobb kibocsátók

A szakértők szerint 1750 és 2011 között legkevesebb 1725, maximum 2345 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgáz került a légkörbe. Az eddig a légkörbe került üvegházhatású gázok 25 százalékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték. Kínából származik az összkibocsátás 13, Oroszországból 7, Japánból 4, míg Indiából 3 százaléka. A világ összes többi országa a kibocsátás 26 százalékáért felelős.
Az egy főre eső jelenlegi kibocsátás alapján Szaúd-Arábia az első 18,1 tonna, őt követi az Egyesült Államok 16,6, Kanada 15,3, Dél-Korea 12,4, Oroszország 11,6 tonna üvegházhatású gázkibocsátással. Az Európai Unióban 6,7 tonna az egy főre eső kibocsátás, Magyarországon 5,2 tonna, míg a világátlag 4,8 tonna.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedés témájával, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talajok, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott.

Felmelegedés

Az első különjelentés megállapítja: a globális felszíni átlaghőmérséklet 2006-2015 között 0,87 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1850-1900-as években, ez az emelkedés jól megfelel az emberi tevékenység becsült hozzájárulásának. A globális átlaghőmérséklet évtizedenként 0,1-0,3 fokkal nő a korábbi és jelenlegi üvegházgáz-kibocsátás miatt. A globális átlagnál kisebb a felmelegedés az óceánok fölött és nagyobb a szárazföldeken. Különösen nagy, az átlagnál kétszer-háromszor nagyobb a melegedés az Arktiszon.
Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokot emelkedett 1901 óta, tehát az országot az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés. A melegedés legintenzívebb időszaka a nyolcvanas évek elején kezdődött: az 1981 óta eltelt évtizedek során körülbelül két héttel megnőtt a hőhullámos napok száma az ország középső és dél-alföldi vidékein. Egyes időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak. Kevesebb napon van csapadék, nőtt az aszály valószínűsége. A mérések szerint emellett több vidéken több mint 2 milliméterrel megnőtt az egy napon érkező csapadék mennyisége 1961 óta.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellezése szerint a jövőben minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, amely a 21. század végére elérheti a 3-4 Celsius-fokot az 1971-2000-es átlaghoz képest. Nyaranta 1,3-2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021-2050-es időszakban, míg a 21. század utolsó évtizedeire több mint 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.
Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása globálisan megvalósítható. Ehhez a 2020-as évek elején tetőznie kell a szén-dioxid-kibocsátásnak, tehát 2030-ra körülbelül 45 százalékkal kell visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást 2010-hez képest, majd 2050-re fokozatosan el kell érni a nettó nulla szintet.
Az IPCC második különjelentése szerint a jégmentes szárazföldek 69-76 százalékára közvetlenül hatást gyakorol az emberiség. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid kibocsátásának 82 százalékáért, ami a nettó emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 23 százalékának felel meg. Az IPCC szakértői szerint a túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházgáz kibocsátásának megelőzésével ér fel.