Munkaügyi perek várnak a Volánbuszra

Publikálás dátuma
2019.10.01. 09:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormány majdnem öt év után ismét hozzányúlt a régiós busztársaságokhoz. Az új mammutvállalatban, a Volánbusz Zrt.-ben hétféle bér- és pótlékrendszert kell összehangolni.
Október 1-től a Volánbusz Zrt. lesz az egyik legnagyobb állami vállalat. A 2015, vagyis a legutóbbi átszervezés óta csak a fővárosban és Pest megyében működő buszcég magába olvasztja a másik hat regionális közlekedési társaságot, s így majdnem 19 ezer alkalmazottat foglalkoztat, több mint 6700 járművet működtet majd. Az átszervezés miatt átírják a dolgozók munkaszerződéseit, a munkavégzés helyeként mindegyikben Magyarországot jelölik meg. A Közlekedési Munkástanácsok alelnöke, Horváth László nem tart attól, hogy így majd távoli megyékbe vezénylik át a buszvezetőket, ha valahol nem tudják kezelni a létszámhiányt, de a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) vezetője arra biztatja a dolgozókat, az ilyen munkaszerződéseket ne írják alá. Dobi István arra emlékeztet, hogy A munka törvénykönyve szerint a munkáltató 44 napra az ország bármelyik pontjára kivezényelheti a dolgozóit, vagyis egy baranyai buszsofőrt is elküldhetnek nyíregyházi járatokra, ha ott kevés az ember, ami szerinte elfogadhatatlan. Dobi István hétfőn erről a kérdésről is konzultációt kezdeményezett a Volánbusz elnök-vezérigazgatójánál. Elbocsájtásoktól ugyanakkor nem tartanak az érdekvédők. Minden emberre szükség van! - nyugtatta a cég vezetése is a dolgozókat és a közlekedési terület szakszervezetei szerint is elsősorban a korábbi régiós központok felső- és középvezetőinek kell aggódni, mert az ő feladataikat átveszi a budapesti központ. Egyedül a humánpolitikai részt hagyják meg alsóbb szinten, a keleti országrészben Debrecenből, a Dunántúlon Szombathelyről szervezik a munkát, míg a főváros és az agglomeráció dolgozói a központi régióhoz tartoznak. A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke úgy tudja, a megszűnő munkahelyeken dolgozók egy része már kapott ajánlatot, hogy más, többnyire alacsonyabb beosztásban tovább foglalkoztatná őket a Volánbusz – nekik el kell dönteniük, hogy maradnak-e. Baranyai Zoltán ugyanakkor hozzátette, hogy számos adminisztratív területen dolgozó munkavállaló még nem kapott konkrét munkaköri ajánlatot, a cég október 15-ig ígéri az érintettek tájékoztatását. Ami biztos: a buszsofőrök és a járműjavítókban dolgozók egyáltalán nincsenek veszélyben. A cégnél működő érdekvédők megállapodtak egy közös fórum létrehozásában, amely októbertől meg is kezdi a kollektív szerződés újrafogalmazását, mert most az eddigi régiós Volánbuszos megállapodást terjesztik ki mindenkire. A majdnem 180 oldalas szöveg mellékletében azonban hétféle bér- és pótlékrendszer szerepel, de ennyiféle gyakorlat volt a törzsgárda tagok jutalmazására is. Nagy munka lesz összhangot teremteni minden kérdésben – utalt a kihívás nagyságára Baranyai Zoltán. Van, ahol a vasárnapi munkavégzésért 100 százalékos bérpótlék jár, máshol egy fillért sem fizetnek – folytatta a felsorolást Dobi István is. A KDSZSZ elnöke szerint az egységes rendszer megvalósítása mellett harcolni kell a mindennapos munkaügyi jogsértések ellen is. Ma ugyanis általános gyakorlat, hogy a buszvezetők vezénylését folyamatosan változtatják, berendelik őket, majd visszavonják a vezénylésüket, hogy ne kelljen pótlékot fizetni, zűrzavar van – tette hozzá. A Közlekedési Munkástanácsok már kimondta, hogy 15 százalékos béremelést akar kiharcolni jövőre, de még az érdekvédelmi szervezetek között sincs megállapodás egy egységes bérigényről. Baranyai Zoltán egyelőre nem akart számháborúba kezdeni, azonban Dobi István kijelentette lapunknak, hogy még a 15 százalékot is kevésnek tartja. Az alapbér ugyan a Volánbusz dolgozóinak nagy részénél a garantált bérminimum, de a hétféle pótlékrendszer miatt óriási a szakadék a munkavállalók között: van buszsofőr, aki nettó 200 ezer, de olyan is, aki 350 ezer forintot visz haza. A KDSZSZ a tarthatatlan különbségek felszámolására hat hónapot adott a vállalatnak, ha nem teljesül az elvárás, folyamatos munkajogi vitákat kezdeményez a munkáltatóval szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A Volánbusz négy nagy szakszervezetének taglétszáma együtt meghaladja a tízezer főt, vagyis a szervezettség több mint 50 százalékos – összegezte a helyzetüket Dobi István.

Dolgozói képviselet

A Volánbusz Zrt.-nél az összevonás után négy nagy szakszervezet, illetve szövetség működik: • a Volánbusz Közlekedési Szakszervezet (VKSZ) • a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) • a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) • és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ)

Témák
Volánbusz

Ha nem Tiborcz-adónak hívnák, a budapestiek háromnegyede kivetné a gazdagokra

Publikálás dátuma
2019.10.01. 08:07
Karácsony Gergely jelképesen kiveti a Tiborcz-adót
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Pártállástól függetlenül. A bevételt bérlakásokra fordítanák.
A Závecz Research a 24.hu számára készített felmérést a budapesti lakhatási kérdésekről. Eszerint a fővárosiak túlnyomó többsége, a megkérdezettek majdnem háromnegyede (73 százaléka) szeretné, hogy az önkormányzatok több bérlakást tartsanak fenn, és csak 19 százalék nem tartja ezt szükségesnek. A lap emlékeztet rá: ez egybevág Karácsony Gergely kampányígéreteivel, és fájhat Tarlós Istvánnak, aki két ciklus alatt nem sok lépést tett ebbe az irányba. Az idősebbeket jobban aggasztja a lakáshelyzet, de a fiatalabbak kétharmada is sürgeti az aktívabb bérlakáspolitikát, és ugyanígy a pártszimpátiától függően sem változik gyökeresen a lakáshelyzet megítélése: az ellenzékiek és a pártnélküliek bő háromnegyede szeretné, ha több önkormányzati bérlakás lenne Budapesten, de a fideszesek kétharmada is így vélekedik. A fenti eredménynél is érdekesebb, hogy a kormánypártiak nagy többsége is megsarcolná a gazdagokat azért, hogy bővülhessen az önkormányzati lakásszektor Budapesten. Az ellenzékiek 84 százaléka, a pártnélküliek 75 százaléka, a fideszesek 65 százaléka mondta azt: helyesnek tartaná, hogy Budapesten a félmilliárd forintot meghaladó értékű ingatlanok tulajdonosait megadóztassák, és a bevételt bérlakásépítésre fordítsák. Bár a kérdésfeltevésben nem szerepelt a miniszterelnök vejének neve, ez voltaképpen a Karácsony kampányígéreteként futó Tiborcz-adó.
Szerző
Frissítve: 2019.10.01. 08:55

Nem csak a pénzen múlik Zente kezelése

Publikálás dátuma
2019.10.01. 07:30

Hosszú még az út, ami a gyógyszerre való pénz összegyűjtésétől az esetleges gyógyulásig vezethet – derült ki Molnár Márk Péter orvos-közgazdász szavaiból, akit arról kérdeztünk: a gyakorlatban mi az útja annak, hogy a még csak Amerikában törzskönyvezett 2,1 millió dollárba kerülő, Zolgensma nevű gyógyszert a hírekből ismertté vált Zente megkaphassa.
Molnár Márk szerint bár gyógyszerként törzskönyvezték, az SMA új terápiája nem egy hagyományos értelemben vett gyógyszer, hanem egy több elemű technológia. Génterápiáról van szó, konkrétan egy vírus segítségével csak egy DNS-darabot juttatnak a szervezetbe, és ennek a DNS-darabnak kell beépülnie a páciens génállományába. A világon néhány centrumban próbálták ki ezt az eljárást, és ötvennél kevesebb beteg vett részt a gyógyszerpróbában. A készítmény kockázatairól, mellékhatásairól is csak kevés a tapasztalat. A gerincvelő eredetű izomsorvadásban (SMA-ban) most elérhető terápiák csak pótolják a szervezetből hiányzó enzimet. Az új eljárással viszont a szervezet képes lesz önmaga előállítani azt. Így, noha személyre szabott gyógyszerről beszélünk, maga az eljárás inkább egy orvosi beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy miként juthat hozzá a kisfiú a készítményhez, Molnár Márk azt felelte, az az alkalmazhatóság feltétele az Európai Unióban, hogy legyen egy európai uniós törzskönyve a készítménynek. Ez a Zolgensma-nak még nincs. A hatályos jogszabályok szerint, ha az adott betegségre nincs más elérhető terápia, és a készítmény kockázatai nem erősebbek, mint a várható haszon, valamint a kezelést végző orvos úgy ítéli meg, hogy ez a gyógyszer az egyetlen lehetőség, akkor kérheti az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) az úgynevezett indikáción túli gyógyszerrendelést. Az OGYÉI erre a kérésre kiadhat egy egyedi határozatot, hogy a kockázatok és a várható eredmény, valamint a lehetséges alternatívák ismeretében beleegyezik-e abba, hogy egy Európában nem engedélyezett szerhez hozzájusson a konkrét beteg. Ám miután ennek a szernek van alternatívája, aminek ráadásul az eredményessége igen hasonlónak tűnik mint Zolgensmaé, és ez elérhető Zente számára, hiszen ő most is kapja ezt a kezelést, nem biztos, hogy megadja ezt az engedélyt a gyógyszerhatóság. Ha mégis megadja, akkor a gyógyszer beadásával járó felelősség jelentős részét is magára vállalja mind a kérvényt megíró orvos, mind a hatóság. Molnár Márk hangsúlyozta: a készítmény nem gyógyítja meg az SMA-át, pusztán nagy valószínűséggel nem romlik a kisfiú állapota. Ám a jelenlegi tudásunk szerint ezt sem lehet egyértelműen kijelenteni, mert ezt az új technológiát még kevés beteg kapta meg. Zente idősebb, mint azon legidősebb betegek, akiket bevontak a vizsgálatba. Valamint a kisfiú most kapja a Spinraza nevű gyógyszert, amit a vizsgálatba vont betegek többsége nem kapott, így azt nem tudni, hogy ez milyen hatással lesz a terápia eredményességére. Ez a szer a többszöri kormányzati ígéretek ellenére még ma sem érhető el a hazai az SMA-s betegek egy része számára, akik így semmilyen érdemi kezelést nem kapnak.  Molnár Márk hozzátette: amennyiben az OGYÉI nem ad engedélyt, akkor az az egyetlen jogi lehetőség arra, hogy Zente megkapja ezt az új terápiát, hogyha kiviszik őt Amerikába. Ám akkor már nem 700 millióba fog kerülni a kezelése, hanem sokkal többe, hiszen a szülő nem tudja közvetlenül a gyártól megvenni a szert, hanem találnia kell egy kórházat, amelyik nyújtja ezt a kezelést. Föl kell készülni arra, hogy akár kezelést igénylő mellékhatás is felléphet, ami újabb költséget jelenthet a szülők számára, amivel esetleg nem kalkuláltak, amikor csupán a gyógyszer árára gyűjtöttek. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.01. 09:19