David Attenboroughról nevezték el az óriási sarkkutatóhajót

Publikálás dátuma
2019.09.27. 13:00

Fotó: PETER BYRNE / AFP
A brit természettudós és több ezer ember jelenlétében avatta fel Nagy-Britannia új sarkkutatóhajóját Vilmos cambridge-i herceg és felesége a birkenheadi Cammell Laird hajóépítő üzemben – adta hírül a BBC.
A 200 millió font költségvetésből készült hajó 130 méter hosszú és 15 ezer tonnás. Az úszó tudományos laboratórium a legnagyobb kereskedelmi hajó, amelyet az elmúlt három évtizedben Nagy-Britanniában építettek.
A hajógerincet 2016-ban kezdték építeni, a tízezer tonnás elkészült hajótestet a múlt év júliusában eresztették a Mersey folyóba. A kutatóhajó szinte teljesen elkészült, külső és belső festéséhez mintegy 60 ezer liter festéket használtak, és a következő hetekben kezdik kipróbálni a hajó teljes felszerelését.
A hajó feladata lesz a klímaváltozás kutatása, az hogy a tudomány segítségével megoldjuk napjaink problémáit

– mondta az avatóünnepségen David Attenborough.

Az északi- és a déli-sarkvidék térségét kutató hajó a James Clark Ross és az Ernest Shackleton brit kutatóhajókat fogja felváltani, amelyek mintegy 50 éve szolgálják a brit sarkkutatást.
Szerző

NASA: „keményen” landolt a Holdon az indiai szonda, de azt nem látni, hol

Publikálás dátuma
2019.09.27. 11:44

Fotó: Indranil Aditya/NurPhoto / AFP
A NASA egyik műholdjának pénteken bemutatott felvételei szerint a Csandraján-1 indiai holdszonda Vikram nevű leszállóegysége úgynevezett kemény landolást hajtott végre.
A Csandraján-2 holdszonda Vikram leszállóegysége szeptember 7-én szállt volna le a Holdon, útnak indulása után egy hónappal. A terveknek megfelelően közelítette meg a Holdat, majd mintegy 2,1 kilométerrel a felszín felett megszakadt vele a kapcsolat.
A NASA új képein látható a landolási terület, de annak pontos meghatározása nem sikerült, a felvételek ugyanis szürkületben készültek. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint az érintett terület a déli sarkponttól mintegy 600 kilométerre, egy „viszonylag ősi vidéken” található – írja a BBC.
„A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szeptember 17-én haladt el a landolási terület felett és egy sor nagyfelbontású képet készített a régióról. 
Egyelőre nem sikerült a leszállóegység pontos helyét meghatározni vagy az egységet lefényképezni”

– közölte az űrügynökség.

„Szürkület volt, amikor a fényképek készültek a területről, emiatt a felszín nagy részét árnyékok borítják. Lehetséges, hogy a Vikram leszállóegység egy árnyékban rejtőzik. A fények kedvezőbbek lesznek, amikor az LRO októberben ismét elhalad a terület felett és ismét megpróbálja meghatározni a leszállóegység helyzetét” – áll a közleményben.
Ha a misszió sikerült volna, akkor India lett volna a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely „megveti a lábát” a Holdon. Ez volt az idei harmadik landolási kísérlet a Föld kísérőjén, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.
Szerző

Száz éven belül élelmiszert is termelhetünk a Marson

Publikálás dátuma
2019.09.26. 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Száz éven belül elérhető az élelmiszer-önellátás a Marson - állítják amerikai kutatók egy provokatív új tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, milyen technológiai stratégiák és források szükségesek, hogy egy egymillió fős populáció a vörös bolygón minimálisan el tudja látni magát élelemmel.
A New Space: The Journal of Space Entrepreneurship and Innovation című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók modellezték a népességnövekedést, az emberek kalóriaszükségletét, a földhasználatot, megbecsülték a különböző lehetséges élelmiszerforrásokat. Modellezték azt is, hogy a Földről biztosított élelmiszerekről miként, mennyi idő alatt lehet átállni a vörös bolygón helyben termelt élelmiszerekre.
Az Egymillió embert élelmezni a Marson című tanulmányban a vörös bolygón élő emberek étrendjéhez egy olyan modellt vettek alapul, amely növényekre, rovarokra és sejtkultúrákból előállított agrártermékekre - "tiszta" húsra és halra, algára, tyúkmentes tojásra és tehénmentes tejre - épül.
Kevin Cannon és Daniel Britt, a Közép-Floridai Egyetem kutatói számításba vették az élelmiszertermeléshez szükséges energia, víz és más rendszerek nagyságát is. "Az emberek túléléséhez szükséges minimális kalória- és táplálékmennyiség biztosítása bármely holdon vagy bolygón lévő település esetében nélkülözhetetlen tevékenység. Ezen felül azonban minden más kereskedelmi tevékenység lehetne" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál Ken Davidiant, a New Space folyóirat főszerkesztőjét, aki a kereskedelmi célú űrszállítmányozás területén dolgozik több mint 30 éve.
Szerző
Témák
Mars
Frissítve: 2019.09.26. 14:29