Elhárítók a volt hadikórházban

Publikálás dátuma
2019.10.06. 08:55

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Volt telefon- és rádiókészülék gyár, menhely, működött híradástechnikai üzemként, most a különféle titkosszolgálatoknak ad otthont a több mint száz éves újbudai épület.
Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad Tel Aviv-ban, a Saul király úton lévő épülete számos kémregény helyszíne. Az írók nemigen vesznek tudomást arról, hogy időközben a nevezetes intézmény a nagyváros szélén talált magának a kornak jobban megfelelő, védhető komplexumot, továbbra is a régi helyszínre helyezik műveikben a hírszerzés agytrösztjének működési székhelyét. Az újbudai Fehérvári út 70. szám alá az elmúlt hetekben költözött Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 35 ezer négyzetméteres, hatszintes épülete, amely 30 milliárd forintjába került az adófizetőknek - eredetileg a költözés költségeivel együtt 20 milliárdot terveztek – feltehetően igazi, napjainkban játszódó magyar kémhistóriába nem kerülhet be. Egyrészt ez a műfaj nálunk nem létezik, másrészt az épületnek nem a kémelhárításhoz kötődő, viszont meglehetősen kalandos előélete van. Az új titkosszolgálati helyszín sokak számára lehet ismerős. A szerkezetéig visszabontott, korszerűnek számító, több szintes gyárépületet egykor az Ericsson Magyar Villamossági Rt. építette magának, még az első világháború előtt. Azonban a lehető legrosszabbkor készült el, a háború kitörésének évében, 1914-ben. Így a termelés szinte be sem indult, és máris új funkciót voltak kénytelenek keresni a háznak. Előbb hadikórház lett, majd hadirokkant-menhely, és végül ismét üzem lett. 1936-tól – felvásárlás révén – a Standard Villamossági Rt. működött itt, amely a hadsereg fő beszállítóinak egyike volt. A Standard név sokaknak ismerősnek tűnhet, ugyanis a második világháborút követő államosítás tragikus mellékzöngéje volt, hogy a gyár vezetőit - egyértelműen koncepciós perben - kémkedéssel vádolták, amelynek hátterében Romsics Ignác történész kutatásai szerint az állt, hogy a kisajátításért a kormány nem akart fizetni. Két menedzsert halálra ítéltek, és ki is végeztek. Az épületben az államosítást követően, 1950-től a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) működött 1991-ig, de egészen 2000-ig még fellelhető volt itt a termelő tevékenység. Termékeikkel szinte mindenki találkozhatott, ha nem is a távíró készülékekkel vagy a telefonközpontokkal, de a telefonkészülékekkel minden bizonnyal, ezeket az 1920-as évek közepétől egészen 1990-ig gyártották. Sőt, 1926-tól rádiókat, adó- és vevőkészülékeket is. A szocialista iparosítás csúcsán, amikor számos vidéki telephelye is volt a BHG-nak, a nagyvállalat több mint 22 ezer embernek a munkahelye volt. Azután az 1990-es évek elejére a létszám 4 500-ra csökkent, a végórákban, 1995-ben pedig 1100 főre. A híradástechnikai termékek gyártását, fejlesztését 2019 őszétől a felhasználása váltotta fel. S az itt működő szervek munkája a valóságos kémtevékenység felismerésére és kiszűrésére szolgál.
A kormány még 2016-ban döntött arról, hogy egységes elhelyezést kell biztosítani az AH-nak, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak (TIBEK), valamint a Kormányzati Adatközpontnak, amelyek eddig négy helyszínen működtek. A különböző titkosszolgálati központoknál ésszerű hagyomány, hogy a most a Fehérvári útra költözött különböző intézményeket biztonsági okból nem teszik egy fedél alá, a NER azonban ebben az esetben is más úton járt, mint társai. Feltehetően a bevált hagyományt az írta felül, hogy a belvárosi és a rózsadombi (a Népszava egykori szerkesztőségének is helyet adó VICO-palota szomszédságában lévő) épületekkel más, egyenlőre még nem világos szándéka van a kormánynak. Az azonban kétségtelen tény, hogy egy olyan intézménynek, mint az AH nem feltétlenül a belvárosi Falk Miksa utcában van a helye. Az új épületben mindenesetre van 50 védett helyiség és számos kiemelten védett tárgyaló is. A földszinten az adatközpontot helyezték el, a 600 négyzetméteres teremben felállított informatikai gépparkkal együtt, az emeleti részeken pedig a polgári elhárítást és a TIBEK irodáit helyezték el. Az új hírközlési centrumban közel ezren dolgoznak.
Szerző

Ráksaslik és polipos batyu Kőbányán

Publikálás dátuma
2019.10.06. 08:22

Fotó: Medgyesi Milán / WLB
Véletlenül keveredtem a Monori Centerbe, és egy mindent is kínáló szupermarket feltérképezése után kezdtem gyanítani, hogy város a városban. Egy nagykereskedés kedves, magyarul „cukin” beszélő eladója avatott be a Chinatown Night Budapest (17 óra után indul a buli) titkába, de figyelmeztetett: sokan lesznek, főleg kínaiak. A éjjeli gasztrofesztivál ugyan csak nyáron látogatható, viszont az ételeket egész évben meg lehet kóstolni a boltok között megbújó kifőzdékben. Megerősített csapattal indultunk a gasztrotúrára. A kínaiak mellett rajtunk kívül még egy-két magyar társaság próbált, sokszor kézzel-lábbal szót érteni az ételfelelősökkel. A kommunikációt nagyban nehezítette a jól ismert kínaipiac-feeling – a felszolgálók, akik a legtöbb esetben inkább családtagnak, mint szakképzett munkaerőnek tűntek – leginkább a telefonjaikkal voltak elfoglalva. Ha azonban sikerült felhívni magunkra a figyelmet, kedvesek voltak, sokan magyarul is beszéltek, többen angolul sem. A kínai és az angol falfeliratok nem adtak támpontot a gasztrotúrához, viszont a fényképes étlapról (illetve több helyen tableteket állítottak csatasorba) mindenhol kiderült. Egyébként némi ráérző készség birtokában nehéz mellényúlni. Egyrészt mert minden van: százféleképpen elkészített tengeri herkentyűk sorjáznak, kacsafejekkel lehet szemezni, szervíroznak nyulat, marhát, bárányt, csirkét, áradnak a gombóc- és palacsintaszerűségek, illetve a zöldségek. Ráadásul minden pultnál más a kínálat. Úgy tűnt, a közös tálból pálcikával, illetve – nejlonkesztyűben –, kézzel „kell” enni. Bár a teszttársak „huzatja” is jelentős volt, túlzás lenne állítani, hogy végig tudtuk kóstolni a teljes kínálatot. Részletezni nehéz lenne, de ettünk levest, tésztaételt, polippal töltött batyut, rák- és báránysaslikot, sőt hideg kacsazúzát is. A sarki kínaiaknál klasszisokkal autentikus(abb)nak tűnő ételek finomak, sőt frissek is voltak, és a másnap is mellékhatásmentesen telt.

Minden van

Az éjszakai street food piacról gyors keresés után annyi derült ki, hogy a régió legnagyobb kínai közössége 15 autentikus kínai étteremmel, 3 ázsiai ételeket – is – kínáló szupermarkettel, karaokéval és egyéb ázsiai szórakozási lehetőséggel, kínai masszázzsal, ázsiai köröm-, haj- és szépségszalonnal is rendelkezik. Máshol arról is tájékoztattak, van itt ügyvédi iroda, mindjárt két autós iskola, négy templom, könyvelőiroda, nyelviskola, sőt szálloda is.

Szerző
Témák
kínai piac

A magyar közigazgatás gyöngyszeme: kétméternyi huzavona a XVI. kerületben

Publikálás dátuma
2019.10.05. 14:55

Fotó: Népszava
Bő két tucat utcában van teljes káosz a XVI. kerületben a telekhatárok miatt. Két méterrel beljebb, illetve kijjebb húzódó sávok váltják egymást, aminek oka az egykori kisajátítás. Ám hiába törölték már régen a 40 éves terveket, most csak piaci áron adná vissza a kerület fideszes vezetése a lakóknak az egykor elvett földsávot, vagy aki nem fizet, attól díjat kérnek a használatért.
Kovács Csaba a szüleitől örökölt házban él a családjával együtt a Mátyás király utcában. Azt mondja, a kerítést még tán a nagyapja húzta fel oda, ahol most van, soha nem tették beljebb. Mutatja, hogy ha megtennék, a vízórájuk az utcára kerülne. A konyhában aztán előkerülnek a papírok és a térképek is, amelyeken szaggatott vonal jelzi, hogy mekkora részt sajátított ki még a 70-es években az akkori tanács, mert szélesíteni akarta az utcát. A tervből sem akkor, sem azóta nem lett semmi, tavaly pedig a mostani önkormányzat a régi szélességben újíttatta fel az utat és a járdákat. Látszólag tehát nincs ebben semmi érdekes. Pedig a magyar közigazgatás történetének igazi gyöngyszeme, ami történik. A rendszerváltáskor ezek az akkor jórészt kerítésen belüli, de a magyar állam által papíron elvett területek átkerültek az önkormányzat tulajdonába, amitől az eredeti káosz csak tovább nőtt. Aki a szélesítési terv megszületésétől 1995-ig új kerítést akart építeni, azt arra kötelezték, hogy telepítse azt két méterrel beljebb. Aki azonban nem nyúlt a régi kerítéshez, az meghagyhatta az eredeti vonalon, a járda mellett. Ha közben az ingatlan gazdát cserélt, 1998. után az új tulajdonosok négyzetméterenként 50 forintért visszavásárolhatták a földrészeket, saját költségen kimérethették, és felépíthették az új kerítést. Aki szép csendben hallgatott, nem bontott, nem épített, nem adott el és nem vett semmit, az 2005-ben – vagyis 15 évvel a rendszerváltás után – kapott egy határozatot, hogy a fent említett sáv az ő telkéből bizony közterület, a helyi önkormányzat így döntött. Ugyanabban az évben született helyi határozat arról is, hogy nem lesz útszélesítés a kerületben, majd 2015-ben azt a fővárosi rendezési tervet is hatályon kívül helyezték, ami alapján a kisajátítást eredetileg elrendelték.
De a helyzet, ha lehet, még bonyolultabbá vált. A Mátyás király utcában élők pedig fellázadtak. A lakók ugyanis találtak olyan, testületi ülésekről szóló jegyzőkönyveket az önkormányzati archívumban, amelyek szerint a polgármesteri hivatal jogászai 2004-ben és 2008-ban is kimondták: ezek a területek térítés nélkül visszajárnának a lakóknak. A XVI. kerületi önkormányzat kerületfejlesztési- és üzemeltetési bizottsága 2006-ban hozott is olyan határozatokat, amelyekben néhány esetben „hozzájárult a térítésmentes visszaszabályozáshoz”, sőt azt is elmagyarázta, mit kell beadni a hivatal építésügyi irodájának címzett telekalakítási kérelemhez. Más ingatlanok tulajdonosai azonban előtte és utána is hiába próbálták visszaszerezni az elvett telekrészt, kérelmüket elutasította a hivatal, mígnem 2018. szeptemberében több hasonló utca lakóival együtt a Mátyás király utcában élők is kaptak egy felszólításnak nevezett levelet, hogy 30 napon belül helyezzék beljebb a kerítésüket, és a földmérést is fizessék ki. Amikor azonban a kerület vezetése hírét vette, hogy a felháborodott lakók pertársaságot akarnak emiatt alakítani, a polgármester megüzente a körzet képviselőjével, hogy ha kérelmet adnak be, rendezik az ügyüket. A lakók jóhiszeműen belementek ebbe, de beadványaikra ezután sem kaptak választ. Idén május elején aztán egy iktató- és ügyiratszám nélküli, gyakorlatilag polgármesteri magánlevélben – amit azonban csak a képviselőjük írt alá –, a XVI. kerület fideszes vezetése arról tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat igyekszik a „lehető legoptimálisabb lehetőséget megtalálni” a helyzet rendezésére, de a nemzeti vagyontörvény és egyéb jogszabályok (amelyeket nem nevezett meg) miatt ingyen csak az kapja vissza a földet, akinek megvan az eredeti, 70-es évek végén született papírja arról, hogy a telek egy részét kártérítés nélkül sajátította ki az állam. Kovács Péter polgármester azt közölte, aki örökölte vagy vette a házát, csak a kerületben most megszokott piaci négyzetméteráron veheti vissza az önkormányzattól a járda melletti sávot, az ingatlanbecslést az önkormányzat végzi. Ha valakinek nincs pénze visszavásárolni a sajátját, az kérhet részletfizetést, vagy „utolsó megoldásként a közterület rendeletünk ad lehetőséget kedvezményes bérbeadásra közterület esetén” – nyugtatta meg a kispénzűeket. Évente 150 forint + ÁFA négyzetméterenként a bérleti díj, amit „közhasználatra még át nem adott mezőgazdasági hasznosítás jogcímen szednének be”. Nagy B. Erika, a Mátyás király utcában élők most már tényleg megalakuló pertársaságának ügyvédje a Népszavának elmondta: az üggyel kapcsolatos valamennyi irat eltűnt a földhivatalból, az önkormányzatnál lévőkhöz, ha vannak ilyenek, nem férhetett hozzá. Jogi nonszensznek nevezte, hogy az utóbbi időszakban a lakóknak küldött hivatali levelekben másként rendelkeztek, ha a telek eredeti tulajdonosának küldték azt, megint másként, ha az örökösöknek, vagy ha adásvétel, esetleg ajándékozás útján jutott valaki az ingatlanhoz. Emiatt akár Alkotmánybírósághoz is fordulhatnánk – jelentette ki a jogász. Mivel pedig a tavalyi útfelújításnál nem változtattak az út és a járdák nyomvonalán, a telekhatár áthelyezés szerinte okafogyottá vált. Mindezek alapján azt kéri, az önkormányzat állítsa vissza az eredeti tulajdonviszonyokat és azt jegyeztesse is be a földhivatalnál, vagy bírósághoz fordul a pertársaság.

Megoldást követelnek

Az önkormányzatnak küldött kérdéseinkre a XVI. kerületi polgármesteri hivatal nem kívánt reagálni, pedig nem egy, hanem információink szerint összesen 29 utca érintett ilyen ügyben. Az ott élők tudják, hogy nem a kerület mostani vezetése felelős mindenért, de abban is biztosak, hogy a leveleik válasz nélkül hagyása, a formai követelményeknek fittyet hányó utasításuk, a lekezelésük tűrhetetlen, és a helyzetre most kell megoldást találni. A Mátyás király utcában élők egymás közt azt beszélik, náluk nem sikerült egyetlen aláírást sem gyűjteni a körzet kormánypárti képviselőjének, és október 13-án sem szavaznak a Fidesz jelöltjeire.

Témák
XVI.kerület