El kell bontani egy szerb ortodox templomot, mert az háborús menekültek földjére épült

Publikálás dátuma
2019.10.01. 16:42
A templom Konjevic Poljéban
Fotó: Alija Dzigal
A bosnyák családot elüldözték otthonából, mikor hazatérhettek, telkükön egy templomot találtak.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága arra kötelezte egy perben Bosznia-Hercegovinát, hogy távolítson el egy két évtizede épült szerb ortodox templomot egy bosnyák háborús menekült kisajátított földjéről – idézi az MTI a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának hírét. A felperest, Fata Orlovicot és családját az 1992-1995-ös boszniai háború idején üldözték el otthonából, és terelték a kelet-boszniai Srebrenicába. A család egy része azonban megszökött a boszniai szerb katonáktól, így elkerülte az 1995-ös mészárlást, és néhány évvel később visszatért szülőfalujába, Konjevic Poljéba, ahol akkor már a ház közvetlen közelében egy ortodox templom állt. A család pert indított és végül nyert is, kisajátított földje visszaszerzése érdekében.

A család nagy részét kiirtották a szerbek

Fata Orlovic férjét, valamint több mint húsz családtagját mészárolták le a boszniai szerbek 1995 júliusában Srebrenicában.
A vérengzést - amelynek során mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút öltek meg - a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága most kimondta, hogy a család földjét teljes egészében vissza kell szolgáltatni, ami a templom lebontásával is jár. Emellett a 73 éves Fata Orlovicnak ötezer, további 13 családtagjának pedig két-kétezer eurós kártérítést ítélt meg a testület. Az ítélet végleges és kötelező érvényű, Bosznia-Hercegovinának három hónapja van a templom épületének eltávolítására.

A templom, mint a hódítás szimbóluma

Az elüldözött bosnyákok házaiba gyakran költöztek be szerbek, akik Bosznia-Hercegovina bosnyákok és horvátok lakta részeiből érkeztek a boszniai Szerb Köztársaság területére. Számos házfoglaló később sem volt hajlandó kiköltözni a sajátjának vélt ingatlanból. Az 1992-1995-ös boszniai háború idején, valamint a harcok lezárását követően a bosnyákok, a horvátok és a szerbek templomok, illetve mecsetek építésével igyekeztek megszilárdítani jelenlétüket a meghódított területeken.
Szerző

„Erőszakos incidens” történt egy finn bevásárlóközpontban

Publikálás dátuma
2019.10.01. 14:17

Fotó: JAAKO VESTERINEN / AFP/Lehtikuva
Egy ember meghalt és kilencen megsebesültek.
Egy ember meghalt és kilencen megsebesültek egy „erőszakos incidensben” a délkelet-finnországi Kuopio városának egyik bevásárlóközpontjában kedden – közölte a helyi rendőrség Twitter-oldalán. Az MTI összefoglalója szerint a rendőrség tűzfegyvert használt, egy embert őrizetbe vettek. További részleteket hivatalosan nem közöltek. Szemtanúk és a finn sajtó információi szerint az incidens azzal kezdődött, hogy valaki karddal felfegyverkezve bement az egyik osztályterembe a központnál található szakközépiskolában. Több forrás lövöldözésről számol be.
„A legfrissebb értesülések szerint a kuopiói incidens a Savo szakközép iskola területén történt, a Herman bevásárlóközpontban”

– tájékoztatott a hatóság.

Szerző

A Roszatom egyik középvezetője kenőpénzért szereltetett be engedély nélküli szellőzőt egy épülő atomerőműbe

Publikálás dátuma
2019.10.01. 14:07
AFP fotó
Az erőmű nagyjából ugyanaz a típus, mint amit Paksra készül építeni a Roszatom.
A fehérorosz KGB áprilisban előállította a Roszatom exportvállalátának egyik munkatársát - írja a 444.hu. Oleg Zinovjevet tetten érték, amikor éppen kenőpénzt vett át egy orosz és egy fehérorosz vállalat munkatársaitól. Zinovjev a kenőpénzért cserébe eltekintett a szükséges biztonsági ellenőrzésektől, és így megfelelő engedélyek hiányában engedte beépíteni az őt lefizető cégek szellőztetőberendezését. A technikát azóta kicserélték, és minden érintettet kirúgtak. Az erőművet 2013-ban kezdték építeni, és a terv szerint már idén novemberben beindítanák. A lap emlékeztet: az erőmű nagyjából ugyanaz a típus - VVER-1200 -, mint amit Paksra készül építeni a Roszatom. A különbség az lenne, hogy a paksi változatnak az EU-s előírásoknak is meg kell felelnie. Oleg Zinovjev az Atomsztrojexport munkatársa volt, vagyis ugyanannak a cégnek dolgozott a fehéroroszországi beruházáson, amely Paks 2 építését is elnyerte. A cég a Roszatom leányvállalata, száz százalékban a Roszatom tulajdona. A Roszatom közleményben reagált, ebben az áll, hogy a sajtóban megjelent tényeket a Roszatom leányvállalata, az Atomesztrojekszport Mérnöki Vállalat illetékes műszaki felügyeleti és minőség-ellenőrzési osztálya derítette ki. Leszerelték az ellenőrzés elmulasztásával és a minőséget igazoló gyártási dokumentáció nélkül szállított szellőztető berendezést. A belső vizsgálat alapján „korrigálták a minőségirányítási rendszer dokumentumait, és megtiltották, hogy a berendezések és anyagok a beszerelés helyszínére az érkeztetési ellenőrzés jóváhagyása nélkül bejussanak”. Azt írják még, hogy az elkövetők már nem dolgoznak az építkezésen, illetve az atomerőmű portáján és az ellenőrző pont helyiségeiben felszerelt légkondicionáló berendezések a tervezési dokumentációnak megfelelően a megadott létesítményeken belül teljesen autonóm módon működnek, és nem kapcsolódnak az atomerőmű semmilyen létfontosságú rendszeréhez, ezért semmilyen hatással nincsenek a blokkok biztonságos működésére.
Szerző
Frissítve: 2019.10.02. 10:02