A biciklis Critical Mass mintájára október 12-én kutyás felvonulást rendez a felelős kutyatartás népszerűsítésével foglalkozó ZöldEb - Kutyás Érdekvédelmi Egyesület.
Az esemény Facebook-oldala szerint egy 2018-as kutatás alapján Magyarországon hárommillió kutya él, azaz a magyarok több mint harmada olyan háztartásban, ahol legalább egy kutya is lakik. Ez Budapestre nézve közel félmillió ebet jelent, csaknem minden negyedik ember tart kutyát a fővárosban, ami még európai szinten is kiemelkedő szám.
A magas kutyatartási kedv a konfliktusokat is jelent, hiszen a szűkös városi környezet korlátozza a szabad kutyázás lehetőségeit, így több az összeütközés, mint ami indokolt lenne. A kutyás felvonulással elsősorban a városvezetés figyelmét szeretnék felhívni: a kutyák velünk, köztünk élnek, és attól, hogy az önkormányzatoknak sem megközelítő adataik, sem megfelelő felkészültségük nincs a városi kutyázásról, senkit nem érhet hátrány csak azért, mert négylábú családtaggal osztja meg otthonát – írták.
Az egyesület szerint a feltételek javulásával és a városi kutyás lehetőségek bővítésével minimálisra lehetne csökkenteni a kutyatulajdonosok és a nem kutyások közötti feszültséget. A Kutyás Critical Mass célja, hogy a két tábor ne csak elviselje egymást, hanem együtt osztozzon a mindenki számára kellemesen élhető városi környezeten.
A szervezők minden békés, jól szocializált kutyát és felelős gazdit várnak október 12-én, szombaton 13 órától a budapesti Szent István Bazilikától a Hősök teréig tartó sétára, de mint írták, remélik, hogy a kutyát nem tartó városlakók is csatlakoznak majd.
Donald Trump a 74. New Yorkban megrendezett ENSZ-klímacsúcson, 2019.szeptember 24-én
Fotó:
Johannes Eisele / AFP or licensors
Az amerikai elnök zavarba ejtő Twitter-üzenetben idézte fel, ahogy Thunberg a fél világot kiosztotta a klímacsúcson.
Donald Trump vagy végtelenül cinikus, vagy köszönőviszonyban sincs a valósággal: hogy a Greta Thunbergről írt Twitter-bejegyzése melyik okra vezethető vissza, nem egyértelmű, de az végeredmény így is hátborzongató.
Miután a klímavédelem 16 éves élharcosa hétfőn szenvedélyes beszédben osztotta ki a világ passzívnak tartott vezetőit az ENSZ New York-i klímacsúcsán – olyanokat mondott nekik, hogy „üres szavaikkal ellopták álmait és gyermekkorát” és hogy a fiatalok most értik meg a politikusok árulását – Trump egy posztban áradozott Gretáról.
„Egy nagyon boldog, fiatal lánynak tűnik, aki előtt fényes, nagyszerű jövő áll. Olyan jó látni ezt”
"Emberek szenvednek, emberek halnak meg, komplett ökoszisztémák omlanak össze. A tömeges kihalás szélén állunk, és ti még mindig a pénzről és a végtelen gazdasági növekedés tündérmeséjéről beszéltek"
Greta Thunbergnek viszont annyira nem lehetett jó látni Trumpot, a klímacsúcson ugyanis majd' felnyársalta tekintetével a klímaváltozást kacsának tartó amerikai elnököt.
Az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez azonban regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
Hétfőn megkezdődött New Yorkban az ENSZ klíma-csúcstalálkozója. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez azonban regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a húsz legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, így a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta. Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest legfeljebb 2 Celsius-fokban, lehetőség szerint 1,5 fokban korlátozzák.
A legfrissebb adatok szerint
mindössze két nyugat-afrikai ország, Gambia és Marokkó tartja magát a maximum 1,5 Celsius-fokos felmelegedést célzó párizsi megállapodáshoz.
Egyetlen olyan ország sincs, amely modellértékű intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna. Néhány ország - Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek - tervei, intézkedései a Koppenhágában 2009-ben vállalt maximum kétfokos felmelegedéssel vannak összhangban.
A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel: az Európai Unió összes tagországa Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával és Mexikóval együtt. A vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Ha minden kormányzat ilyen szinten köteleződne el, akkor a globális felmelegedés több mint 2, de kevesebb mint 3 Celsius-fokkal emelkedne 2100-ra.
A súlyosan elégtelen kategóriába került Argentína, Chile, Dél-Afrika, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, Indonézia, Kína, Japán és Szingapúr. Ez azt jelenti, hogy hozzájárulásaik egyáltalán nem elegendők a felmelegedés 2 fok alatt tartásához; sőt, ha minden ország csak ennyit vállalna, akkor a globális átlaghőmérséklet több mint 3 fokkal nőne 2100-ra.
Kritikusan elégtelen minősítést kaptak az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest.
A legnagyobb kibocsátók
A szakértők szerint 1750 és 2011 között legkevesebb 1725, maximum 2345 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgáz került a légkörbe. Az eddig a légkörbe került üvegházhatású gázok 25 százalékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték. Kínából származik az összkibocsátás 13, Oroszországból 7, Japánból 4, míg Indiából 3 százaléka. A világ összes többi országa a kibocsátás 26 százalékáért felelős.
Az egy főre eső jelenlegi kibocsátás alapján Szaúd-Arábia az első 18,1 tonna, őt követi az Egyesült Államok 16,6, Kanada 15,3, Dél-Korea 12,4, Oroszország 11,6 tonna üvegházhatású gázkibocsátással. Az Európai Unióban 6,7 tonna az egy főre eső kibocsátás, Magyarországon 5,2 tonna, míg a világátlag 4,8 tonna.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedés témájával, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talajok, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott.
Felmelegedés
Az első különjelentés megállapítja: a globális felszíni átlaghőmérséklet 2006-2015 között 0,87 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1850-1900-as években, ez az emelkedés jól megfelel az emberi tevékenység becsült hozzájárulásának. A globális átlaghőmérséklet évtizedenként 0,1-0,3 fokkal nő a korábbi és jelenlegi üvegházgáz-kibocsátás miatt. A globális átlagnál kisebb a felmelegedés az óceánok fölött és nagyobb a szárazföldeken. Különösen nagy, az átlagnál kétszer-háromszor nagyobb a melegedés az Arktiszon.
Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokot emelkedett 1901 óta, tehát az országot az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés. A melegedés legintenzívebb időszaka a nyolcvanas évek elején kezdődött: az 1981 óta eltelt évtizedek során körülbelül két héttel megnőtt a hőhullámos napok száma az ország középső és dél-alföldi vidékein. Egyes időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak. Kevesebb napon van csapadék, nőtt az aszály valószínűsége. A mérések szerint emellett több vidéken több mint 2 milliméterrel megnőtt az egy napon érkező csapadék mennyisége 1961 óta.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellezése szerint a jövőben minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, amely a 21. század végére elérheti a 3-4 Celsius-fokot az 1971-2000-es átlaghoz képest. Nyaranta 1,3-2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021-2050-es időszakban, míg a 21. század utolsó évtizedeire több mint 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.
Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása globálisan megvalósítható. Ehhez a 2020-as évek elején tetőznie kell a szén-dioxid-kibocsátásnak, tehát 2030-ra körülbelül 45 százalékkal kell visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást 2010-hez képest, majd 2050-re fokozatosan el kell érni a nettó nulla szintet.
Az IPCC második különjelentése szerint a jégmentes szárazföldek 69-76 százalékára közvetlenül hatást gyakorol az emberiség. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid kibocsátásának 82 százalékáért, ami a nettó emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 23 százalékának felel meg. Az IPCC szakértői szerint a túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházgáz kibocsátásának megelőzésével ér fel.