Mesterséges megtermékenyítés mentheti meg a kihalástól a szumátrai orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.10.01. 12:22

Fotó: GOH CHAI HIN / AFP
Sikerült életképes petesejtet nyerni Malajzia egyetlen életben maradt nőstény szumátrai orrszarvújától, ezzel megnyílt a lehetőség, hogy mesterséges megtermékenyítéssel utódja születhessen – jelentette a helyi média kedden.
A tudósok azt remélik, hogy a délkelet-ázsiai ország egyetlen szumátrai orrszarvújától, az Iman nevű nősténytől nyert petesejtet meg tudják termékenyíteni a tavaly elpusztult utolsó hím szumátrai orrszavú, Tam spermájával. Mivel Iman méhtumorban szenved, nem képes utódot kihordani, ezért a megtermékenyített petesejtet majd egy indonéziai rinocérosz méhébe ültetik be, hogy ott fejlődjön ki. Indonéziában négy nőstény szumátrai orrszarvú él még fogságban. A petesejtet hétfőn nyerték ki a borneói Tabin rezervátumban. A műveletben a német Leibnitz Intézet szakértői vettek részt.
A borneói orrszarvú-populáció felduzzasztására irányuló erőfeszítések mindeddig hasztalannak bizonyultak annak ellenére, hogy együttműködnek az indonéziai vadasparkokkal és mesterséges megtermékenyítést is alkalmaztak.
Az orvvadászat és a természetes élőhelye zsugorodása miatt a szumátrai orrszarvú a kihalás szélén áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései alapján mindössze 220-275 példány élhet Indonéziában. A megmaradt egyedek azonban egymástól annyira elszigetelten élnek, hogy szinte sohasem párosodnak.
Szerző

315 milliárd tonnás jéghegy szakadt le az Antarktiszról

Publikálás dátuma
2019.10.01. 11:08

Fotó: RICHARD COLEMAN / AFP
A D28 nevű jéghegy nagyjából 210 méter vastag és mintegy 315 milliárd tonna jeget tartalmaz. A kutatók szerint a születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel, de veszélyt jelenthet a hajókra.
Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres – írta a BBC hírportálja. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.
A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a jéghegy le fog törni, azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt darabtól keletre lévő tömbre, melyet Mozgó Fognak is neveztek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja. Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott. A Mozgó Fog azonban, ugyan meglazulva, de a helyén maradt, a D28 viszont leszakadt. Helen Fricker, a Scripps Óceánkutató Intézet tudósa 2002-ben azt jósolta, hogy a Mozgó Fog 2010 és 2015 között fog letörni.
„Annyi hosszú év után izgatottam vártam a jéghegyfialást. Tudtuk, hogy végül bekövetkezik, arra azonban nem számítottunk, hogy más helyen törik le a jég”

– magyarázta a BCC-nek.

Hozzátette, hogy a jéghegy születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.
Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport (Australian Antarctic Division) figyelemmel kíséri, hogy reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.
A kalkulációk szerint a D28 nagyjából 210 méter vastag és mintegy 315 milliárd tonna jeget tartalmaz. Neve az Egyesült Államok országos jégközpontjának (National Ice Center) osztályozási rendszeréből származik, amely negyedekre osztja a Déli-sarkvidéket. A 2017-ben a Larsen-C selfjégről letört gigantikus A68 jéghegy több mint háromszor nagyobb a D28-nál. A part közeli áramlatok nyugat felé fogják sodorni a D28-at, 
valószínűleg több év is eltelik, mire darabkora hasad és elolvad.

Szerző

136 delfin pusztult el a Zöld-foki Köztársaság egyik szigetén

Publikálás dátuma
2019.09.30. 10:13

Fotó: Christopher Swann/Biosphoto / AFP
A spanyolországi Las Palmas-i Egyetemről érkeznek állatorvosok, hogy megállapítsák a nyugat-afrikai partokhoz közeli Zöld-foki Köztársaság egyik szigetén partra vetődött több mint száz állat pusztulásának okát.
A helyi sajtó szerint a hét elején csaknem 200 fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra) vetődött partra a Boa Vista nevű sziget egyik partszakaszán. A hatóságoknak, helyi lakosoknak és turistáknak sikerült visszahúzniuk néhány delfint a vízbe, ám az állatok egy része ismét kisodródott. Végül 136 elpusztult delfint temettek el buldózerekkel.
Az Atlanti-óceán középső részén fekvő szigetország BIOS Cape Verde nevű természetvédő szervezete pénteken azt írta a Facebookon, hogy ötven állattól vettek mintát és a helyi hatóság négy példányt le is fagyasztatott. A csoport szerint a spanyolországi Las Palmas-i Egyetemről érkeznek állatorvosok a következő napokban, hogy elvégezzék a teszteket, amelyekkel megállapíthatják az állatok pusztulásának okát.
Az amerikai Georgia állam hatóságai is várják a boncolási eredményeit annak a 15 gömbölyűfejű delfinnek, amelyek szintén a héten sodródtak partra és pusztultak el a St. Catherines szigeten. A vadvédelmi hatóságok csütörtöki közlése szerint összesen nagyjából kéttucatnyi delfin vetődött partra. Július óta ez volt a második alkalom, hogy gömbölyűfejű delfinek ilyen nagy számban sodródtak ki a nyílt vízből az állam partjainál. Az akár hatméteresre is megnövő gömbölyűfejű delfint angolul pilótabálnának nevezik, mert azt tartják róla, hogy a halászokat elvezeti a heringrajokhoz.
Szerző