Kioktatja az ÁSZ a kórházigazgatókat

Publikálás dátuma
2019.10.02. 07:20

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Pénzügyi továbbképzés helyett inkább normális finanszírozást szeretnének.
Beiskolázza az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azokat a kórházigazgatókat, akiknek intézményében korábban hiányosságokat találtak. Az öt hetes kurzus november közepén indul, és 17 intézményvezetőnek ajánlották föl a továbbképzés lehetőségét, mivel mind a 17 legutóbb ellenőrzött kórházban találtak hiányosságokat, egyikében sem volt „teljesen szabályszerű a gazdálkodás”. Az érintett vezetők a Miskolci Egyetemen, az ÁSZ közreműködéssel létrejött közszolgáltatási menedzsment tanszék kurzusára iratkozhatnak be. Az érintett főigazgatók úgy érzik, nem lehetőséget, hanem vissza nem utasítható ajánlatot kaptak, amely heti 5-6 óra többletfeladatot is jelent számukra. Volt, aki azért sem értette a „beiskoláztatást”, mert az elmarasztalt intézmények túlnyomó többségében – a kormány által kirendelt – költségvetési felügyelő irányítja a gazdálkodást. Emiatt pedig a főigazgatók jó ideje lényegében egy sajtpapírt sem írhatnak alá a pénzügyi tárca megbízottjának tudta nélkül. Volt, aki azt is megjegyezte: tanács helyett normális finanszírozásra volna inkább szükségük. Az ÁSZ sajtóosztálya érdeklődésünkre azt közölte: a kurzus nem kötelező, csupán lehetőség arra, hogy az intézményvezetők minél több olyan jó gyakorlatot ismerhessenek meg, amely segítheti őket a korrupciós kockázatok elkerülésében és a „szabályosság” betartásában. Kérdéseinkre küldött válaszukban azt írták: a képzéssel az etikus közpénzügyi vezetőképzés tudományos megalapozása a céljuk, és kifejezetten a költségvetési intézmények, köztulajdonú gazdasági társaságok első számú vezetői számára állították össze a programot, vagyis az ő munkájukat támogatják. Az Állami Számvevőszék etikus vezetőképző programjait 2017-től eddig összesen mintegy 120 költségvetési intézmény, illetve köztulajdonú vállalat első számú vezetője végezte el. Az eddigi összesen nyolc képzési programban múzeumigazgatók, szociális és gyermekvédelmi intézmények, szakrendelők, nemzetiségi önkormányzatok intézményeinek vezetői, valamint állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok irányítói kapcsolódtak be.
Szerző

Kiadták a figyelmeztetést – Zivatarokat és viharos szelet hoz a hidegfront

Publikálás dátuma
2019.10.02. 06:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Felhőszakadás és jégeső is jöhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 27 fok között várható.
Az egész országra figyelmeztetéseket adott ki zivatarok veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Somogy és Zala megyében másodfokú riasztások vannak érvényben. Az előrejelzés szerint szerdán egy markáns hidegfront halad át az országon. A késő délelőtti, déli óráktól kezdve előbb a nyugati, délnyugati országrészben, majd délutántól már a Dunántúl egészén és a Duna-Tisza közén, estétől, késő estétől pedig a Tiszántúlon is záporok, zivatarok kialakulására lehet számítani. Elsősorban a nyugati, délnyugati országrészben hevesebb zivatarok is kialakulhatnak.
A zivatarokat viharos széllökések, lokálisan nagyobb mennyiségű csapadék, esetleg jégeső kísérheti. Somogy, Vas és Zala megyében felhőszakadások miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 27 fok között valószínű, az ország déli és keleti tájain mérhetjük a magasabb értékeket. Késő estére 13 és 18 fok közé hűl le a levegő.
Csütörtökön záporokra, zivatarokra inkább már csak a Dunától keletre lehet számítani, melyek várhatóan a reggeli, délelőtti órákra elhagyják az országot. A hidegfront átvonulását követően azonban már az éjjeli órákban az ország nagy részén megerősödik, főként a Dunántúlon és északkeleten viharossá is fokozódik az északi, északnyugati szél. Csütörtök délutántól kezdve fokozatosan mérséklődik majd a légmozgás. 
Szerző

Farkas Flórián nagy feltámadása: újra bevetik listavezetőként

Publikálás dátuma
2019.10.02. 06:40

Fotó: SZOLNOK TV / FACEBOOK
Az országos roma nemzetiségi választáson Farkas Flórián vezeti a Lungo Drom listáját. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti politikust újra az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökévé választhatják.
Szeptember elején írtunk arról: olyan hírek jutottak el szerkesztőségünkbe, hogy Farkas Flórián, a Fidesz botrányokba keveredett országgyűlési képviselője ismét pályázik az ORÖ-elnökségre. Ehhez azonban módosítani kellene az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek pillanatnyilag kizárják, hogy a tisztséget parlamenti képviselő is betöltse. A másik lehetőség: ha az ORÖ vezetője akar lenni, akkor meg kell válnia parlamenti mandátumától. Egyszer már, amikor az új összeférhetetlenségi szabályok életbe léptek, és döntenie kellett a két pozíció közül, Farkas Flórián az Országgyűlést választotta az országos önkormányzat helyett. Elképzelhető azonban, hogy a Fideszben most inkább az ORÖ vezetőjeként látnák szívesen: a roma politikus, akiről jó ideig úgy látszott, az eltűnt felzárkózási pénzek miatt kegyvesztetté vált pártjában, ebben a formában kaphat még egy bizonyítási lehetőséget. Korábban megkérdeztük Farkas Flóriánt, valóban ő lesz-e a Lungo Drom országos listájának vezetője, tervezi-e, hogy visszatér az ORÖ élére. Ha igen, megválik-e parlamenti mandátumától, vagy lát rá lehetőséget, hogy a (szükséges törvényi változtatások után) egyszerre betöltse mindkét posztot? Farkas hetek óta nem reagált. Próbáltunk más forrásokból pontosabb információkhoz jutni, de egyelőre csak a találgatások folynak Farkas Flórián szándékairól. Elméletig még azt sem lehet kizárni, hogy csupán „húzónévként” került fel a Lungo Drom listájára, és végül sem tagja, sem elnöke nem lesz az ORÖ-nek. Ha viszont úgy alakul, hogy az ORÖ-elnökség kedvéért elköszön az Országgyűléstől, akkor mentelmi jogát is elveszíti. Pedig a folyamatban lévő eljárások kimenetele kiszámíthatatlan: adódhat úgy, hogy szüksége lenne még erre a privilégiumra. Azon túl, hogy Farkas Flórián listavezetőként szerepel, még annyi biztos, hogy összesen négy roma szervezetnek sikerült országos lista állítania. A Lungo Drom mellett a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), a Phralipe és a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) küldhet képviselőket az ORÖ-be. Arról már a szavazók döntenek majd, hogy melyik szervezet hány politikussal vehet részt a 47 fős testület munkájában. A törvény 13 nemzetiséget ismer el. A kisebbségi választásokat október 13-án, a helyhatósági választásokkal egy időben rendezik.
Szerző