Könnyen beáldozzák a Váralagutat

Publikálás dátuma
2019.10.05. 11:22

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Nagy az esélye annak, hogy a Széchenyi Lánchíd, a pesti Széchenyi István tér és a budai Váralagút közös közbeszerzési pályázatának áldozatul esik az utóbbi.
Erre lehet következtetni abból, hogy a napokban a Főpolgármesteri Hivatal harcias közleményt adott ki. „A főpolgármester a túlárazott Lánchíd tendereket ugyanúgy visszadobja, ahogy kétszer is tette azt a 3-as metró infrastruktúra pályázataival. A Lánchíd pedig ugyanúgy megújul, ahogy felújítjuk a 3-as metrót is.” Az ok pedig, hogy az elmúlt heti tenderbontáskor kiderült: Tarlós István főpolgármester szerint a három helyszínre beérkezett ajánlatok túlságosan drágák. A tervezett ár összesen 24 milliárd forint volt, ám a beérkezett nyolc ajánlat mindegyike az Alagút nélkül is meghaladta ezt az összeget. A Lánchíd és a Széchenyi István tér felújítására a Dömper Kft. majdnem 28 milliárd forintos, az STR Mély- és Magasépítő Kft. 27 milliárd 170 milliós, a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. 25 milliárd 917 milliós, az A-Híd Építő Zrt. pedig 24 milliárd 643 milliós ajánlatot tett.
A budai Váralagút felújításánál a legdrágább ajánlat az A-Híd-tól érkezett (11 milliárd 213 millió), de a többi is 10-11 milliárd forint körüli volt. Vagyis az alagúttal együtt legalább 34,5 milliárdba kerülne a felújítás. Mivel a Lánchíd valóban jobban rászorul a rekonstrukcióra, így az áldozat az alagút lehet. Arról továbbra sincs hír, hogy ezek után mikor zárják le a Lánchidat, az eredeti tervekben mindenesetre 2019 ősze szerepelt. Az sem világos, hogy ez a felújítás az ideálisnak mondott másfél évig tart-e, vagy elhúzódik akár két évig is. Bár egyre kisebb rá az esély, de ha mégis megvalósulna, a következőképpen nézne ki az alagút felújítása: a gyalogosok mindkét irányban külön sávot kapnának, vagyis a jelenlegi helyzettel szemben nem akadályoznák egymást. Sokan abban reménykednek, hogy a levegőt szennyező jelenlegi buszokat is felváltják majd korszerűbbek. Ami az építkezést illeti, az elhasználódott mozaikburkolatot vissza kell majd bontani, sőt még a téglafalat is, amelyet vasbeton vált fel, erre kerül majd vissza a kedvelt mozaikcsempe. A ventilátorok is megújulnak, így nem kell majd figyelmeztetni a gyalogosokat és a kerékpárosokat, hogy a magas légszennyezés miatt nem ajánlatos ott közlekedniük. De, hogy mindez mikor lehetséges, az teljesen bizonytalan. A részletekről nyilván valamikor az önkormányzati választás után adnak tájékoztatást. A közlekedők számára minden esetre érdekes lesz, ha a lezárt híddal szemben egy működő alagút üzemel majd.
Szerző

Tűri a tréfát

Publikálás dátuma
2019.09.29. 20:20

Fotó: kozterkep.hu
Nemrégiben a MOME animáció szakjának végzősei egy pár perces rövidfilmben is megemlékeztek Ady és a szfinx anekdotájáról.
Amikor 1884. szeptember 27-én este, a Magyar Állami Operaház ünnepélyes megnyitóján, felhangzott a Bánk bán és a Lohengrin első felvonása, valamint a Hunyadi László nyitánya, a tömeg nem is magát az előadást, hanem sokkal inkább az épület éljenezte. Podmaniczky Frigyes, aki akkoriban a Fővárosi Közmunkák Tanács alelnökeként és a Nemzeti Színház intendánsaként igencsak sokat tett Budapest kulturális életének felvirágoztatásáért, visszaemlékezésében arról ír, hogy a kíváncsi tömegeknek a megnyitót követően ad hoc tárlatvezetést tartott az épületfestményekről, szobrokról, frízekről és kariatidákról. Legbüszkébb a bejáratot őrző két szfinx alakra volt, amelyeket ő maga javasolt Stróbl Alajosnak, aki carrarai márványból kapuőrökké is faragta az oroszlán testű, emberfejű lényeket. Bár a hatalmas szfinxek az opera műfajának a népszínműveken való felülkerekedését jelképezték, már a kezdetektől egy sokkal profánabb szerepkörben is bemutatkoztak. Az arra sétáló gyerekek és a szomszédos Három hollóból kitántorgó lumpolók rendre a hátukra pattanva „lovagoltak” el velük képzeletben a távoli Egyiptomba vagy Thébába, feltéve a legendás találós kérdést: reggel négy lábon mászik, nappal 2 lábon jár, este pedig három lábon botorkál – mi az? Egy alkalommal Ady Endrének is megtetszett a Dalszínház utcához közelebb fekvő, szomorú tekintetű, dús idomú hölgyemény, akiben néhány pohár bor után magát Lédát vélte felfedezni. Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című könyvében részletesen írja meg miként ostromolta a költő az oroszlánhölgy márványszívét, nem túl nagy sikerrel. „A Szfinx makacsabb volt ezen a hajnalon, mint egyébkor. Nem adott választ a költő esdeklő szavaira. – Hát ha nem jössz, viszlek! – kiáltotta ő a magasban, és szilágysági szilajsággal a nőoroszlán hátára vetette magát. A kőszívű megnyergelése azonban most sem sikerült. A távolabb álló jóbarát csak annyit látott a lefolyó eseményekből, hogy egy szegény, kalap nélküli férfitest zuhan le a szfinx hátáról és a gyönyörű férfifő, amelynél szebb és finomabb nem volt Nagy Magyarországon: nagyot koppant az ölnyi mélységben az egyik lépcsőfokon.” Hogy Ady esete mennyire nem számított ritkaságnak, azt az Új Idők című lap egyik 1913-as számában megjelent cikk is bizonyítja, amely afféle játszótérként emlékezik meg az általa furcsa barmoknak nevezett lényekről, némi cinizmussal tekintve az opera műfajára. „Mit jelképez a két szfinx? Talán azokat a rejtvényeket adták föl az arra járóknak, amiket az Opera tagjai magyar szöveg gyanánt énekelnek? És talán éppen azon szomorkodik az egyik, a másik pedig mosolyog rajta? Akárhogy is van, Ybl mester pompás Operaházának a szfinxei, Stróbl Alajos művei nagyon népszerűek. A környék apróságai naphosszat rajtuk játszanak drinápolyi ostromot, esténként pedig a szerelmesek írják föl rájuk a nevüket. És a szfinx csak hallgat és tűri mindezt. Sőt tűri az éjszaka kóborainak vidám és egyáltalán nem tiszteletteljes tréfáit.” Immáron 135 éve. Nemrégiben a MOME animáció szakjának végzősei egy pár perces rövidfilmben is megemlékeztek Ady és a szfinx anekdotájáról. Érdemes rákeresni!
Szerző
Témák
operaház

A mindenki előtt nyitott műhely

Publikálás dátuma
2019.09.29. 17:55

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Szalon egy pincelakásban: első olvasatra meghökkentő. A Nyitott Műhely közönségének persze természetes, még ha nem is magától értetődő.
„A Nyitott Műhely finom hely, sokféle ember tudja magát ott jól érezni, vagyis van, ami ritka és nehéz megteremteni, a helynek szelleme. Ez a szellem, szellemiség nekem nagyon rokonszenves, mert egyszerre jelenti azt, hogy engem érdeklő műsorok vannak, valamint hogy az időnként fölbukkanó pörkölt is rendben.” A Nyitott Műhely honlapján sok művész ajánlása olvasható, így Esterházy Péteré is, aki többször volt vendége, témája azt itt zajló esteknek. Minden sorával egyet érthetünk, bár pörkölt mostanában már nincs. Az irodalmi spiritiszták persze Ady Endre nevét is emlegethetik: a Nyitott Műhely – ami volt raktár és pékség is – csak egy saroknyira található az egykori Délivasút kávéház épületétől, ahol a költő annak idején múlatta az idejét, lévén, hogy innen két házra lakott az öccse, Ady Lajos. (Igaz, a közeli Kék Golyó utcai Siesta szanatóriumban is kereste a gyógyulást, akárcsak Babits Mihály vagy József Attila.) A hely szellemét sokan alakították: képzőművészek, muzsikusok, irodalmárok, filmesek, színészek. Ám feltehető, hogy „Lacianyu” nélkül nem boldogulhattak volna olyan könnyen. „Nehéz ellenállni a rossz szójátéknak: Genius Laci”” – nevezte nevén a főembert Várady Szabolcs. Finta László bőrös mester ugyanis több mint programszervező, valódi házigazda is, akinek a vendégszeretete is betölti a teret. A Déli pályaudvar közelében, a Ráth György utca 4. szám alatti szuterénben 2000 februárjában nemcsak a műhelyét , hanem az otthonát is megnyitotta mindenki előtt. Itt lakik. A bőrös műhely hamar összművészeti térré alakult, de az otthonosság érzete, mint a kezdet kezdetén, most megragadja az ide visszatérőt. És nem nosztalgiázik azon, hogy a hőskorszakban itt bemutatkozó, akkor még ismeretlen jazzformáció milyen hatalmas pályát futott be később. De megfordult itt a Rolling Stones szaxofonosa, Tim Ries, és a Genesis gitárosa, Steve Hackett is – meg Torgyán József, aki csalódottan vette tudomásul, hogy nem sikerült lehengerelnie a hallgatóságát, ezért a Nyitott Műhelyt mérgében „csirkeólnak” nevezte. Az élet egy híján húsz éve nagyon pörög itt, szinte minden napra van valami. Ha a naptárt felütjük: szeptember 28-án Emma Brown angol énekesnő és Sinha Róbert gitárművész fog koncertezni. Másnap a szakrális demokrácia témája kerül terítékre Ruzsa Ágota és Szentirmai Judit estjén. Szeptember 30-án Czakó Zsófia és Molnár Krisztina Rita tart kettős könyvbemutatót. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori alelnöke, Király Júlia közgazdász beszélgetéssorozatának következő vendége Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB egykori elnöke lesz. Az Előhívás idei évadában útirajzok, útleírások, útinaplók kerülnek a középpontba. Folytatódik a fiatal irodalmárok Késelés Villával sorozata, az Antonioni filmklub, a Lélek Filmek filmklub, Francia szerelem címmel új filmklub is indul. Pazar hely pazar programokkal.
Témák
Nyitott Műhely