Több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkantak

Publikálás dátuma
2019.09.30. 12:35
Illusztráció
Fotó: CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOT / AFP
Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant egy nemzetközi tudóscsoport. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.
A szakemberek 12 galaxisból álló protohalmazt figyeltek meg, ez a legkorábbi ismert protohalmaz a The Astronomical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
Az eddigi legöregebb protohalmaz felfedezése arra utal, hogy a már akkor is léteztek hasonló képződmények, amikor a világegyetem még csak "gyermekkorát" élte, 800 millió éves volt. Ez jelenlegi korának hat százaléka.
Az univerzum mostani korában a galaxishalmazok több száz tagból is állhatnak, létrejöttük azonban nagy kérdés a csillagászat számára - írta a ScienceDaily tudományos portál. Kialakulásuk megértéséhez a tudósok a lehetséges őseiket vizsgálják az korai világegyetemben. A protohalmazok tucatnyi galaxis sűrű rendszerei voltak, amelyek aztán halmazzá fejlődtek.
Harikane Juicsi japán tudós, akinek vezetésével a kutatók dolgoztak, rámutatott, hogy a protohalmazok ritka és különleges, rendkívül sűrű szövésű rendszerek, amelyekre nem könnyű rátalálni. A Szubaru teleszkóp segítségével felfedeztek egy lehetséges jelöltet, a z66OD katalógusjelűt, amelyben tizenötször koncentráltabban helyezkedtek el a galaxisok, mint ahogy a világegyetemnek azon a táján általános. A Keck Obszervatórium távcsövei és a Gemini North távcső segítségével aztán megerősítették, hogy 12 galaxis - amely 13 milliárd évvel ezelőtt létezett - alkotja a legkorábbi ismert protohalmazt.
A 12 galaxis egyik, Himiko nevű óriási tagját már egy évtizede felfedezték a Szubaruval. Harikane Juicsi szerint észszerű, hogy protohalmazra bukkantak egy olyan masszív objektum közelében, mint a Himiko. Az azonban meglepte őket, hogy az ősi japán királynőről elnevezett galaxis nem a protohalmaz központi, hanem a peremvidékén helyezkedett el, 500 millió fényévre a centrumtól - fogalmazott Oucsi Maszami, a tudóscsoport egyik tagja. Hozzátette, még mindig nem értik, hogy a Himiko miért nem a központban van. Ennek megfejtése kulcsfontosságú lesz a halmazok és a masszív galaxisok kapcsolatának megértésében.
Szerző
Témák
galaxis

Olyan bolygót találtak, amilyen nem is létezhetne

Publikálás dátuma
2019.09.30. 10:00
Illusztráció
Fotó: ESO/leemage / AFP
Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó "nem is létezhetne".
A Földtől mintegy 30 fényévnyire lévő csillag egy vörös törpe - írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában.
"Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint az olyan nagyok, mint a Nap" - idézte a BBC hírportálja Peter Wheatley-t, a Warwicki Egyetem tudósát, aki nem vett részt a kutatásban.
A kutatócsoport spanyolországi és amerikai űrtávcsövek adatait elemezte a csillag nehézségi gyorsulásait követve, melyeket a körülötte keringő bolygók okozhattak.
A vörös törpe nagyobb tömegű, mint a körülötte keringő, GJ 3512b jelű bolygó, ám a tömegük különbsége sokkal kisebb, mint a Napé és a Jupiteré. A távoli csillag tömege legfeljebb 270-szer nagyobb a bolygójáénál, a Nap viszont mintegy 1050-szer akkora, mint a Jupiter. "Az ilyen kicsi csillagok körül csak nagyjából akkora bolygók jöhetnek létre, mint a Föld vagy a valamivel nagyobb, úgynevezett szuperföldek" - magyarázta Christoph Mordasini, a Berni Egyetem csillagásza. Az elméletet alátámasztja a Trappist-1 nevű csillag, amely 39 fényévnyire van a Földtől és hét, nagyjából Föld-méretű bolygó kering körülötte. A GJ 3512b azonban óriásbolygó, fele akkora, mint a Jupiter, tehát legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint amekkora létrejöhetne egy ilyen kis csillag körül - mondta Mordashini.
"Úgy véljük, az óriásbolygóknak kezdetben jeges magjuk van, a fiatal csillagtól távol, az őt körülvevő, gázokból, porból vagy plazmából álló, úgynevezett akkréciós korongjában keringenek, majd a gázokat magukhoz vonzva gyorsan nőnek nagyra. A tanulmány szerzői úgy érvelnek, hogy egy kis csillag körül nincs ehhez elegendő anyag, hanem valószínűbb, hogy a nagy bolygó akkor alakult ki hirtelen, amikor a korong egy része összeomlott" - mondta Wheatley. A tudósok szerint az összeomlás akkor történhet, amikor a korong a csillag tömegének több mint tized része, ilyenkor ugyanis a csillag gravitációja nem elegendő, hogy egyben tartsa a korongot.
Szerző

Kapcsolatot találtak a meddőségi kezelés és a prosztatarák között

Publikálás dátuma
2019.09.27. 16:40

Fotó: SGO / VOGIN/BSIP / AFP
A termékenységi problémával kezelt férfiak körében nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány.
A 1,2 millió terhességet húsz éven át vizsgáló kutatásban, amelyet a British Medical Journalban publikáltak, azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma. A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai a országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték.
A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20 618 gyerek viszont mesterséges megtermékenyítéssel, bár az adat azt nem jelezte, hogy a nőnek vagy a férfinak volt-e termékenységi problémája. Csaknem 15 ezer gyerek úgy született, hogy az apát előtte kezelték meddőségi problémái miatt, és spermájából egy jó minőségűt választottak ki és juttattak be az anya petesejtjébe. Ezt az eljárást - az ICSI-t (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) - először 1992-ben alkalmazták Svédországban, azóta minden esetet rögzítettek.
A természetes úton fogant gyerekek csoportjában az apák közül 3244-nél, azaz 0,28 százalékuknál diagnosztizáltak prosztatarákot. A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek csoportjában az apák közül 77-nek, vagyis 0,37 százaléknak lett prosztatarákja, az ICSI-csoportban pedig 63 férfinak, azaz 0,42 százaléknak alakult ki prosztatarákja. A tanulmány szerzői megállapították, hogy az ICSI-csoportba tartozó férfiaknál magasabb a kockázata a prosztatarák korai, 55 éves kor előtti kialakulására.
A kutatást vezető Yvonne Lundberg Giwercman professzor a BBC-nek elmondta: miközben a prosztatarákos esetek száma alacsony volt, a megbetegedett férfiak túl fiatalok voltak. „Egy kis, magas kockázatú csoportról van szó, akikre jobban oda kell figyelni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy reméli, egy újabb kutatás majd az általuk megtalált kapcsolatot is megmagyarázza.
Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem kutatója rámutatott, hogy a férfiak egészségi állapotában a terméketlenség korán előre jelezheti a bajt. 
„Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem a termékenységi kezelés okozza a prosztatarákot, hanem a kettőnek valószínűleg valamilyen közös oka van”

– mondta.

Elegáns motorosok vonulnak a prosztatarák megelőzéséért

A prosztatarák megelőzésére és a férfiak mentálhigiénés egészségre hívja fel a figyelmet vasárnap a világ legnagyobb motoros jótékonysági felvonulása. A The Distinguished Gentleman's Ride (DGR) szervezésében 110 ország hétszáz városában - Budapesten is - egy időben több mint 130 ezer elegánsan öltözött motoros részvételével zajló rendezvény idei célja 7 millió dollár egyéni és szponzori adományt gyűjteni a novemberi „bajszos” kampányról is ismert Movember Foundationnek. Magyarországon már több mint 330-an regisztráltak az idei motorozásra, a hazai felajánlások értéke pedig már most eléri az ötezer dollárt - közölték a szervezők. A közel 30 kilométeres budapesti motorozáson várhatóan 4-500-an vesznek majd részt, az egyéni támogatások és a szponzori felajánlások összege pedig meghaladja majd a tízezer dollárt.  Magyarországon évente négyezer új prosztatarákos megbetegedést és 1500 halálesetet regisztrálnak. Szakértők szerint az évenkénti prosztatarákszűrés minden 40 év feletti férfinak javasolt még panaszmentes állapotban is, hiszen a korai diagnózis a betegség sikeres kezelésének legfontosabb feltétele.

Szerző
Témák
prosztatarák