Húszezren követelték a nyári tüntetések miatti felelősségre vonások leállítását Moszkvában

Publikálás dátuma
2019.09.29. 20:18

Fotó: SEFA KARACAN / AFP / Anadolu Agency
Alekszej Navalnij ellenzéki vezető szerint a hatóságok sokakat nem engedtek be a megmozdulás helyszínére.
Mintegy 20 ezer fős ellenzéki tüntetést tartottak vasárnap Moszkvában – közölte a rendőrség. A libertárius párt által szervezett megmozdulás részvevői egyebek mellett azoknak az aktivistáknak a szabadon bocsátását követelték, akik ellen a fővárosi nyári tüntetéssorozat miatt indult eljárás. A proteszthullámot az váltotta ki, hogy a szeptember 8-án megtartott moszkvai képviselőtestületi választáson az illetékes hatóságok nem engedtek elindulni több mint félszáz független és ellenzéki jelöltaspiránst. A hatóságok az ajánlóíveken szereplő aláírások meghamisításával indokolták a kizárásukat. Az érintettek a Kreml által elrendelt diszkriminációnak minősítették ezt, és tüntetéseket szerveztek. A demonstrációk engedélyezését a fővárosi hatóságok rendre elutasították, a rendfenntartó erők pedig erőt alkalmaztak a feloszlatásukra és mintegy kétezer embert őrizetbe vettek, többeket közülük elítéltek. A pénteki tüntetésen, amelynek részvevői a „politikai elítéltek” szabadon bocsátását követelték, az Interfax hírügynökség szerint senkit sem vettek őrizetbe. Az eseményen megjelent Alekszej Navalnij ellenzéki vezető. Azzal vádolta meg hatóságokat, hogy sokakat nem engedtek be a megmozdulás helyszínére. A szeptember 8-i választásokon az ország kormányereje, az Egységes Oroszország párt a fővárosi képviselőtestületben elvesztette mandátumai egyharmadát, de így is megőrizte többségét.
Szerző
Frissítve: 2019.09.29. 20:30

Egy afrikai diktátor playboyként élő fiától 25 luxus sportkocsit foglalt le és árverez el Svájc

Publikálás dátuma
2019.09.29. 18:11
Teodorin Obiang Nguema, amikor éppen nem Putyinnal pacsizik
Fotó: teddynguema / Instagram
Ferrariból hét, Lamborghiniből három van a listán.
Teodorin Obiang Nguema nem csak simán playboy, aki befutott az Instagramon, hanem egy olyan afrikai ország alelnöke, amelynek diktátorként uralkodó elnökét - történetesen Teodorin édesapját - hosszú évek óta vádolják azzal, hogy politikai ellenfeleit kannibál-módszerekkel tünteti el az útból. Egyenlítői-Guinea elég apró nyugat-afrikai nemzet, de a kontinens egyik legfontosabb kőolajtermelője, és mindössze 1,2 millió lakosa van. A nemzetközi civil szervezetek rendszeresen úgy hivatkoznak a negyven éve diktatúraként működő kisállamra, mint a világ legkorruptabb országa. És mint ilyennek egyre gyakrabban kell szembenéznie külföldi bírósági ügyekkel. A svájci ügyészség még 2016-ban indított egy pénzügyekkel kapcsolatos szabálysértési eljárást Teodorin ellen, a Guardian pedig azt írja, hogy ennek keretében Svájc lefoglalt 25 luxus sportautót, amelyeknek egytől egyig a playboy-fiú alelnök volt a tulajdonosa, és amelyeket most egy genfi ​​aukción árvereznek el. A 25 autó egy kollekciót képez, és 6-7 milliárd forintnyi svájci frankot hozhat az államkasszának.
Négy elképesztő darab Teodorin Obiang Nguema hatalmas gyűjteményéből
Fotó: Bonhams Auctions
Egy ​​golfklubban tartják meg az aukciót vasárnap, ahol mind a 25 autót meg lehet csodálni. Többek között eladó hét Ferrari, három Lamborghini, öt Bentley, egy Maserati és egy McLaren is. A legdrágább tételek között ott van egy 2014-es Lamborghini Veneno Roadster, amelynek értéke elérheti a 2,5 milliárd forintot, egy 2015-ös Koenigsegg One:1 majdnem 1,5 milliárd forintos értékben, valamint egy 2003-as sárga Ferrari Enzo, ami nagyjából 1 milliárd forintot ér. A luxus sportautókon kívül egyébként még egy rakás, hétköznapi ember számára nagy értékű autót és motort is elkoboztak, ezeket szintén vasárnap árverezik el. A teljes, 96 darabból álló hihetetlen autógyűjteményt itt lehet végignézegetni.
Szerző
Frissítve: 2019.09.29. 18:19

Nagy fölénnyel nyert az Osztrák Néppárt, de nem lesz könnyű Kurznak kormányt alakítania

Publikálás dátuma
2019.09.29. 17:46

Fotó: Askin Kiyagan / AFP / Anadolu Agency
Az első eredmények arról szóltak, hogy az ÖVP felülmúlta az utolsó becsléseket. Valamivel több mint egymillió szavazatot adtak le levélben, ezeket két lépcsőben október 3-ig számlálják össze.
Két éven belül másodszorra rendeztek parlamenti választást Ausztriában, miután az úgynevezett Ibiza-videó, Heinz Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke miatt május végén felbomlott a néppárti-szabadságpárti kormány, s Brigitte Bierlein vezetésével szakértői kabinet alakult. A vasárnapi voksolás során az volt a kérdés, mekkora fölénnyel nyer a Sebastian Kurz volt kancellár által irányított Osztrák Néppárt. Azt már az első eredmények közlése előtt tudni lehetett, hogy a végeredményt csak csütörtökön teszik közzé, mert minden korábbinál több, valamivel több mint egymillió szavazatot adtak le levélben, ezeket pedig két lépcsőben október 3-ig számlálják össze. Az első eredmények arról szóltak, hogy az ÖVP felülmúlta az utolsó becsléseket és 37,2 százalékot szerzett (ez a levélben leadott szavazatokra vonatkozó becslést is magában foglalja). A szociáldemokraták (SPÖ) 22 százalékot kaptak, ami 5 százalékos visszaesés. Jelentős, 10 százalékos csökkenést könyvelhetett el a szabadságpárt, 16 százalékos eredménye tíz százalékos mínusznak felel meg. A liberális NEOS 7,4 százaléka 2 százalékos növekedést jelent. A választáson a legnagyobb gyarapodást a 2017-es voksoláshoz képest a Zöldek mondhatták magukénak: 14,3 százalék voksolt rájuk, ami 10 százaléknál is jelentősebb emelkedés. Ez az eredmény is azt mutatja, amit már a május végén megrendezett európai parlamenti választás is megerősített, nevezetesen az európai politikában egyre fontosabb szerepet játszanak a környezetvédők, a Zöldek elsősorban a fiatalabbak körében jelentenek vonzó alternatívát.

60,6 százalékos volt a részvétel

A később közölt előzetes végeredmények szerint a voksok 38,4 százalékát szerezte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon az Osztrák Néppárt. A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,5, a harmadik Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere 17,3 százalékot szerzett. A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4 százalékot, a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) pedig 7,4 százalékot kapott. A választási részvétel a levélszavazatok nélkül 60,6 százalékos volt, szakértők szerint ezeket hozzáadva végül 75 százalék felett lesz, némelyest elmaradva a 2017-es 80 százaléktól. Az előzetes végeredmény szerint az ÖVP 73, az SPÖ 41, FPÖ 32 mandátumhoz jutott. A Zöldek 23, a NEOS 14 képviselőhelyet szerzett a törvényhozás 183 fős alsóházában, a Nemzeti Tanácsban. 

Az abszolút többséghez 92 mandátumra van szükség, az ÖVP 71 képviselői helye azt jelenti, hogy a pártnak koalíciós partnerre van szüksége. Az FPÖ 30 mandátuma elég lenne ugyan a korábbi együttműködés folytatásához, de a szabadságpárt váratlanul rossz szereplése miatt a néppártban jelentős ellenzéke lehet az ÖVP-FPÖ koalíció felélesztésének. Az FPÖ-ben is erősek azok a hangok, amelyek szerint teljes újrakezdésre van szükség. Az mindenesetre nem is kérdés, hogy Sebastian Kurz ismét kancellár lesz, az ÖVP jelentős fölényét az ő személyes diadalának is tartják. Az eredmények közlése után az ÖVP kampányközpontjában egybegyűltek ezt skandálták: „Kurz kancellár”. Az osztrák ORF állami televízió riportere meg is jegyezte: olyan, mintha a párt az abszolút többséget szerezte volna meg. Bár az Osztrák Néppárt választási hadjárata nem nevezhető sikersztorinak, de sok szabadságpárti szavazó az utolsó pillanatban dönthetett úgy, hogy inkább az ÖVP mellé teszi az ikszet. Soha ilyen rosszul nem szerepelt az SPÖ. Előbb-utóbb felmerülhet a kérdés a szociáldemokratáknál, valóban Pamela Rendi-Wagner a legalkalmasabb-e a párt irányítására. A kampányban ugyan szinte napról napra tűnt mind magabiztosabbnak, ez azonban a választási eredményben nem tükröződött. 1971 óta 92 mandátumot jelent az abszolút többség. A legcsekélyebb többséggel az 1971-ben, illetve az 1975-ben létrejözz szociáldemokrata kabinet kormányozhatott, a minimálisnál csak egy mandátummal rendelkezett többel, 1979-ben pedig ezt hárommal szárnyalta túl. A legbiztosabb kormányzást az országot 1986-1990 között irányító néppárti-szociáldemokrata nagykoalíció mondhatta magáénak, amely 157 képviselőre támaszkodhatott.

Tárgyalásokat kezd a parlamenti pártokkal az osztrák államfő

Alexander Van der Bellen osztrák államfő vasárnap este az MTI összefoglalója szerint bejelentette, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezd az előrehozott választások nyomán a parlamentbe bejutó pártokkal és ezt követően a legtöbb szavazatot szerző párt listavezetőjét bízza meg a kormányalakítási tárgyalásokkal. A korábbi zöldpárti politikus gratulált Sebastian Kurznak, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökének pártja választási győzelméhez a vasárnapi előrehozott választásokon. Alexander Van der Bellen nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a májusi Ibiza-botrány vezetett az előrehozott választásokhoz. „Az elkövetkező napokban és hetekben törekedni fogok arra, hogy a bizalom helyreálljon” – fogalmazott az államfő, aki a politikusokat arra szólította fel, hogy „Ausztria javát helyezzék a párttaktika elé”. Alexander Van der Bellen köszönetet mondott a választóknak, hogy jelentős számban éltek szavazati jogukkal.

Sebastian Kurzot lenyűgözte a választás végeredménye, a többiek óvatosan értékelnek

Lenyűgözőnek nevezte a vasárnapi ausztriai előrehozott választásokon elért eredményt az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, Sebastian Kurz volt kancellár. A konzervatív párt választási központjában mondott beszédében Kurz közölte, egyáltalán nem számított arra, hogy az ÖVP ilyen jó eredményt ér el. A többiek óvatosan fogalmaznak, a voksolásra érkezett reakciókról itt írtunk.

Frissítve: 2019.09.29. 22:18