Megismétlik a Budai vár falainak a helyreállítására kiírt tendert

Publikálás dátuma
2019.10.01. 08:24

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Az előző tender eredménytelenül zárult.
A Budai Vár várfalainak és kapcsolódó területeinek a felújítási és helyreállítási munkálataira írt ki 8 milliárd 655 millió forintos keretösszegű megismételt tendert a Várkapitányság. Az előző tender is ugyanekkora keretösszegű volt, de az eredménytelenül zárul – írja a Napi.hu. A nyílt tenderfelhívást a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A portál összefoglalója szerint a megismételt felhívás is kiemeli, hogy a Budai Vár, valamint annak várfalai műemléki védettségű, valamint világörökségi helyszínnek minősülnek. A javítandó terület: 36 280 négyzetméter (5 955 folyóméter), a szemcseszórásos tisztítással érintett terület 22 512 négyzetméter, az alapozással (aláfalazással/alábetonozással) érintett mennyiség 35 730 köbméter, végül pedig a bontási és újrafalazási feladatok mennyisége 4 500 köbméter. Ajánlatot az tehet, akinek az elmúlt három lezárt üzleti évben műemléki védettségű, valamint világörökségi helyszínen lévő várfalon ellátott felújítási és/vagy helyreállítási munkálatokból legalább nettó 250 millió forint árbevétele származott. Az ajánlattételi határidő november 6. Az értékelésnél az ár 70, míg a minőség 30 súlyszámmal esik latba. Az első, eredménytelenül zárult kiírás megközelítőleg ugyanekkora, 8 milliárd 656 millió forintos keretösszeggel augusztusban jelent meg. (Cikkünk korábbi verziójában a napi.hu írása alapján az szerepelt, hogy a Várkapitányság a budai vár várfalainak és kapcsolódó területeinek a felújítási és helyreállítási munkálataira írt ki újabb 8 milliárd 655 millió forintos keretösszegű tendert. Az augusztus elején kiírt tender azonban eredménytelenül zárult, ezért ismételt eljárásban, ugyanazon feladatok elvégzésére indítottak nyílt tenderfelhívást.)
Szerző
Frissítve: 2019.10.02. 11:26

A Neckermann Magyarország készpénzletétbe tette 3,4 milliárdos vagyoni biztosítékát

Publikálás dátuma
2019.10.01. 08:14
Képünk illusztráció
Fotó: Oscar ALFONSO SOSA / AFP
Ezzel demonstrálják, hogy hiába dőlt be az anyavállalatuk, ők teljesítik az utasokkal szemben fennálló kötelezettségeiket.
A működtetés fenntartásáért küzdő magyar Neckermann stabil pénzügyi helyzetét bizonyítandó, kaucióbiztosítás helyett immár készpénzletétben tartja 3,4 milliárd forintos vagyoni biztosítékát, amely az utazásszervező cég esetleges csődje esetén fedezi az utasok kártalanítását - írja keddi számában a Világgazdaság. A lap MTI-s szemléje szerint a társaság ezzel is jelezni akarja, hogy anyagi helyzete stabil, és továbbra is mindent elkövet, hogy a Thomas Cook cégcsoport bedőlése ellenére teljesítse az utasokkal szemben fennálló kötelezettségeit. A kaucióbiztosítás a Thomas Cook bedőlése után már csak arra terjed ki, hogy a magyar vállalat nem várt csődje esetén külföldön ragadt utasok hazaszállítását megszervezzék - tájékoztatta a lapot Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója. Azok az utasok, akik nem tudnak elutazni a Neckermann osztrák anyairodája vagy a német iroda csődje okán visszamondott szolgáltatások miatt a magyar iroda által lekötött utakra, a magyar Neckermanntól kapják majd vissza a pénzüket - idézi a lap Békefi Veronika ügyvezetőt. A Világgazdaság úgy tudja, a kapacitáslekötések után az utazási csomagokat a N-U-R Neckermann-utazás Szolgáltató Kft. állította össze és adta el közvetlenül vagy viszonteladó utazásszervező partnerein keresztül, azért azok a magyar árualapba tartozó útnak minősülnek, ennek következtében a nem teljesítésért is ő felel. Ugyanakkor a becsődölt Thomas Cook cégeknél a későbbiekben lekötött kapacitások igénybevétele kapcsán a magyar cég is károsult, hiszen az általa az ügyfeleknek visszatérített pénzt ők befizették. A magyar Neckermann kiadásai részleges megtérülését az érintett Thomas Cook-cégek biztosítóitól remélheti.
Szerző

Még mindig Európa egyik legalacsonyabb bérét viszik haza a magyar dolgozók

Publikálás dátuma
2019.10.01. 07:00

Fotó: Népszava
Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés.
Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter gyorsan fel is hívta a figyelmet, hogy a nettó keresetek - főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, valamint a jelentős gazdasági növekedés hatására, no meg a családi adókedvezményekkel együtt számolva - 86 százalékkal emelkedtek 2010 óta. Arra már nem tért ki, hogy mire volt ez elég az elmúlt majd' egy évtizedben európai vagy régiós viszonylatban. Ami nem csoda, hiszen hamar kiderült volna, hogy semmire, legalábbis ami a felzárkózást illeti. A 2010 óta eltelt időszakban a magyar nettó bérek ugyanis legföljebb a szintén sereghajtó lett vagy litván keresetekkel tudtak versenybe szállni, miközben az európai bérlistán Magyarország még eggyel hátrébb is csúszott. Az Eurostat adatai szerint 2010-ben 6256 euró volt a magyar éves nettó átlagbér, ennél kevesebbet akkor csak a litvánok, a lettek, a románok és a bolgárok vittek haza. A 2018-as adatok már 8630 eurós nettó magyar átlagbért mutatnak, de ez még mindig a negyedik legalacsonyabb fizetség az unióban, ennél rosszabbul csak a lettek, románok és bolgárok keresnek. A litván nettó bér viszont tavaly már megelőzte a magyar fizetéseket. Persze álltak a magyar keresetek ennél még rosszabb helyen is: 2016-ban például 7138 euró volt a nettó magyar átlagbér, aminél akkor tényleg már csak a román és a bolgár fizetések voltak alacsonyabbak. A rákövetkező évre – köszönhetően a 15, illetve 25 százalékkal megemelt minimálbérnek és garantált bérminimumnak – egy közel ezer eurós ugrással ismét a hátulról számolt ötödik helyre tornázta fel magát a magyar nettó átlagbér. Ezt követően viszont már kevésnek bizonyult az ismételt, de kisebb mértékű emelés, így 2018-ra Magyarország ismét visszacsúszott Litvánia és Lettország közé. A hazai nettó bérek lemaradása nemcsak az uniós mezőnyben jelentős, de a visegrádi országokban is jóval többet visznek haza a dolgozók. Szlovákiában 9237, Lengyelországban 9512, Csehországban 11 266 euró a nettó fizetés. Az unió átlaga pedig csaknem a magyar nettó háromszorosa, 24 700 euró.  Egyáltalán nem beszélhetünk bérrobbanásról az elmúlt évtizedben, hiszen Európában ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint Magyarországon. Így a hazai bérek lemaradása nem csökkent, sőt – fogalmazott érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hangsúlyozta: éppen ezért kezdeményezték a kormánynál a jövő évi minimálbéremelés újratárgyalását, és ennek érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. A kormány illetékesei azonban mindeddig nem válaszoltak a felvetésre. A minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő – ezt egy tavaly év végén kötött kétéves bérmegállapodás is rögzíti. Ezt azonban a MASZSZ nem írta alá, mert már akkor is nagyobb keresetnövelést szerettek volna. Kordás László most is azt mondja: kétszámjegyű béremelésre volna szükség. A tavaly kötött bérmegállapodás tartalmaz egy olyan kitételt, miszerint a béremelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha az előrejelzett gazdasági paraméterek egy százalékkal eltérnek. A bérmegállapodás - többek között -  2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol, a jegybank szerint azonban ez csupán 1,9 százalék lesz, így akár sor is kerülhet a bérmegállapodás felülvizsgálatára. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke ugyanakkor korainak tartja a felvetést, hiszen egész éves adatokat kell majd vizsgálni. A Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) karöltve ezzel együtt a munkaadók is konzultációra hívták a VKF tagjait. Úgy tudjuk, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek október 9-én ülnek össze, hogy megvitassák a MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatait a munkaerőhiány visszaszorításával kapcsolatban: ennek része többek között a feketemunka visszaszorítása, illetve a közszféra működésének átvilágítása is.        

A közszférában lassul a béremelkedés

Még mindig csupán az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek kereseti adatain alapuló bérstatisztikát közöl a KSH, az ennél kisebb létszámú vállalkozásoknál dolgozók jellemzően alacsonyabb keresetét nem számolja bele az átlagba továbbra sem. Pedig az idei évtől az adóbevallások alapján készítik el a kereseti statisztikákat, márpedig azokban minden munkajövedelemről rendelkezésre állnak információk. A nyilvánosságra hozott adatokból is látszik azonban, hogy a kétszámjegyű bérnövekedés elsősorban a versenyszférában érzékelhető, a közszférában 7,6 százalékra lassult a bérdinamika. 

A családok se mentek előrébb

Az Eurostat adataiból az is látszik, hogy a Varga Mihály által is emlegetett családi adókedvezmény mire elegendő. Egy kétkeresős kétgyermekes magyar családban 13 671 euró volt az éves nettó jövedelem 2010-ben, ez 2018-ra ez 19 578 euróra emelkedett. Ebben a kategóriában Magyarország az elmúlt évtizedben stabilan a hátulról számolt ötödik helyet foglalta el, tavaly viszont ugrottunk egyet előrébb, így most már megelőzzük Szlovákiát is, igaz, csak 19 euróval. Ha viszont az uniós átlagot nézzük, az még ebben a modellben számolva is több mint két és félszerese - 52 377 euró - a magyar nettó kereseteknek. 

Szerző
Frissítve: 2019.10.01. 07:52