Orbán bejelentette: Várhelyi Olivér az új biztosjelölt

Publikálás dátuma
2019.09.30. 21:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés - jelentette ki Orbán Viktor hétfő este, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfőjével, Antti Rinnével tartott közös sajtótájékoztatón. Ugyanakkor közölte: Várhelyi Olivér nagykövetet, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét jelöli Magyarország uniós biztosának.
Az Európai Parlament jogi bizottsága hétfőn megerősítette múlt heti döntését, amely szerint összeférhetetlenség van az eredeti magyar jelölt, Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. A kormányfő kérdésre közölte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte tőle, jelöljön más biztost. A miniszterelnök erre azt felelte: "különleges helyzetben" van, tekintettel arra, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter a Fidesz listavezetője volt az EP-választáson, és előre jelezték, hogy biztosjelöltként számítanak rá. Ez a lista 53 százalékot kapott, "azt gondoltuk, ez egy erős demokratikus legitimáció lesz, és ez megkönnyíti a bizottság elnökasszonyának és az EP-nek a döntését is", de ez nem így történt - fejtette ki. "Nem utasítottam el az elnökasszony kérését, de abba nem mehetek bele, hogy bárki más, például az EP válogasson magyar politikusok közül a magyar nép helyett" - közölte a kormányfő, aki ezért - mondta - egy technokratát jelölt a posztra, nem pedig egy politikai delegáltat.
Mint korábban megírtuk, a nemrég újraválasztott finn miniszterelnök nem barátkozni jött Magyarországra, hanem többek között éppen erről a témáról tárgyalni, mivel a finn elnökség az egyik fő célkitűzésének tekinti a mechanizmus kidolgozását. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón a kötelező udvariassági körök után Antti Rinne azt mondta, elkötelezettek amellett, hogy az új uniós költségvetési ciklusban a támogatások odaítélésénél legyen szempont az is, hogy egy tagállam hogy áll a klímavédelem, a bevándorlás ügyéhez, milyen a jogállamiság állapota az országban. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor sem zárkózott el egy ilyen mechanizmus elől, de azt mondta, már most is léteznek szabályok, melyek feltételekhez kötik a pénzek folyósítását, ha egy állam rosszul működik, akkor ezeket vissza lehet tartani, így „nem érti, miért kell újra feltalálni a kereket”, de ha lesz egy pontos, kiérlelt, leírt javaslat, megfontolják. Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor „fake newsnak” nevezte, hogy uniós pénzek jutottak volna vejének, Tiborcz Istvánnak. Annti Rinne ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte az EU-ban megvan a hatékony ellenőrzési mechanizmus a pénzek helyes felhasználására. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.30. 22:44

Hétfőn megkezdődött a tanítás a bécsi CEU-kampuszon

Publikálás dátuma
2019.09.30. 20:49

Fotó: Central European University
A rektor szerint 88 ország tanulóit fogadják az új épületben, de magyarországi bázisukról sem mondanak le.
Hétfőn megkezdődött a tanítás a CEU bécsi kampuszán, olvasható az intézmény hivatalos honlapján. A bejelentést a 24.hu szúrta ki.
A Quellenstrassén üresen álló épület egyetemmé vált. A tanítás kezdetét veszi. Ez valóban emlékezetes

– fogalmazott a CEU közösségének eljuttatott levelében Michael Ignatieff elnök és rektor. Mint írta, kevesebb mint egy évvel ezelőtt a magyar kormány kikényszerítette, hogy Bécsbe költözzenek, de a CEU dolgozóinak kemény munkájának köszönhetően új épületet találtak, ami nyitásra időben elkészült, és ahol 88 különböző ország hallgatói tanulhatnak.
Félreértés ne essék: ma megnyitunk Bécsben, de erős akadémiai jelenlétünket fenntartjuk abban a városban, amit a spirituális otthonunknak tekintünk. Az akadémiai szabadságért vívott küzdelmünk folytatódik Magyarországon

 – tette hozzá Michael Ignatieff.  Az euronews.hu szerint a CEU 2022 végéig maradhat Magyarországon, de eltökélt abban, hogy ez után a dátum után is fenntartsa jelenlétét Budapesten. Miközben oktatási részlegét Bécsbe költözteti, bizonyos akadémiai jelenlétet és tudásanyagot Budapesten hagy: ilyen lesz például az egész régió számára jelentős archívum, a Vera and Donald Blinken Open Society Archives (OSA). Az idei tanév átmeneti időszaknak számít, mivel az elsőévesek még Budapesten is töltenek időt, de már Bécsben is járnak órákra. Idén ősszel több mint 300 amerikai diák települ át Bécsbe. Az egyetem szombat reggel utaztatta ki Bécsbe több száz diákját budapesti kollégiumából.  
Szerző

Hallgatnak a százmilliókból újjáépített Aranyvonat küldetéséről

Publikálás dátuma
2019.09.30. 19:00

Fotó: Adományozó: Erky-Nagy Tibor / Fortepan
Legalább 330 millió forintból építik újra az egykor a Szent Jobbot szállító vasúti díszkocsit, de arról senki nem beszél, miként használnák fel. Az újabb országjárásra vonatkozó kérdéseket süket csend fogadta.
A nyárvégi hőhullámokban fulladozva kevesen figyelhettek fel a Közbeszerzési Értesítőben, augusztus 30-án közölt bejelentésre, mely szerint második üteméhez ért az „Aranyvonat” vasúti díszkocsi felújítása. A megbízást a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából a 251,9 millió forintért vállalta a Dunakeszi Járműjavító Kft.. Mint az Átlátszó cikke emlékeztet rá, ez a cég már az első, 2016-ban megkezdett felújítási ütemben is részt vett, és – akkor párban a MÁV Nosztalgia Kft.-vel – 78,7 millió forintot kértek a munkáért. 
A projekt tehát legalább 330,6 millió forintba kerülhetett;

vagy akár ennél többe is, hiszen egy augusztus 23-i kormányhatározat 70 milliós forrást biztosított a „Szent Jobb ereklyeszállító díszkocsi” befejezésére (az nem egyértelmű, hogy ez plusz összegnek számít a közbeszerzési dokumentumokban szereplő tételekhez képest.)

Keresztes mozdony vitte, koronaőrök kísérték

Az Aranyvonat név sokakban negatív érzéseket kelthet, ám itt nem a nyilasok által összerabolt több milliárd dollárnyi értékű aranyat és kincset szállító szerelvényről van szó. A Nemzeti Múzeum azt a bizánci stílusban épített, aranyozott vasúti kocsit rekonstruálja  több százmillióért, ami egy szerelvény részeként 1938-ban –  István király halálának kilencszázadik évfordulóján és a Budapesten megrendezett, 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából  – országjáró körútra vitte a Szent Jobbot, útján pedig díszesen öltözött koronaőrök kísérték. A program olyan népszerűnek bizonyult, hogy többször is megismételték,  a kettőskereszt orrdíszes mozdony vezette Szent Jobb-szerelvény 1941-ig bejárta a bécsi döntésekkel visszacsatolt országrészeket is. A vasúti kocsi sorsáról 1944 után már nem lehetett biztosat tudni, feltehetőleg megsemmisült a II. világháború során.

Gyanúsan sok az egybeesés

Az „Aranyvonat első útja egybeesett az első, Budapesten megtartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal. Talán több mint érdekes egybeesés, hogy az újjáépített vasúti kocsit 2020-ban adhatják át, éppen a második, Budapesten megrendezett (szám szerint 52.) Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus indulása előtt. A közbeszerzési dokumentumban és a kormányhatározatban ráadásul következetesen ereklyetartó díszkocsiként emlegetik a járművet; a kocsi leírásából az is kiderül, hogy átépítése után 120 kilométer/ órás maximális sebességgel, normál vasúti síntávon futhatna, és ellátják korszerű légkondicionálással is.
A párhuzamok láttán felmerült bennünk, hogy jövőre újra országjáró körútra vinnék a Szent Jobbot, összekapcsolva az eucharisztikus rendezvénnyel. Kerek évforduló ugyan nem várható, nincsenek erről szóló nagy bejelentések sem, de ismerve a NER Horthy-kor iránti nosztalgiáját és erős szimbólumokra épített politikai kommunikációját, az ötletnek lehet realitása. 

A koronaőrök nem adják fel

Várja és támogatja a Szent Jobb újbóli útra kelését Woth Imre, Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke is; hiszen  ők voltak azok, akik hét-nyolc éve óta lobbiznak az „Aranyvonat újjáépítéséért”, és szívós, munkával, három MÁV-vezetést is „elfogyasztva” végül elérték céljukat. „Megszoktuk már a várakozást, 22 évbe telt, hogy az egyesületet be tudjuk jegyezni” - mondta lapunknak bizakodva Woth. Az egyesület fő célja mindenesetre az, hogy „Aranyvonat” újra közönség elé állhasson, az őrség tagjai pedig felölthessék díszegyenruhájukat és újra ott lehessenek a díszes vasúti kocsin - ezzel beteljesítve elődeik kívánságát.

Egyszer kérhetnek is valamit

Wothék elhivatottsága tehát egyértelmű. Az ügyben megkeresett állami és egyházi intézmények azonban igencsak furcsán
kitérően vagy egyáltalán nem reagáltak arra a kérdésre, hogy terveznek-e újabb országos Szent Jobb-körmenetet, részt vesznek-e ilyen programban.

A Szent István Bazilika plébániája például nem válaszolt levelünkre, de névtelenséget kérő egyházi forrástól úgy értesültünk, hogy a Esztergom-Budapesti Főegyházmegyénél tudnak ilyen törekvésről, és szeretnék minél távolabb tartani magukat tőle – mivel a királyi ereklye helye álláspontjuk szerint a Bazilika nemrég felújított kápolnájában van, nem pedig a síneken. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) titkársága egyértelműen jelezte, hogy nincs közük az ereklyeszállító kocsihoz, a világ katolikusait összehívó NEK nem politikai rendezvény, és semmiféle politikai üzenete nincs. A határozott elutasítás mögött azonban az aggodalmat is érzékeltük: nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, a Kongresszusnál inkább csak remélik, hogy nem lesz dolguk a nevével is rossz emlékeket ébresztő „Aranyvonattal”. Egyelőre nem kaptak az ereklyeszállítással, a programok összekötésével kapcsolatos kormányzati megkeresést, ez azonban akár változhat. Mint a 24.hu rámutatott,
az Orbán-kabinet a Kongresszus apropóján több mint 24 milliárdos támogatást nyújtott a főegyházmegyének. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a források fejében akár kérhetnek is majd valamit.

Azt is érdemes észben tartani, hogy NEK egyik fő helyszíne a Kőbánya-felső vasúti csomópont mellett álló Hungexpó lesz.

Mintha meg sem hallották volna

A legfurcsább reakció a kormányzati oldalról érkezett. Levelet írtunk a felújítást és átalakítást megrendelő Nemzeti Múzeumnak, ahol jelezték, hogy kérdéseinkkel az Emberi Erőforrások Minisztériuma foglalkozik majd. A  minisztérium által jóváhagyott, napokkal később küldött válasz viszont csak arra tért ki, hogy „ A rekonstruált díszvagon bemutatására várhatóan 2020 első felében kerül majd sor, ezt követően a nagyközönség is megtekintheti.” Mintha nem is kérdeztünk volna rá az esetleges Szent Jobb országjáró körútra, vagy hogy milyen körülmények között mutatják be a díszkocsit. Újabb levelet írtunk, ezúttal már egyenesen az EMMI sajtóosztályának, amelyben megkérdeztük:  
  • Van-e olyan információjuk, hogy 2020-ban országjáró körútra vinnék a Szent Jobbot? Ha igen, ehhez szállítóeszközként használnák-e a felújított ereklyetartó vasúti kocsit is?
  • Ha lesz ilyen országjáró körút, akkor pontosan mikor, hány napig tart majd, mely városok érintésével és milyen útvonalakon zajlana?
  • Mekkora költségvetésű lesz, lehet terveik szerint ez a Szent Jobbhoz kapcsolódó rendezvény?
  • Amennyiben más program keretében mutatják be a felújított vasúti kocsit, az mikor lesz és milyen eseményen láthatja a nagyközönség?"
Erre a minisztérium már nem reagált. A Miniszterelnökséggel is próbálkoztunk, de ők nem is fáradtak a válaszadással.

A hallgatás, mint taktika

Tényszerűen tehát senki sem tagadta, hogy 2020-ban újabb országos útra indíthatják a királyi ereklyét. Az ijedt vagy gyanakvó hallgatás, a nem hivatalosan megfogalmazott aggodalmak arra utalnak, hogy ezt nem is merné senki megtenni. Hiszen jöhet még ilyen kérés felülről: talán a NER csúcsvezetése mégis csak jó ötletnek tarthatja a vonat elindítását. Akkor, amikor az egyházügyi államtitkár 600 gyereket imádkoztat a Parlamentben a nemzet vezetőinek üdvéért, a kormányzati és vallási vezetők szinte kézen fogva járnak, Kövér László házelnök szerint pedig lelkészi felelősség, hogy a hívek jó irányba szavazzanak, ezt a lehetőséget már nem lehet, vagy inkább nem ajánlott kizárni. Cikkem zárszavaként megjegyezném: a Népszava csak a párhuzamokra figyelt fel. Ötletet semmiképp nem szeretnénk adni a döntéshozóknak egy várhatóan több milliárd forintot felemésztő, politikát és vallást szervesen összekapcsoló rendezvény megtartásához.   
Szerző
Frissítve: 2019.09.30. 22:09