A Konzervatív Párt manchesteri konferenciáján rajongó elvtársai körében eltöltött négy nap után Boris Johnson visszatért a Brexit komor hangulatába. Csütörtökön először kabinetjének tagjait tájékoztatta a Brüsszelnek előző nap küldött új kilépési stratégiájáról, majd az ellenséges westminsteri alsóházat. A koncepció lényege, hogy miközben az egész Egyesült Királyság maga mögött hagyja a vámuniót, Észak-Írország az átmeneti időszak utáni négy évben, azaz 2024 végéig minden árucikk, ipari és mezőgazdasági terméket illetően a belső piac részese marad. Az észak-ír nemzetgyűlésnek, a Stormontnak de facto vétójoga lesz négyévenként dönteni a struktúra meghosszabbításáról.
Boris Johnson gyökeresen más arcát mutatta az alsóház és a parlamenti színjátékot követő tévénézők előtt, mint egy héttel korábban, amikor a szenvedély erőt vett rajta és türelmetlenül, durván reagált a hozzászólásokra. Ezúttal végtelenül udvarias volt, igyekezett az új terv számára megnyerni a Házat. A konkrét javaslatok ismertetése után azzal érvelt, hogy “hiteles kísérletről van szó az eddigi szakadék áthidalására”, elismerve, hogy “kompromisszumos” megoldásról van szó. A kormányfő minden egyes visszautasító felszólalásra, még a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt vezetőjének különösen élesen előadott kritikus véleményére is legfeljebb “elégedetlenségének” kifejezésével adott hangot. Ha nem is Jeremy Corbynnak, vagy Ian Blackfordnak, de a szót megragadó több képviselőnek is felajánlotta, hogy kész szűk körben tisztázni a nézeteltéréseket. Az üléstermet pásztázó kamera többször is megállt a Johnson mögött mindössze két sorral helyett foglaló Theresa May végtelenül szomorú arcán, amint próbálta megemészteni, hogyan szedi szét utóda az általa összerakott egyezményt.
Az ellenzék vezére határozottan kijelentette, hogy egyetlen munkáspárti képviselő sem fogadhatja el az új javaslatokat, mert azok “mind a brit, mind az észak-ír gazdaságnak ártanak és aláássák a nagypénteki egyezményt”. Corbyn kifogásolta, hogy nem esik szó a vámunióról, noha azt minden egyes kereskedelmi szövetség és szakszervezet követelte. Különösen aggódik, hogy az alku árt a munkavállalói jogoknak és az európai minőségi követelményeknek. Ugyanígy Blackford is leszögezte: a deal “sosem kapja meg Skócia támogatását”. Ennek ellenére a Munkáspártból kivált, illetve a Konzervatív Párt frakciójából kitett képviselők közül többen is “átálltak” Johnson oldalára, felvillantva annak esélyét, hogy a megállapodás elnyeri a 650 fős alsóház többségének támogatását.
A tory vezetőt szorítja az idő. Kormányzati források szerint a hét végére szeretné tudni, hajlandó- e Brüsszel legalább nagyjából elfogadni az előterjesztést és megkezdeni a részletes tárgyalásokat. Michel Barnier, az EU által kirendelt Brexit-főtárgyaló azonban "előrehaladásként” értékelte ugyan az elképzeléseket, de hozzátette, “sok még a tennivaló”. Angela Merkel, német kancellár megígérte, hogy körültekintően átgondolja az előterjesztést, de jelezte, az EU megmaradt 27 tagországának közösen kell lépnie. Az igazán érintett Leo Varadkar, ír kormányfő sem gondolta rögtön úgy, hogy a tartalékmegoldás-alternatíva valóban képes helyettesíteni az Ír-sziget két fele közötti, fizikai valóságában létező kemény határt. Kicsit később megígérte, “elmélyed a részletekben”.
Az EU-csúcs előtt kevés idejük lesz már a vitára az alsóházi képviselőknek. Boris Johnson egy hónapon belül másodszor is kéri az uralkodótól a parlamenti ülésszak felfüggesztését. Ezúttal csak jövő kedd estétől a következő hétfőig, a királynői programbeszédig.
