Orbán bejelentette a nyugdíjprémium és a nyugdíjkiegészítés összegét

Publikálás dátuma
2019.10.01. 12:31
Kásler Miklós, Orbán Viktoraz és Novák Katalin az Idősek Tanácsának ülésén az Országházban
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok.
A nyugdíjprémium átlagos összege 20 160 forint, a nyugdíjkiegészítésé pedig 11 ezer forint lesz idén, a pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén. Megjegyezte, hogy a nyugdíjprémium a gazdaság jó teljesítményével, a nyugdíjkiegészítés pedig az infláció mértékével függ össze. A kormányfő közölte, hogy a nyugdíjasoknak az előző években Erzsébet-utalvány formájában biztosítottak időközönként különböző juttatásokat, idén pedig – miután az Erzsébet-utalvány megszűnt – pénzügyi segítségként rezsiutalványt kaptak.      A magyar gazdaság bővülése idén minden bizonnyal 4 százalék fölött lesz, az óvatos becslések szerint talán 4,6 százalék is lehet – közölte. Hozzátette: az európai gazdaság lehetőségei jövőre ugyan szűkebbek lesznek, mint idén, de a magyar gazdaság ezt a következő évben még nem fogja megsínyleni, a kormány ugyanis képes lesz olyan növekedésfenntartó mechanizmusokat elindítani, amelyek 2020-ban is lehetővé teszik a magas növekedést. Így várhatóan a jövő év második felében is lehet számolni nyugdíjprémium kifizetésével - mondta a miniszterelnök.

Készül anyugdíjkötvény

A jövő nyugdíjasait érdekelheti az az ugyancsak kedden, a Portfolió konferenciáján elhangzott bejelentés, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a Magyar Nemzeti Bankkal és a Pénzügyminisztériummal együttműködve dolgozik a már 2018-ban beharangozott nyugdíjkötvényen. Kurali Zoltán, az ÁKK nemrég kinevezett vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ennek a hosszú távú megtakarításnak olyan hozammal kell rendelkeznie amely meghaladja az inflációt, vagyis reálkamata van. Ami azért is fontos lehet, mert jelenleg számos országban a negatív kamat sem megy ritkaságszámba. Egyúttal az a cél, hogy az emberek minél fiatalabb korban kezdjenek neki az öngondoskodásnak. A vezérigazgató arról is szót ejtett arról is, hogy megszaporodott azoknak a hazai befektetőknek a száma, aki a MÁP Plusz államkötvény közel öt százalékos kamatát kihasználva, ennek az értékpapírnak a fedezete mellett vettek fel hitelt. Ez ellentmond a kibocsátói szándéknak, ezért az ÁKK, a Pénzügyminisztériummal és a jegybankkal közösen azon dolgozik, hogy elejét vegye ennek a nemkívánatos folyamatnak. B. M.

Szerző
Frissítve: 2019.10.01. 18:08

Öt év alatt 80 százalékkal nőtt a nyugdíjas munkavállalók száma

Publikálás dátuma
2019.10.01. 11:22
Illusztráció/AFP fotó
Egyre fiatalabb korosztály kezd takarékoskodni.
A most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele gondolja úgy, hogy pihenés helyett dolgoznia kell nyugdíjas korában, döntő többségük azonban továbbra sem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással - derül ki négy pénzügyi intézmény friss kutatásából az MTI szerint. Az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint az 1997 után született, a munkaerőpiacra éppen belépő Z generáció optimistább, mint az - 1980 és 1996 között született - Y generáció: előbbiek 43 százaléka véli úgy, hogy nyugdíjas korában is dolgozni fog a megélhetésért, szemben az idősebbek (Y generáció) 54 százalékával. A KSH-adatok az Y generáció jövőképét támasztják alá: a munkavállalók életkorára vonatkozó legfrissebb adatok szerint 2013 és 2018 között majdnem 80 százalékkal, 59 ezerre nőtt a nyugdíjas munkavállalók száma. Bár a jövőjük miatt aggódnak, az Y generációs válaszadók 86 százaléka, a Z generációsok 87 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással - hívta fel a figyelmet Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője. A kutatásból az is kiderül, hogy az Y és Z generáció egy része szerint érdemes időben elkezdeni az időskori évekre félretenni, ám a fiataloknak csupán harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie a takarékoskodást a boldog időskori évek érdekében. A Groupama Biztosító reprezentatív kutatása alapján a fiatalok leginkább 36 évesen, egyre fiatalabban kezdik el a nyugdíj-előtakarékosságot. A felmérésük szerint a nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, a legfrissebb, 1000 személy megkérdezésén alapuló felmérés szerint azonban az esetek több mint felében már a harmincas éveik derekán elkezdik az előtakarékoskodást a fiatalok, az utolsó "nagyobb fellángolás" 45 évesen jön el. A kutatás alapján azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek a nyugdíjas évekre takarékoskodni, a rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félre tételére - 62 százalékuk vallotta ezt. Azok, akik addig nem vágtak bele a takarékoskodásba, a betöltött életkoruk alapján kezdték el a pénzüket félrerakni - 75 százalékuk ezt a választ adta. Kádár Péter, a Groupama Biztosító igazgatója rámutatott: összességében az anyagi helyzet javulása a döntő tényező, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe az előtakarékosság elindítását. A válaszadók többsége úgy vélte, havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek - jelezte az igazgató. A CIG Pannónia Életbiztosító reprezentatív kutatása szerint a hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíj-megtakarítással, a fiatalabbak körében még rosszabb ez az arány. Már minden nyolcadik felnőtt korú havi 10 000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tizediknek van nyugdíjbiztosítása. A kutatás során az összes megkérdezett fele, a 25-29 éves korosztály pedig több mint háromnegyede állította, hogy semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezik. A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy spórol időskorára, közülük legtöbben (14,6 százalék) önkéntes nyugdíjpénztári tagok, és minden tizedik válaszadó rendelkezik nyugdíjbiztosítással. A Generali Biztosító felmérésében a megkérdezettek negyede (27 százaléka) arra számít, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat öregkorában, további 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, mivel szerintük nem lesz elég a nyugdíj jelenlegi körülményeik fenntartására. Pihenésként vagy megérdemelt jutalomként csak minden ötödik (20,7 százalék) magyar gondol a nyugdíjas éveire, az öngondoskodást azonban csupán 7 százalékuk említette. A fiatalok (25-40 évesek) jóval pesszimistábbak, mint a nyugdíjhoz közelebb állók (50-55 évesek), előbbiek jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy semmilyen nyugdíjat nem fognak kapni, vagy túl keveset a megélhetéshez, az utóbbiak viszont már inkább szeretnek rá pihenésként, vagy megérdemelt jutalomként gondolni. A legbizonytalanabb korosztály a felmérés szerint a 41-50 év közöttiek, hiszen ellentétben a fiatalokkal (akik meg vannak győződve, hogy semmit nem kapnak), vagy az idősekkel (akik már készülnek a nyugdíjra), ők egyáltalán nem tudják, mire számítsanak. Talán éppen a kiszolgáltatottság érzése miatt a 40-esek említették legnagyobb arányban (10 százalék) az öngondoskodást, mint megoldási lehetőséget, szemben a 25-30 év közötti korosztállyal, amelynek csupán 1,5 százaléka. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.01. 11:50

Több száz, a sertéspestis miatt elhullott vaddisznót találtak Budakeszin

Publikálás dátuma
2019.10.01. 10:28
Képünk illusztráció
Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Az országos főállatorvos közölte: megkezdődött az állatok leölése, a betegség miatt ki kell üríteni a területet.
Több száz, a sertéspestis miatt elhullott vaddisznót találtak a Budakeszin lévő vadaskertben – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos kedd reggel az M1 műsorában. A főállatorvos elmondta, megkezdődött az állatok leölése Budakeszin, hiszen a betegség miatt ki kell üríteni a területet. Hozzátette: az biztos, hogy emberi közvetítéssel jutott be a vírus, hiszen Budakeszi környezetében, a természetben még nincs jelen. Ez azt jelenti, hogy nincs semmilyen összeköttetés Budakeszi és a fertőzött területek (Kelet-Magyarország) között, vagyis a betegség természetes terjedése kizárható. A szakemberek most azt szeretnék elérni, hogy a vírus ne jusson ki a kertből, ezért azon kívül is keresik a tetemeket, és minden, a környéken kilőtt vaddisznót megvizsgálnak. Szólt arról is, a kisgazdálkodóknak ingyen biztosítanak fertőtlenítőszert. A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterülete nem azonos a Budakeszi Vadasparkkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) a hétvégén közölte, hogy az országos főállatorvos elrendelte a vadaskert kerítéssel határolt részén a vaddisznó-állomány felszámolását, valamint – a korábbi esetekhez hasonlóan – az ilyenkor szükséges intézkedéseket. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölik a fertőzött, valamint azon belül, a járványügyi védekezés szempontjából fontos, szigorúan korlátozott területet.

Figyelmeztetik az állattartókat

A Nébih kiemelte, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik. Éppen ezért a legfontosabb továbbra is a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása, amelyhez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása. A betegség nem csak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet. Közleményükben minden állattartó figyelmét felhívják a jogkövető, felelős magatartásra a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének meggátlása érdekben. A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal („moslékkal”) tilos takarmányozni. Fontos, hogy ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot. A vírust a kirándulók is továbbterjeszthetik, ezért a Nébih kéri, hogy lehetőség szerint egyelőre ne látogassák az érintett területet. Általánosságban is fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszerhulladékot az erdőkben, valamint a cipőket, bakancsokat alapos tisztítsák, lehetőség szerint mossák le a kirándulást követően. A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes és folyamatosan frissülő információk találhatók a Nébih honlapján.