Babos szettelőnyről kikapott Taskentben

Publikálás dátuma
2019.09.25. 13:58

Fotó: www.babostimea.hu
Babos Tímea szettelőnyről kapott ki a francia Pauline Parmentier-től a 250 ezer dollár (74,8 millió forint) összdíjazású taskenti keménypályás női tenisztorna szerdai nyolcaddöntőjében.
A múlt héten Szöulban a legjobb 16-ig jutott magyar játékos - aki 89. a világranglistán - nyitásként rögtön elvette Parmentier (127.) adogatójátékát, majd 5:0-ig nagyon simán kézben tartotta a mérkőzést. A szett befejezésével viszont komoly gondjai adódtak: kapkodott, sokat rontott, először veszített szervagémet, így végül csak a kilencedik lehetőséggel tudott játszmaelőnyre szert tenni.
A kiegyenlített második szettben 4:4-ig mindkét játékos hozta az adogatójátékát, azt követően azonban Parmentier előbb saját, majd Babos szervagémjét is megnyerte, így kiegyenlítette játszmahátrányát.
A döntő szettben Babos ismét azonnal brékkel indított, amit 2:0-val folytatott, de utána ellenfele 3:2-re fordított. Parmentier egyre magabiztosabban és erőteljesebben játszott, és 4:3-as vezetése után ismét elvette Babos szervagémjét, majd a sajátjával lezárta a 2 óra 21 perces összecsapást.

Eredmény, nyolcaddöntő:

 Pauline Parmentier (francia)-Babos Tímea (7.) 2:6, 6:4, 6:3

Szerző

Ragyogó Ronaldo

Publikálás dátuma
2019.09.25. 12:30

Fotó: MARKUS ULMER / AFP
A brazil világklasszis volt Pelé mellett a futballtörténelem legzseniálisabb játékosa, aki még sikeresebb lehetett volna, ha elkerülik a sérülések.
Legújabb számában a FourFourTwo magazin megállapítja: a nagy tornákon szerzett gólokat tekintve nincs eredményesebb játékos a futball történetében a fenomén Ronaldónál. Szerény véleményem szerint Pelén kívül zseniálisabb labdarúgó sincs, úgyhogy örömmel böngésztem az adatokat, amelyek szerint a valaha volt legnagyobb center a világbajnokságokon tizenkilenc találkozón 15, a Copa Americákon tizenhárom mérkőzésen 10, a Konföderációs Kupán hat meccsen 4 gólt ért el. Az FFT ideveszi az olimpiai vetélkedő hat mérkőzésen elért 5 gólját is – egyet a magyaroknak vágott be 1996-ban Miamiban –, ám magam az ötkarikás futballt nem sorolom a meghatározó tényezők közé, hiszen az olimpiai labdarúgótornákon kezdettől fogva amatőr vagy korosztályos válogatottak szerepelnek, Magyarország például a B válogatottjával nyert aranyérmet 1964-ben és 1968-ban is. (A hatvannégyes győztes tizenegyből Csernai, Katona, Orbán, Palotai, míg a hatvannyolcasok közül Szarka, Básti, Keglovich, Menczel, Sárközi soha nem szerepelt az A válogatottban, Fatér és Szalai is csak egyszer-egyszer.)  
Azt viszont nyomatékkal hozzáteszem, hogy a rengeteg Ronaldo-gól még több lenne, amennyiben a brazilok a legjobbjaikkal állnak ki a kétezres évek Copa Americáira. Ám 2001-ben, 2004-ben és 2007-ben is a vegyes csapatukat nevezték – az más kérdés, hogy az utóbbi két alkalommal így is elhódították a trófeát –, ahogyan a Konföderációs Kupa 1999-es, valamint 2003-as kiadásán ugyancsak nélkülözték legragyogóbb táncosaikat; a 2001-esre pedig valamiféle ligaválogatottal érkezett Leao szövetségi kapitány. (Aztán 2005-ben, amikor az extraklasszisaival felvonuló brazil együttes felejthetetlen frankfurti főműsort rendezett a 4-1-es döntőben az argentinokkal szemben, Ronaldo sérült volt.)
A káprázatos középcsatár úgy nyert vb-arany- és -ezüstérmet, két Copa Americát meg egy Konföderációs Kupát, hogy elengedett jó néhány nagy eseményt, ráadásul újra meg újra megsérült, ötször hagyott ki hónapokat a térdei miatt. A válogatottban 1999 októberétől két és fél évig nem játszott, majd az után, hogy visszatért, ötödik világbajnoki elsőségére vezette Brazília százszázalékos teljesítményt nyújtó csapatát, miközben (8 góllal) elhódította a Dél-Koreában és Japánban rendezett vb mesterlövészi címét is. A torna legjobbjának azt az Oliver Kahnt választották, akivel a döntőben (2-0) kétszer is kibabrált...
Volt ennél – a választásra nézve – siralmasabb „német” veresége is, mégpedig 1996-ban, amikor Mathias Sammernek ítélték az Aranylabdát. (Igaz, csak három pont volt a különbség kettejük között, de micsoda differencia mutatkozott a játékban az utóbb kétszeres Ballon d'Or-győztes Ronaldo javára!) A legnagyobb veszteség azonban 1998-ban Párizsban érte, ahol a vb-döntő napján rosszul lett, társai szó szerint az életéért aggódtak. Így nyerte meg a csúcstalálkozót a lelkileg lenullázódott brazilok ellen a házigazda francia válogatott (3-0), pedig arról a sárga mezes alakulatról 1997 végén, a Konföderációs Kupa-diadal után azt mondta Mario Zagallo: „Ez minden idők legjobb brazil válogatottja.” Tekintettel arra, hogy Zagallo mind az öt brazil vb-arany elnyerésében szerepet játszott – kétszer játékosként, egyszer szövetségi kapitányként, majd további két alkalommal szaktanácsadóként –, a véleménye legalábbis megfontolásra érdemes. (A KK-n a Ronaldo, Romario csatárpáros szerepelt, de az 1994-ben világbajnok Romario megsérült, és nem vett részt a következő vb-n.)
Megannyi fájdalma miatt Ronaldo huszonkilenc évesen búcsúzott a válogatottól. A 2006-os világbajnokság dortmundi nyolcaddöntőjében még úgy leültette Kingson ghánai kapust (3-0), hogy attól kellett tartani, az afrikai háló őre maradandó gerinckárosodást szenved, ám aztán már csak 2011-ben, egy jutalomjáték alkalmával tűnt fel a selecaóban. Ha jobbak a térdei, még a mutatottnál is fenomenálisabb pályafutást produkál.
Ezzel együtt azt mondom, annál a két lábnál – a nőügyeket tegyük félre – nem kellett jobb széles e világon.
Témák
labdarúgás

Rasmussen még türelmes

Publikálás dátuma
2019.09.25. 11:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Elvileg komoly Eb-selejtezőt játszik a női kézilabda-válogatott szerdán, de a fókusz már a decemberi világbajnokságon van, ahol az olimpiai kvalifikáció a tét.
Litvánia ellen az érdi csarnokban kezdődik a női válogatott Eb-selejtezős kalandja (tv.: M4 19:00), amely aztán vasárnap Olaszország ellen idegenben folytatódik (tv.: Sport1 17:00). A tét, hogy a négyfős csoportból melyik két válogatott szerepelhet majd a 2020 decemberében Dániában és Norvégiában esedékes Európa-bajnokságon. Az olasz, litván, montenegrói és magyar válogatott alkotta kvartettből a papírforma alapján simán továbbjutásra esélyes a Kim Rasmussen szövetségi kapitány vezette csapat, de hát azért ez mégsem annyira egyszerű. 
A bajnoki és BL-sorozat miatt a kapitány eleve csak klubjukban láthatta kiválasztottjait, mert a neki jutott két napról nehéz azt állítani, hogy elég lenne egy csapat játékfilozófiájának elmélyítésére. A selejtezősorozat első fordulójában ennek ellenére fölényes magyar győzelem borítékolható, mert a magyar és a litván együttes nem pendül egy húron. A baltiak eddig összevissza egyszer, 1996-ban jutottak ki Eb-re. A két csapat eddigi négy találkozóján pedig csak a magyarok nyertek.
„Nagyon türelmes vagyok a fiatal, tehetséges játékosokkal. Persze, ahhoz idő kell, hogy minden jól működjön, de ezúttal sajnos csak két nap áll rendelkezésünkre. Egy kicsit tartok tőle, hogy fog kinézni a játékunk szerdán, de most nem kaphattuk meg a játékosokat előbb a klubjaiktól, ebből a két napból kell kihoznunk a legtöbbet. Itt az idő arra is, hogy kiválasszam azt a 16 embert, aki majd Japánba utazik a világbajnokságra. Ezen a héten győznünk kell mindkét meccsünkön” – idézte a távirati iroda a dán edzőt.
A szerdai lesz az idei utolsó hazai meccse a válogatottnak, aztán a vasárnapi, olaszországi Eb-selejtező után néhány héttel a Koreai Köztársaságban játszik majd a csapat egy felkészülési tornán. Decemberben pedig jön Japánban a világbajnokság, ahol az olimpiai kvalifikáció kivívása is a lányok bakancslistáján szerepel.

80 éves a legendás kapitány

Kedden ünnepelte 80. születésnapját Kovács László korábbi férfi szövetségi kapitány, az 1982-ben férfi BEK-győztes Bp. Honvéd vezetőedzője volt. A mesteredző a magyar kézilabda-edzői társadalom egyik legnagyobb alakja, aki játékosként 87 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Játékosként a Bp. Honvéd együttesével 1966-ban BEK-döntős, hatszoros magyar bajnok, négyszeres MNK-győztes volt, kétszer az év kézilabdázójának választották. 1968-ban a világválogatottban is játszott. A Testnevelési Főiskolán több évtizeden keresztül tanított. Kétszer is a férfi válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott.

Szerző