Megszűnhet a felnőttképzők 40-50 százaléka

Publikálás dátuma
2019.10.02. 10:10

Fotó: Népszava
Több száz felnőttképző intézmény húzhatja le a rolót az Országos Képzési Jegyzék átalakítása után. A kormány csak a „kiválasztottaknak” kegyelmez majd.
– Az már biztosan látszik, hogy mi meg fogunk szűnni. Nekem a jövőre nézve vannak már terveim, de elképzelhető, hogy sok kolléga nincs ilyen szerencsés helyzetben – nyilatkozta lapunknak egy felnőttképzéssel foglalkozó cég vezetője. Azután beszélt erről, hogy megírtuk: a kormány jelentősen átalakítja az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), a jelenlegi, mintegy 750 képzésből körülbelül 200 marad meg az új jegyzékben. Az „alapszakmák” – mint például a villanyszerelő, asztalos – képzéseiből 174 marad meg a Népszava által korábban megismert, és hétfő éjjel a Magyar Közlönyben is nyilvánosságra hozott új jegyzék szerint, ezeket jobbára már csak az állami iskolarendszerben lehet majd tanulni. Az ezekre épülő specializációkat, szakosító képzéseket viszont csak a felnőttképzés keretében lehet majd elsajátítani – utóbbiak listáját viszont nem fogják jogszabályi szinten szabályozni. Vagyis az OKJ-ból kikerülő képzések egy része megmaradhat a felnőttképzés keretein belül, de az eddigiekkel ellentétben nem adnak majd önálló szakmai bizonyítványt. Első ránézésre úgy tűnhet, a felnőttképzőket nem fenyegeti nagy veszély, de az átalakításról szóló, lapunk birtokába került kormányzati előterjesztés utal arra: az OKJ-ból kikerülő szakképesítések egy részét hatósági képzésekké alakíthatják. Ezeket a képzéseket egyedi döntések alapján, hatósági engedéllyel lehet indítani. 
A lapunknak nyilatkozó cégvezető szerint ez abba az irányba mutat, hogy egy-egy „kiválasztott” felnőttképző lesz majd, amely ilyen képzéseket folytathat. Rámutatott: az engedélyezett képzések hivatalos nyilvántartásában már most vannak olyan, „kivételes helyzetben lévő” cégek, amelyek több tucat, esetenként 40-50 „egyéb” kategóriás képzést is indíthattak egyszerre, nagy összegű állami támogatást megszerezve. 
Rámutatott arra is: az átalakítások nemcsak a cégek egy részénél okoz gondot, a szakmát tanulni vágyók életét is megnehezíti. A garantált szakmunkás bérminimum ugyanis szakképzettséghez kötött, amit az átalakítás után már csak az iskolarendszerben, 2-3 éves képzéssel lehet megszerezni. Szerinte az embereknek így nem lesz lehetőségük arra, hogy két évnél rövidebb időn belül olyan képzettségre tegyenek szert, amivel jogosultak lennének a garantált bérminimumra. Ez különösen az alacsony képzettségű, szegény környezetben élőket sújthatja, akiknek munka és család mellett, hétköznaponként több alkalommal kellene az iskolai képzésben részt venniük, hogy elérjék ezt a bérezési szintet. Addig marad a minimálbér. Mindezt egy másik felnőttképző kft. ügyvezetője is megerősítette. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a felnőttképzési törvény már 2014-ben is változott, ennek következtében több programot át kellett dolgozni, képzéseiket újból engedélyeztetni kellett, ami milliós költségekkel járt. – Úgy látjuk, ezek felesleges kiadások voltak, a megszerzett felnőttképzési és vizsgaszervezési engedélyek a kukában fognak landolni a belefektetett munkával, költségekkel együtt – fogalmazott. Hozzátette: már 2014-ben mintegy 20 százalékkal csökkent a magán felnőttképzők száma, a most tervezett változtatások után még ennél is drasztikusabb, 40-50 százalékos csökkenés várható.
Jelenleg mintegy 1600 felnőttképző működik az országban, többségük helyi szinten, akár kistelepüléseken is tud jelenleg még OKJ-s képzéseket is biztosítani. Ám ha ez megszűnik, és csak az iskolarendszerben, az állami szakképzési centrumok alá tartozó iskolákban lehet majd szakmát tanulni, sokak számára – ha nem tudnak hétköznaponként 2-3 napot a képzésre szánni és nem tudják fizetni az utazás, esetleg a szállás költségeit – elérhetetlenné válhat a szakmaszerzés. – A tagságunk széles köre osztja azt az aggodalmat, hogy az egész átalakítás célja a képzési piac totális, egy kézből történő újraelosztása – vélekedett a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének elnöke. Palotás József szerint a rendszer nemhogy átláthatóbb, de sokkal kaotikusabb lesz a mostaninál, ami visszaélésekre adhat lehetőséget, különösen a fentebb említett hatósági képzések tekintetében. Weboldalán még a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is elismerte: „a hatósági jellegű képesítéseknek nincs egységesen elfogadott definíciója, nincs egységes nyilvántartási rendszere”.

Eltűntek a „családi képzések”

Bár Novák Katalin családügyi államtitkár nemrég az nyilatkozta, a "családpolitika nemcsak ideológiai, hanem gazdasági kérdés is", a családdal kapcsolatos összes szakképesítést száműzték az új OKJ-ból: kikerült a családsegítő asszisztens, a pedagógiai- és családsegítő munkatárs, a családi gondozó és a családellátó képzés is. Megírtuk: szakmai körökben nagy felháborodást keltett, hogy a nevelőszülői képzés is eltűnt az új jegyzékről.

Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.10.02. 10:21

Nem „töredék” a töredékszavazat

Publikálás dátuma
2019.10.02. 09:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az a voks sem veszik el, amelyet olyan jelöltre adtak le, aki nem nyert. A rendszer összetettségét jól jelzi az: akár Tarlós István jövője is múlhat a kerületi eredményeken.
Az önkormányzati választáson nemcsak úgy szerezhet képviselői helyet valaki a helyi testületben, hogy a körzetében több szavazatot kap, mint az ellenfele, hanem úgynevezett töredékszavazatok révén is. Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy összesítik azokat a voksokat, amelyek nem eredményeztek mandátumot – tehát azoknak a szavazatait, akik a vesztes jelöltre szavaztak –, majd a helyben listát állító pártok között szétosztják a megszerzett töredékszavazataik arányában. Tóka Gábor választási szakértő lapunknak elmondta, hogy mivel egyéni választókerületek és pártlisták csak a nagyobb, 10 ezernél több lakosú településeken vannak, ezért ezzel a procedúrával csak ezeken a településeken találkozhatnak a választók. (A kompenzációs lista nem összekeverendő a kisvárosokban és a falvakban lévő megyei listával, amelyre közvetlenül lehet szavazni és a megyei közgyűlés összetételét határozza meg.) Mindennek egyébként az az értelme, hogy az így létrejövő képviselő-testületek összetétele jobban kifejezi az összes szavazó akaratát, mintha a „győztes mindent visz” elven működne a mandátumkiosztás. A fővárosban például jellemzően kettő, legfeljebb négy kompenzációs lista lesz a kerületekben. (Ezekre a listákra közvetlenül nem lehet szavazni, funkciójuk csak akkor lesz, amikor ki kell osztani a töredékszavazatokat.) Tóka Gábor szerint vélhetően a Fidesz és a közös ellenzéki lista szerzi meg majd a töredékszavazatok 85-90 százalékát. – Ha például egy kerületben 50 százalékot kap az A párt, és 40 százalékot a B párt, a többi szavazat pedig más jelöltek között oszlik meg, akkor az A párt jelöltjei valószínűleg megnyerik az összes egyéni mandátumot abban a kerületben. A B párt pedig szinte minden listás mandátumot megszerez, azaz csaknem 40 százalékát az önkormányzati testületi helyeknek – magyarázta. Ha tehát egy párt tarol az egyéni körzetekben, akkor az ellenfelét a listán kiosztható mandátumokkal kompenzálja a rendszer. Tóka Gábor szerint nincs olyan budapesti kerület, ahol a Fidesz tíz százalékot verne az ellenzékre. Ahol viszont sok szavazat esik valamilyen harmadik vagy negyedik szervezet jelöltjeire, ott alakulhat olyan képviselő-testület, amelyben 60 százalékos kormánypárti többség lesz. A budapesti kerületek és a vidéki városok között ebben nincs különbség, ugyanakkor a fővárosi közgyűlés rendhagyó. – Ezt a testületet ugyanis egy 2014-es, sokak szerint alkotmányellenes törvény miatt, alapvetően a kerületi polgármesterek alkotják a főpolgármesterrel és kilenc pártlistás mandátumot szerző jelölttel. A fővárosi közgyűlés választásán tehát abban az arányban oszlik majd meg ez a kilenc listán mandátum a fővárosi listák között, hogy hány szavazatot kaptak a vesztes polgármesterjelöltjeik a budapesti kerületekben – hangsúlyozta Tóka. Hozzátette: sajátos módon idén egy egész sor nagy önkormányzat választására csak két nagy pártszövetség – a Fidesz-KDNP és az egyesült ellenzék – tudott listát állítani. Ez a helyzet az összbudapesti választáson is. – Ennek megfelelően a független és „álfüggetlen” kerületi polgármester-jelöltekre adott szavazatokból nem lesz töredékszavazat – jelezte a szakértő. Minden más nagyobb település önkormányzati választásán viszont nem a polgármesterekre, hanem a települési egyéni választókerületekben induló vesztes jelöltekre leadott szavazatokból lesznek töredékszavazatok, feltéve, hogy a jelölő pártnak sikerült listát állítani az adott településen. Azt a listát állító szervezetek állapítják meg, hogy milyen sorrendben nyernek mandátumot a jelöltjeik a kompenzációs listáról – magyarázta Tóka Gábor. Például Tarlós István, aki a fővárosi Fidesz-KDNP lista első helyén szerepel, biztos mandátumot szerez a fővárosi közgyűlésben akkor is, ha elveszíti a főpolgármester-választást de legalább néhány kerületben ellenzéki polgármester-jelöltek nyernek. A fővárosi Fidesz lista 16. helyen szereplő Bácskai János viszont lényegében csak akkor juthat be a fővárosi közgyűlésbe, ha a IX. kerületben megválasztják polgármesternek.

Fővárosi listák

A Fővárosi Közgyűlésnek automatikusan tagjává válik a főpolgármester, a 23 budapesti kerület polgármestere, valamint a fővárosi kompenzációs listáról 9 fő. A Fidesz listáját Tarlós István vezeti, mögötte Bagdy Gábor főpolgármester-jelölt a második, aki öt éve is a kompenzációs listáról jutott mandátumhoz. Most a XIII. kerületben indul Tóth József ellen. Utánuk Pokorni Zoltán és Láng Zsolt következik. Az ellenzéki listán a főpolgármester-jelölt Karácsony Gergely az első, mögötte a szocialista Tüttő Kata és a DK-s Gy. Németh Erzsébet van befutónak számító helyen. Jelenleg a közgyűlés tagja Horváth Csaba és Szaniszló Sándor is, ők vélhetően csak akkor újrázhatnak, ha behúzzák a XIV., illetve a XVIII. kerületi polgármesteri posztot. Előbbi 13, utóbbi pedig 16. az ellenzéki listán.

Szerző

Nem vizsgálja a Párbeszédtől kiszivárgott felvételt Kövér László hivatala

Publikálás dátuma
2019.10.02. 09:38

Fotó: Népszava
Közölték, hogy ez nem tartozik a feladat- és hatáskörükbe.
A hvg.hu megkereste az Országgyűlés Hivatalát azzal kapcsolatban, hogy vizsgálják-e a Párbeszéd vezetőségi ülésén titokban készített hangfelvétel keletkezésének körülményeit.
Nem, mivel nem tartozik a Hivatal feladat- és hatáskörébe

– válaszolta a portálnak a parlamenti sajtóiroda.

Mint megírtuk, elemezték és azonosították a Párbeszéd elnökségi tagjai azt, hogy hol készültek azok a felvételek, amelyeket összevágta majd kiszivárogtattak a múlt héten. A párt vezetői szerint a manipulált, torzított hanganyagot – amelyen Karácsony Gergely, az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje hallható – a Párbeszéd több elnökségi ülésén készítették. Ezeket az üléseket a Képviselői Irodaházban tartották. Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke még kisgyermeke hangját is felismerte a torzított felvételen. A politikus – Karácsony Gergelyhez hasonlóan – feljelentést tett tiltott adatszerzésért.
Szerző