"Nem akciózni akarunk, hanem egy jobb egészségügyet"

Publikálás dátuma
2019.09.28. 09:00
Kincses Gyula
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nekünk a legnagyobb ellenfelünk nem Éger István, hanem a közöny – mondja Kincses Gyula, akit az Újratervezés csoport jelöl a Magyar Orvosi Kamara elnökének.
Az önt jelölő Újratervezés csoportot főleg harmincas, negyvenes, dinamikus orvosok alkotják. Ön 67 éves. Nem találtak fiatalabbat? Nem vállalták. Olyan főállású jelöltet kerestek, akinek sokféle tapasztalata van, ismeri a kormányzati döntési mechanizmust is. A jelölésemben az is benne volt, hogy tudják: a szakma, az orvoslás elég arisztokratikus, és fiatal, ismeretlen kollégát nem biztos, hogy megválasztanának. Rendre keménykedik az Újratervezés, ám emögött nem látszik az orvosok eltökéltsége. Amikor a kamara megmérte azt, hogy milyen részvételre hajlandóak, több mint ötezren voksoltak a nagygyűlés mellett, majd arra már csak alig ezren regisztráltak és odaérkeztek 900-an. Hogyan gondolja erősíteni az orvosok kockázatvállalási kedvét? Mi nagyon örültünk annak, hogy nem írtuk hiába leveleinket és a jelenlegi elnök úr megkérdezte a tagságot. Nekünk sem lehet más dolgunk, minthogy ezt az utat folytatjuk. A tagságnak kell eldöntenie azt, hogy mit vállal be. Tehát az elnökség akár régi, akár új, önmagában nem tud semmilyen olyan akciót csinálni, aminek társadalmi hatása van. Mi nem forradalmi szabadcsapat vagyunk. Nem akciózni akarunk, hanem egy jobb egészségügyet szeretnénk. Hogy egy szakmai program megvalósulhasson, vagy az ellátórendszer másként működjön, a kollégáknak is más felelőssége legyen, változzon az etika, de ennek előfeltétele a magasabb bér. Azért csak szükség lenne nagyobb aktivitásra... Így van. A kamara eddigi működéséhez képest az, hogy eljött ezer orvos a nagygyűlésre nagyon komoly eredmény. Nekünk a legnagyobb ellenfelünk nem Éger István, hanem a közöny. A kamara elmúlt évei leszoktatták a kollégákat arról, hogy a köztestületnek van súlya. Legutóbb a szociális népszavazás meg a Molnár Lajos-féle törvény volt az, ami ellen a kamara mozgósítani tudta a tagjait. Akkor volt valamilyen közösségi élménye a kamarának. Ön épp akkor volt államtitkár. Úgy éreztem, hogy a Molnár Lajostól egészségügyi minisztertől kapott pofonért így akar elégtételt venni a kamara. Ezért mindent ellenzett, amit az akkori politika csinált. Sértettség alapú, és nem programalapú tiltakozás volt, de a sértettséget megértem. A nagygyűlésre jellemzően a hierarchia alsó fokain álló orvosok mentek el. Miközben a jelenlegi helyzet éppúgy megfelel az orvosbáróknak mint az érdekeiket nem sértő kormányzatnak. Hogyan gondolja ellensúlyozni az orvosbárók hatalmát? Éger úrral ellentétben úgy gondolom, hogy vannak orvosbárók, de mindig azt szoktam mondani, hogy báró Hatvany Lajos is báró volt. A bárók nem degenerált nemesek, hanem a szakma csúcsán lévő emberek, akik a saját munkájuk alapján jutottak oda. De ebből a helyzetükből tudnak olyan előnyöket is faragni, ami a szakmának, a társadalomnak egyáltalán nem hasznos. Ugyanakkor – pont azért, mert a szakmai munkájuk emelte őket oda a csúcsra – jelentős részüket meg lehet nyerni a jó szakmai céloknak, és az általunk szorgalmazott nyilvánosság korlátozza mozgásterüket. Én most is kapok biztatásokat a szakma tetején levő emberektől, tehát nem igaz az, hogy a „nagyok” mind ellenérdekeltek. Nincs ennél ütősebb eszköze? Nekem vannak nagyon pozitív élményeim az orvostársadalommal kapcsolatban. Amikor például a 90-es évek elején volt politikai akarat az egészségügy megváltoztatására, akkor a szakma fel tudott mellé sorakozni. A kamara programja most annyi, hogy legyen több pénz, de ne változzon semmi. Mi azt mondjuk, hogy több pénz kell, de azért, hogy valami változzon. Már nem elegendőek a korrekciók, mert azok csak részérdekeket tudnak korrigálni vagy sérteni, most a teljes működést át kellene alakítani. Másként kellene az egész egészségügyről gondolkodni. A mai finanszírozási rendszer ’92-93-as bevezetése óta a gyógyításra kifizetett összegek mind távolabb kerültek a valóságtól. A jelenlegi finanszírozási rendszerben az az elv, hogy annyi pénzt kapsz, amennyit dolgozol, de ennek az összegnek van egy maximuma, ami kevés a szükséges ellátásokhoz. Ez szüli a kórházak adósságát. Más modell kell. Horváth Ildikó is nagyon jó példákat mondott a szombati nem túl sikeres előadásban, hogy Magyarországon a szívkatéteres gyógyításban az egy hónapos eredmények világszínvonalúak. Ám ha azt nézzük, hogy az érintett betegek közül hányan élnek még egy év múlva is, már nincs mire büszkének lennünk. Követni és mérni kellene a rendszerben minden egyes beteget: mivel jelentkezett, mi történt vele, és változtatott-e az életmódján, és mindez mennyibe került. Ha sikerülne a szereplőket érdekeltté tenni abban, hogy az egész folyamatot nézzék és mérjék, és ezt leképezni a finanszírozási, az érdekeltségi rendszerekben, akkor mondhatjuk, hogy tettünk valamit. Nyilván követte az alapellátó fogorvosok küzdelmét. Az ő kamarai elnökeként értük mit tenne? Indokoltnak tartja, hogy más szakmák akár tevőlegesen is szolidaritást vállaljanak? Mindenképpen. Aki szót emel magáért, a saját problémájáért, az megérdemel egyfajta szolidaritást, de mi nem szeretnénk, ha a külön alkuk uralnák el az egészségügyet. A fogászat sajnos egy kicsit a magára hagyott jövőt szimulálja, magyarul minél alulfinanszírozottabb az „állami” rendszer, annál kevesebb orvos marad benne. Inkább átmegy a magánellátásba és onnantól kezdve a közellátás szegényellátássá silányul vagy megszűnik azokon a helyeken ahol nincs fizetőképes kereslet a kiegészítésére. A közellátás megerősítése nélkül nem lehet rendet csinálni a két szektor között. Sok más orvoscsoport jelzi az elégedetlenségét. Mi abban bízunk, hogy ezek a jelzések összegződnek és elérik a kormányzat ingerküszöbét, amely megérti, már nem elég azt mantrázni. mennyi pénzt tettek 2010 óta az egészségügybe, meg mennyi béremelés volt. Ez amúgy igaz, de mit értek el vele? Elégedettebbek lettek az egészségügyi dolgozók, vagy a betegek? Csökkentek a várólisták? Bízom abban, hogy a kormányzat egyszer azt mondja, hogy most tényleg rendet kellene tenni, és érdemi összeget társít egy megfelelő szakmai program mellé. Mi ebben a programban partnerek akarunk lenni.
Mit csinál most rosszul a kamara? Alapvetően szakszervezeti funkciókat lát el, tehát bérharcban áll, 9 éve „sztrájk-tárgyal”. Ez nem elsődlegesen kamarai feladat, és ugyanakkor meg olyan szükségszerű változásokat opponál, amiket meg nem kellene. Nem kellene például az ellen tiltakozni, hogy a sürgősségi osztályon az osztályozást, a „triázs beosztást” mentőtiszt, vagy erre képzett diplomás nővér végezze. Egy jól szabályozott egészségügyben már egyre inkább team-munka van, ahol az orvos, a nővér, az egyéb diplomások együtt gyógyítanak. Kizárólagosan orvosi feladat a döntés, a diagnózis felállítása, a terápia megtervezése, de ha továbbra is mindent magunk akarunk végezni, akkor ránk borul az egész. Az Újratervezés 12 pontjában önálló egészségügyi minisztériumot követelnek. Miért gondolják, hogy azzal többre jutnak, mint az orvosminiszterrel? Bízunk benne, hogy van olyan orvos, aki miniszterként is kellő érzékenységgel fordul majd az ágazata felé és nem pedig a haza bölcse akar lenni. Most a miniszternek annyi a feladata, hogy nem jut kellő figyelme az egészségügyre. Pedig azok közé tartoztam, akik örültek a kinevezésének, mert a leginkább protokollok szerint működő szakterület vezetője volt, és bíztam, hogy ezt akarja kiterjeszteni. Amikor pénzt akarnak a politikától, mit tudnak cserébe kínálni nekik? Minőségi egészségügyet számon kérhető indikátorok alapján, nagyobb betegelégedettséget. Ehhez nem túl rövid a kormányzati ciklus? Ha csak kevés érhető el ebben a ciklusban, akkor 2022-ig ne is csináljunk semmit? El lehet indítani a folyamatokat. Olyan irányba kellene indulni, mint a szlovákok: politikai közmegegyezés és minőségi paraméterek mentén alakítják át a saját egészségügyüket. A hálapénzt a beteg félelme mozgatja, ha nem ad, még nagyobb bajba kerül. Hogyan lehet felszámolni ezt a rettegést? A hálapénzt csak elfogadói oldalról nem lehet megszüntetni, mert amíg hiány van, annak a pótlását meg is akarják vásárolni. De azt gondoljuk, hogy ha vannak minőségi mutatók, és van tisztességes, a gyógyulást nem veszélyeztető időn belüli hozzáférés, akkor ez a fajta nyomás érdemben csökken. Ezt a félelmet csak úgy lehet oldani, ha nem lesz alapja. Hogy állnak a választással? Mennyi az esélye, hogy elfoglalhatják a kamarát? Maradjunk annyiban, hogy a lelkes csoportból az esélyes csapattá váltunk.
Szerző

Fóti gyermekközpont - Már az ügyészség sem hisz a kormánynak

Publikálás dátuma
2019.09.28. 08:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A fóti gyermekközponttal egy nagy probléma van: az, hogy be akarják zárni. Ezt most nem az ellenzék, hanem a vádhatóság állítja.
A kormány képviselői által elmondottakkal, leírtakkal teljesen ellentétes képet fest le a felszámolásra ítélt fóti Károlyi István Gyermekközpontról a Pest Megyei Főügyészség legutóbbi vizsgálati jelentése. Az intézmény speciális otthona törvényességi ellenőrzése során ugyanis megállapították: az ott elhelyezett gyerekek jó körülmények között, teljes körű ellátásban részesülnek, s nyoma sincs annak a „zárt, korszerűtlen tömegintézménynek”, ami a kormánykommunikációban rendszeresen megjelenik a bezárás egyik legfőbb indokaként. A dokumentumot Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérte ki, miután az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), az otthon fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) sem hajlandó konkrétumokat közölni a gyermekközpontot érintő kérdésekre. A jelentés alátámasztotta azt, amiről az érintettek is beszámoltak, és lapunk munkatársai is meggyőződhettek: nem igaz, hogy az otthon túlzsúfolt, a világtól elzárt „tömegintézmény” lenne. A gyerekek ellátását maximum nyolc fős csoportokban, a Károlyi-kastély nyitott műemlékparkjában kialakított jól felszerelt épületben biztosítják, az ellenőrzéskor összesen 23 kiskorúról gondoskodtak. A vizsgálati beszámoló megemlíti azt is, számos sportolási és szabadidős tevékenységre van lehetőségük a gondozottaknak, a Fót központjában található otthon rendszeresen szervez nyilvános kulturális programokat is. Gyermekorvos, ortopéd szakorvos, pszichiáter, fogászati ellátás is biztosított, ahogy a gyermekvédelmi gyámokkal történő kapcsolattartás minden formája is. Legnagyobb problémaként épp azt a helyzetet említették, amit a kormány teremtett meg azután, hogy 2017 januárjában a szociális államtitkár bejelentette az otthon bezárásának konkrétumok nélküli tervét. „A bizonytalan helyzet mind a gyermekek, mind az itt dolgozó felnőttek számára rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtett. A különböző pszichés zavarokkal küzdő gyermekekkel való szakmai munkát nehezíti –a gyermekek által is ismert – bizonytalan helyzet kezelése. A vezetőség számára eddig is nehézséget okozott az itt dolgozók megtartása (jellemzően alulfizetett, ugyanakkor nagy munkateherrel járó státuszokról van szó). A dolgozói létszámhiány miatt meghirdetett álláshelyek megfelelő munkaerővel való feltöltését nehezíti az a munkaerőpiacon is ismert tény, hogy a gyermekotthon 2019. május 31. napját követő helyzete bizonytalan” – olvasható a jelentésben. Erre, mint olyan körülményre, mely „a gyermekek ellátását negatívan befolyásolhatja”, a fenntartó SZGYF figyelmét is felhívták. Ügyészségi ellenőrzés volt a kalocsai és a zalaegerszegi speciális gyermekotthonokban is – a kormány ezekbe az intézményekbe költöztetné át a fóti gyerekeket. Bár a törvényi előírásoknak mindkét otthon megfelelt, kiderült, a Károlyi István Gyermekközpontra aggatott kormányzati jelzők itt sokkal jellemzőbbek. A zsúfoltság és a szakemberhiány is nagyobb problémát jelent, mint Fóton, a szakkörök, egyéb foglalkozások sem rendszeresek. Zalaegerszegen a gyermekvédelmi gyámok sok esetben az intézménytől több száz kilométerre működnek, havonta egyszer látogatják a gyerekeket. Kalocsán a megrongálódott épületek, berendezések jelentettek gondot. Egy ágyi poloska invázió után a szomszédos börtönből kellett vaságyakat kölcsönözni a gyerekeknek. Kerestük az Emmit és az SZGYF-et is: miután a főügyészségi jelentések is cáfolták a kormány indokait, árulják el, milyen valós szakmai okai vannak a fóti gyermekközpont bezárásának. Cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. Pedig már elsőfokú bírósági ítélet is született arról: nem titkolózhatnak tovább. 

A fótiaknak sem tetszik a megszüntetés

 A fóti lakosok nagy része nem szeretné, ha megszűnne a gyermekközpont – derült ki az aHang Platform közvélemény-kutatásából. A kérdőívet összesen 190-en töltötték ki: 56 válaszadó szerint mindenképpen meg kellene tartani a gyermekközpontot, 44-en gondolják úgy, hogy a központot bővíteni, fejleszteni kellene és csupán 10-en tartózkodtak a válaszadástól. A többi válaszadó a park, a terület fejlesztése mellett szeretné, ha maradnának a gyerekek, akiknek sorsáért 190 megkérdezett fótiból 157 ember aggódik. Az aHang lakossági fórumon szerette volna ismertetni az eredményeket, ám végül azt a választ kapták, „politikai célokra” nem tudnak a fórumnak Fóton helyet biztosítani.

Szerző
Frissítve: 2019.09.28. 11:50

Fél Budapestet lezárják a hétvégén

Publikálás dátuma
2019.09.28. 08:25
Illusztráció
Fotó: Népszava
Bryan Adams Koncert lesz a Hősök terén, futóverseny pedig szombat reggeltől vasárnap estig mindenfelé.
Szombat reggeltől vasárnap estig forgalomkorlátozásra kell számítani Budapestszerte, közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Számos tömegközlekedési járat útvonala is módosul, részletes információk a www.bkk.hu oldalon olvashatók.

Futóverseny

A főváros több részén a Budapest Maraton miatt lesznek lezárások. A futóversenyt szombaton előbb a budai és a pesti rakpartok, aztán délután négy és öt óra között a Lánchíd és a Szabadság híd és környéke forgalmának korlátozásával rendezik meg. Vasárnap reggel, délelőtt és kora délután a budai és pesti rakpartokat, a Lánchidat, a Szabadság hidat és a Szentendrei út belső sávját zárják majd le.
A lezárt útszakaszokon a korlátozásokat a futók elhaladása után fokozatosan oldják fel. A BKK kéri, hogy aki teheti, válassza a kötöttpályás közlekedési eszközöket, elsősorban a metróvonalakat.

Koncert

Szombat estétől vasárnap hajnali 4:30-ig Bryan Adams koncertje miatt változik a közlekedés a Hősök tere környékén. A forgalomkorlátozásokra az Andrássy út Hősök teréhez közel eső részén és a Dózsa György úton, a Városligeti fasor és a Podmaniczky utca között kell számítani. Változik a 20E, a 30-as buszcsalád, a 105-ös és a 979-es busz, valamint a 75-ös troli útvonala.
Az M1-es metró ma este a megszokottnál sűrűbben közlekedik, de ha a koncert miatt túl sok utas használná, lezárják a Hősök tere állomást - biztonsági intézkedésként.