Társat kapott a sivatagi róka Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2019.10.03. 14:28

Fotó: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
A római állatkertből érkezett sivatagi rókával (Vulpes zerda) gazdagodott a Nyíregyházi Állatpark.
Az Olaszországban született másfél éves hímet a karanténidőszak letelte után engedték össze a lengyel származású tenyészpárjával. A két egyedet már láthatja a közönség a Viktória-ház kaktuszokkal tarkított kifutójában - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője.
Az apró termetű, mindössze egy kilogrammos állatok teljes testfelépítése a sivatagi körülményekhez alkalmazkodott. Tömött bundájuk kitűnő hőszigetelő képességgel rendelkezik, így megvédi az éjszaka vadászó állatokat a sivatagban uralkodó éjjeli hidegtől. Ráadásul szőrük világos színezete nemcsak kiváló rejtőszínt biztosít, de hatékonyan veri vissza a hőt, így nappal véd az esetleges túlmelegedés ellen is. Szőrös mancsaik egyrészt tompítják lépteik zaját, másfelől védik a nappali homok perzselő forróságától őket. A nagy füleiknek a hőleadásban van szerepe, ezen kívül segítségével képesek meghatározni a homok alatt mozgó zsákmány helyét, mely elsősorban kisebb gerincesekből és gerinctelenekből áll, de megeszik a tojást és a bogyókat is.
Egyes feltételezések szerint Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb művében, A kis hercegben szereplő Rókát - a kis herceg legjobb barátját - nem az európai vörös róka, hanem a sivatagi róka ihlette. 1935 végén az író egyik társával kényszerleszállást hajtott végre Egyiptomban, a Szaharában, ahol több ízben látott sivatagi rókákat, de 1928-ban, Nyugat-Szaharából is egy olyan levelet írt húgának, amelyben említést tett ezekről az állatokról.
Szerző

Működik és mikroműanyagot is szed a csendes-óceáni szemétgyűjtő

Publikálás dátuma
2019.10.03. 09:16

Fotó: The Ocean Cleanup
Megkezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött. A projekt célja, hogy a „nagy csendes-óceáni szemétsziget” felét öt éven belül eltakarítsa.
Boyan Slat, a The Ocean Cleanup projekt alapítója szerdán Rotterdamban sajtóértekezleten jelentette be, hogy a módosított berendezés „begyűjtötte az első műanyagokat” a Kalifornia és a Hawaii-szigetek között félúton elterülő gigantikus – Franciaországnál háromszor nagyobb – csendes-óceáni szemétszigeten, ahova a tengeri áramlások sodorják össze a hulladékot.
Slat hangsúlyozta, hogy a sikertelen tesztüzem után partra vontatott és kijavított berendezés „minden méretosztályú” műanyaghulladékot képes begyűjteni, beleértve a mikrót is. Hangsúlyozta, hogy a konstrukció működőképes, megvalósíthatónak tűnik a terv a tengeri szemét begyűjtésére.
A szerkezetet 2018. október elején vontatták ki a San Franciscó-i-öbölből a Great Pacific Garbage Patchhez (GPGB) a vízen lebegő műanyaghulladék összegyűjtésére, a próbaüzemet október 17-én kezdte meg. Decemberre kiderült, hogy a hulladékbegyűjtő nem a tervek szerint működik, megfogja a műanyagot, de nem tartja meg, emellett levált belőle egy 18 méteres szakasz.
Az U-alakú rendszer egy 600 méter hosszú, a víz felszínén lebegő műanyag csőből és egy 3 méter mélyen a víz alá merülő fésűszerű filterből áll. A filter által kiszűrt szemetet hajók szállítják a partokra, az első adagot várhatóan decemberben, az első fázis után. A konstruktőrök becslései szerint az örvénylő áramlatok természet adta energiáit kihasználó tengeri takarítógép 1,8 milliárd műanyagdarabot gyűjthet össze.
A 25 éves feltaláló elmondása szerint már terveznek egy nagyobb és emberi közreműködés nélkül hosszabb ideig működni képes takarítógépet is. 
A Boyan Slat által hét éve megálmodott projektet cégek, egyetemek mellett a holland kormány támogatja. A projekt keretében a „nagy csendes-óceáni szemétsziget” felét szeretnék eltakarítani öt éven belül.
Szerző

Mikroműanyagot mutattak ki Krakkó levegőjében

Publikálás dátuma
2019.10.02. 15:45
Krakkó a Visztulával
Fotó: Chris Mouyiaris / AFP
A kutatókat megdöbbentette, hogy milyen nagy mennyiségű mikroműanyagot találtak a szennyező anyagok között.
Mikroműanyagokat mutattak ki a dél-lengyelországi Krakkó levegőjében a helyi Jagelló Egyetem kutatói. A szakemberek az egyetem épületének tetején megtapadt légszennyező anyagokból vettek mintákat a téli hónapokban. A kutatókat megdöbbentette, hogy milyen nagy mennyiségű mikroműanyagot találtak a szennyező anyagok között, elsősorban mikroszálak és nagyobb, összeállt darabok formájában.
„A műanyag termékek jelenleg több ezer különböző típusú szintetikus polimerből készülnek” – mondta Kinga Jarosz, az egyetem egyik kutatója, hozzátéve, hogy éppen ezért a begyűjtött minták pontos összetételének meghatározásán még mindig dolgoznak.
A kutatók mostanra már egyebek között a vízben, a jégben és a levegőben is kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét, ugyanakkor azzal kapcsolatban továbbra is bizonytalanok, hogy ezeknek az apró részecskéknek a belélegzése vagy lenyelése milyen hatással van az ember egészségére.
Szerző