Hadat üzent a brit bulvársajtónak a hercegi pár

Publikálás dátuma
2019.10.04. 22:25

Fotó: Albert Nieboer / AFP
A Mail on Sunday Meghan Markle egy kézzel írt levelét hozta nyilvánosságra, amit apjának írt. Harry herceg a néhai Diana hercegnőre utalva azzal indokolta lépésüket, hogy „attól tart, a történelem megismétli önmagát”.
Magánlevél törvénytelen közreadása miatt beperelte a Mail on Sunday nevű brit bulvárlapot Harry herceg és felesége, Meghan hercegnő. Az újság 2018-ban, az esküvő után közzétett egy kézzel írt levelet, amelyet a hercegnő apjának, Thomas Markle-nek címzett. Erre azután került sor, hogy a sussexi herceg személyes és rendkívül felháborodott támadást intézett a brit bulvársajtó ellen azért, ahogy feleségét kezelik, mondván „nem fogja tétlenül nézni szenvedését”. Az újságok viselkedését ahhoz hasonlította, ahogy anyjával, Diana hercegnővel bántak. Azt mondta, attól fél, a történelem megismétli magát. Az ilyen események nem újak, a brit bulvármédia legnagyobb botránya 2011-ben volt, amikor Rupert Murdoch sajtómágnás arra kényszerült, hogy megszüntesse a 168 éves News of the World (Hírek a Nagyvilágból) című lapját. A történet azonban régebben kezdődött, amikor kiderült, hogy újságírók rendőröket fizettek le, és telefonokat hallgattak le: celebek, a királyi család tagjai, parlamenti képviselők, bűnesetek áldozatai is szerepeltek listájukon. A News mellett a Sunban és más kiadványokban jelentek meg az így szerzett információk. A CNN összeállítása 2005-től kezdődően követi nyomon a történteket, amikor kiderült, a News of the World olyan információkat közölt Vilmos herceg térdsérüléséről, amihez csak telefonjának feltörésével juthatott hozzá. Ekkor a királyi család tett rendőrségi feljelentést, és egy év múlva a lap egyik szerkesztőjét Clive Goodmant, és egy Glenn Mulcaire nevű magándetektívet letartóztattak illegális telefonfeltörésért, és le is csukták őket. Ugyanakkor 2007-ben a Sajtó Panaszbizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy a lap ilyet tett volna, a két elítélt be is perelte a News-t jogtalan elbocsájtásért. Ők végül több tízezer font kártérítést kaptak, Coulsont pedig David Cameron – aki akkor a konzervatív párt vezére volt –, kommunikációs igazgatónak alkalmazta. A következő években soron követték egymást a lehallgatások, de a panaszbizottság váltig állította, ilyenek nem történtek. A rendőrség vizsgálatot rendelt el a bulvárlap ellen, a legfelső bíróság pedig felszólította Mulcaire-t fedje fel, ki rendelte el a lehallgatásokat. Közben kiderült, az újságírók lehallgatták az eltűnt tinédzserlány, Milly Dowler telefonját is, és sms-eket töröltek róla, hogy szülei azt higgyék, még él. A botrányok következtében a 2011. július 10-i szám volt az utolsó News of the World, Coulsont pedig letartóztatták hekkelésért és korrupcióért. Cameron ekkor széles körű vizsgálatot ígért a médiában, bírósági meghallgatások, letartóztatások, lemondások történtek, a lap kiadójának igazgatója és több magas rangú rendőrtiszt került célkeresztbe. Celebek tucatjairól derült ki, lehallgatták őket, köztük volt Hugh Grant és J.K. Rowling, a Harry Potter könyvek írója is, de a lehallgatottak ezren is lehettek. A feljelentések mind a mai napig folynak a News of the World ellen, legutóbb februárban Elton John, David Furnish (brit-kanadai filmproducer), Elizabeth Hurley (angol színésznő), Heather Mills (Paul McCartney exe)  ügyvédei keresetet nyújtottak be a ügyfeleik telefonjának lehallgatás amiatt.

Újabb lapok ellen indult per

A Buckingham-palota péntek esti bejelentése szerint Harry herceg a The Sun című konzervatív, illetve a Daily Mirror című baloldali tömeglap ellen is pert indított a londoni felsőbíróságon, azon a címen, hogy ezek a lapok törvénysértő módon feltörték és lehallgatták telefonos hangpostáját. A News Group Newspapers kiadóvállalat, amely a The Sun és vasárnapi testvérlapja, a The Sun on Sunday mellett a The Times és a The Sunday Times című lapokat is gondozza, péntek este minden további részlet közlése nélkül megerősítette, hogy Harry herceg keresetet nyújtott be ellene. A másik érintett sajtócég az MGN Ltd., a Daily Mirror, a Sunday Mirror és a The Sunday People tulajdonosa. Az udvar közleményéből nem derül ki, hogy a keresetben foglalt vád milyen időszakra vonatkozik. (MTI)

Szerző

Perel az Európai Bíróság döntése miatt a Facebook

Publikálás dátuma
2019.10.04. 20:54

Fotó: Indranil Aditya / AFP / NurPhoto
A luxemburgi testület kimondta: globálisan is törölni kell azokat a bejegyzéseket, amelyeket valamelyik uniós ország törvénysértőnek találta.
Törölnie kell a Facebooknak a jogsértő bejegyzéseket az Európai Bíróság csütörtöki jogerős döntése értelmében. A platformok eddig nem voltak felelősek a bejegyzésekért, kivéve, ha valaki felhívta a figyelmüket a törvénysértésre. Mostantól, ha egy nemzeti bíróság kimondja egy bejegyzésről, hogy törvényt sért, az összes hasonló tartalmú posztot törölni kell, akár globálisan is. Az ügyet az osztrák legfelsőbb bíróság vitte a luxemburgi testület elé. A kiindulási alap egy osztrák politikusról, Eva Glawischnig-Piesczekről írt bejegyzés volt, amiről helyi szinten megállapították, hogy alkalmas a jó hírnév megsértésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a médiumoknak felügyelniük kell a náluk megjelent tartalmakat, és nekik kell megítélni, hogy azok közül melyik hasonlít eléggé egy törvénysértő bejegyzésre ahhoz, hogy emiatt törölni kelljen.  A Facebook szerint az ítélet által létrehozott helyzet problémás a szólásszabadság szempontjából, valamint azért is, mert így előfordulhat, hogy egyes országok törvényeit más országokban kell alkalmazni. Éppen ezért pert indítanak az EU-s döntés ellen. A Facebook jelenleg csak az egyes országok felhasználói számára teszi elérhetetlenné a törvénysértő tartalmakat. Vagyis, ha valaki például megrágalmaz egy politikust, azt a bejegyzést az adott országban törlik, de ha ugyanaz a szöveg egy másik országban jelenik meg ugyanarról a politikusról, már nem nyúlnak hozzá, ha az oldal felhasználási feltételeit egyébként nem sértő jellegű. Mark Zuckerberg érvelése szerint a Facebook eddig sikeresen küzdött a „globális korlátozás” ellen. A TechCrunch-nak eljuttatott közleményben azt írták, szerintük a döntés komoly kérdéseket vet fel a szólásszabadsággal, a véleménynyilvánítással, valamint a törvénysértő bejegyzések értelmezésével és eltávolításával kapcsolatban. Mint írják, a döntés szembemegy azzal az elvvel, hogy egy országnak nincs joga arra, hogy törvényeit egy másik országra is kiterjessze.

Összefogás a titkosítás ellen

Az amerikai igazságügyi tárca hozzáférést sürget a rendőrség számára a Facebook-felhasználók titkosított üzeneteihez – értesült az amerikai sajtó csütörtökön. Az MTI összefoglalója szerint az amerikai kormányzati szándékot az Egyesült Királyság és Ausztrália is támogatja. Napokon belül nyílt levélben terjesztik elő kérésüket Mark Zuckerbergnek. William Barr amerikai igazságügyi miniszter a nyáron egy New Yorkban rendezett kiberbiztonsági konferencián veszélyesnek minősítette az internetes médiumokon megjelenő üzenetek titkosítását. Felidézte a WhatsAppon lezajlott egyik üzenetváltást, amelynek során egy drogkartell mexikói rendőrségi tisztségviselők meggyilkolásáról egyeztetett. A Facebook tulajdonában lévő WhatsAppot szakértők a talán leggyakrabban használt üzenetközvetítőnek tartják, amelynek titkosított üzeneteihez még a Facebookról sem lehet hozzáférni. Joe Osborne, a Facebook szóvivője közleményben szögezte, hogy a cég „erőteljesen ellenzi” a kormányzat kísérletét az üzenetek ellenőrzésére. Osborne szerint ugyanis ez mindenütt aláásná az emberek biztonságát és jogát a magánélethez. Zuckerberg még márciusban jelentette be, hogy kiterjeszti az üzenetek titkosítását a WhatsApp után a Facebookra is. Ezt csütörtök este az interneten sugárzott élő beszélgetésében megerősítette.

Szerző
Frissítve: 2019.10.05. 08:25

Folyik a vér Hongkongban, egy 14 éves tüntetőt meglőttek a rendőrök

Publikálás dátuma
2019.10.04. 20:04

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Az új tiltás miatt ha eltakarják arcukat a demonstrálók, azért kerülnek börtönbe; ha nem, akkor felismerik őket, és lázadásért kell felelniük.
Összecsapások törtek ki Hongkongban az után, hogy Carrie Lam hongkongi kormányzó bejelentette: tilos lesz az arcot eltakaró maszkot viselni tüntetéseken. Tiltakozók helyi idő szerint péntek este már tüzet gyújtottak és barikádokat emeltek. Számos helyszínen könnygázt vetettek be ellenük, és a rendőrség figyelmeztető zászlót emelt fel, jelezve, hogy - nem halálos - lövedékeket lőnek ki, ha a tömeg nem oszlik fel. A dpa hírügynökség szerint
egy civil ruhás rendőr meglőtt egy 14 éves tüntetőt Hongkong Jüan Lang nevű részén.

Az Apple Daily nevű helyi napilap szerint a rendőr combon lőtte a fiatalt azt követően, hogy egy kisebb közúti balesetet helyszínén összetűzés alakult ki rendőrök és tüntetők között. A rendőrség szerint a tiszt önvédelemből nyitott tüzet, miután megtámadták, és egy gyújtópalackot hajítottak felé. Miközben megpróbált elmenekülni a lángok elől, eldobta a pisztolyát, amelyet egy tüntető megpróbált elvenni. Egy másik gyújtópalack következtében lángra kapott a lába - tette hozzá a rendőrség.
A német dpa szerint a tiltakozók Pekinghez köthető vállalatok épületeit vették célba, betörték azok ablakait, illetve felgyújtották a Bank of China nevű kínai bank bankautomatáit, miközben érintetlenül hagyták a szomszédos helyi üzleteket.
A keddi demonstráción 900 lövést adtak le a tüntetőkre gumilövedékkel, hármat éles lőszerrel és 1800-at könnygáz-gránátokkal a Reuters összesítése szerint - a tüntetők ma sem számíthatnak enyhébb fellépésre. Kedden egy 18 éves demonstrálót mellkason lőttek - lázadásért pénteken kellett bíróság előtt felelnie -, egy újságíró pedig fél szemére megvakult egy gumilövedéktől.
A hongkongi kormányzó helyi idő szerint péntek délutáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy szombattól az illegális és engedély nélküli tüntetéseken a rendőrökön kívül mindenkinek tilos lesz olyan maszkot viselnie, amely eltakarja az arcot. Vonatkozik a tiltás az arcfestésre is.
Lam egy olyan, még a brit gyarmati időkből származó jogszabályra támaszkodva rendelte el a tilalmat, amely lehetővé teszi, hogy a város hatóságai a közérdekre hivatkozva bármilyen szabályozást alkossanak. Ezt, a rendkívüli intézkedéseket lehetővé tevő jogszabályt több mint 50 éve nem alkalmazták; 1967-ban pedig azért hozták meg, mert éppen számos halálos áldozattal járó merényletsorozattal próbálta elérni egy Peking támogatta csoport Hongkong Kínához csatolását.
Ha a tüntetők rendőri felszólításra nem fedik fel arcukat egy engedélyezett megmozduláson, pénzbírság mellett fél év börtönre számíthatnak, ha pedig tiltott demonstráción történik ez, akkor egyéves börtönbüntetésre. Tiltott gyülekezethez Hongkongban nem kell tömeg, ilyet már három személy is alkothat. Ellenben ha arcukat nem takarják el, és a rendőrség felismeri őket, lázadás vádjával állnak majd bíróság elé. Rengetegen vannak azok is, akik állásukat vesztették el, miután munkáltatóik ismerték fel őket egy-egy tüntetésen.
Ey aktivista, Lester Shum kérelmet nyújtott be a maszk tilalmának bírósági felülvizsgálatáért, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy a tilalom éjfélkor életbe léphessen. Elmondása szerint a kérelmét a legfelsőbb bíróság péntek estére felülvizsgálja.
Frissítve: 2019.10.04. 20:36