Ferencváros elárvult laktanyája

Gyerekkoromban „a laktanya” szó csak egyetlen épületre vonatkozhatott: arra az óriási, komor háztömbre a Ferenc körút és az Üllői út sarkán, amelynek mindig piszkos ablakai vaksin meredtek az előtte áramló kocsikra és a csattogó villamosokra. A laktanya a körúti legendáriumban baljóslatú hely volt, olyan elharapott mondatokban bukkant fel, mint hogy „akkor kapott belövést a szalon is, amikor az oroszok a laktanyát lőtték”. Ilyenkor mindig tudtam, hogy arról a rejtélyes ötvenhat nevű dologról van szó, amiről ennél többet nem szoktak mesélni.

A laktanya egyébként – számomra ez jóval később derült ki – jeles reformkori építészeti emlék. Hild József tervei alapján épült fel 1845 és 1848 között, akkor, amikor Pestnek ezen a külterületén a sáros Üllői úton kívül még szinte semmi sem volt. Évtizedek voltak hátra a körút kijelöléséig, a szemközti Gschwindt likőrgyár felépítéséig vagy az Iparművészeti Múzeum megszületéséig.

Pest, majd Budapest háziezrede, a 32-es honvéd gyalogezred állomásozott a laktanya falai között, amely alapítója emlékére 1892-ben Mária Terézia nevét vette fel. 1919-ben pár hónapig Martinovicsnak hívták. A húszas években itt működött a Magyar Királyi Hadimúzeum, a harmincasokban a Horthy Miklós Kollégium. 1952-től lett Kilián laktanya, hogy végül az ötvenhatos harcok után végképp elveszítse honvédségi feladatát, és IKV-irodának, szükséglakásoknak, a legkülönfélébb cégeknek adjon otthont. Egykori lovardája a nyolcvanas években bútorbolt volt, ma élelmiszer áruház. Az utóbbi évtizedekben szerkesztőség és színház, söröző és diagnosztikai centrum is működött a vastag falak között.

Negyvenhétezer négyzetméternyi terület, öt belső udvar, négy szinten sok száz helyiség, több kilométer folyosó: az állami tulajdonú műemlék hasznosításakor ezeknek kéne valami jó funkciót találni. 2000-ben például az volt a terv, hogy állami restaurátor-központot, műtárgyraktárat és egy múzeumot helyeznek el itt, ötmilliárdos beruházással. A közelebbről nem megnevezett múzeumról hamar kiderült, hogy a Néprajzi lenne az, amelyet akkor épp a miniszterelnökség elhelyezése kedvéért akart kilakoltatni Kossuth téri palotájából a legelső Orbán-kormány. A jelenlegi pedig, mint tudjuk, azzal a gondolattal játszott, hogy a kormánynegyeddé váló Várból az Országos Széchényi Könyvtárat költözteti ide. Ne mondják, hogy semmi sem változik ebben az országban.