Kerül, amibe kerül: még 6 milliárdot költenek a nagykanizsai sportcsarnokra

Publikálás dátuma
2019.10.05. 11:36
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sportlétesítményre korábban is milliárdokat szántak, de a kormány ismeretlen okból emelte a tétet.
Az eredeti 8,8 milliárd forinton felül további 5 milliárd 994 millió forintot hagyott jóvá a kormány a Modern Városok program keretében, a nagykanizsai multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építésére -szúrta ki a Napi.hu a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatot.
A döntés indoklást nem tartalmaz, mindössze arra tér ki, hogy a gyakorlatilag 6 milliárd forint többletet a 2021-es központi költségvetés tartalmazza majd.
Az eredeti határozat 2017 végén jelent meg. Ebben egy új, 3 ezer fő befogadására alkalmas városi multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy új, fedett, 50 méteres versenymedencét magába foglaló versenyuszoda építése szerepel, Nagykanizsán. Az előbbire 8,8 milliárd, míg az utóbbira 6,2 milliárd forint adófizetői pénzt irányzott elő a kormány. Ez év elején jelent meg a közbeszerzési felhívás a sportcsarnok tervezésére és építésére, de az eredmény nem lelhető fel sem a hazai, sem pedig az uniós közbeszerzési adatok között - írja a pénzügyi portál.
Szerző

Balog Róbert: Kivitelezőnek csak akkor jár pénz, ha a lakók is elégedettek

Publikálás dátuma
2019.10.05. 09:45

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Kifáradt, lelassult, rossz értelemben rutinos lett a XX. kerületet 21 éve irányító, ellenzékiből fideszessé váló Szabados Ákos – állítja Balog Róbert, az ellenzék közös polgármesterjelöltje.
Miért éri meg egy ismeretlen jelöltre lecserélni egy olyan polgármestert, aki 21 éve vezeti a kerületet? Pesterzsébeten sok hasznos és jó dolog történt 2010-ig. Nincsenek például földutak, ez pedig kivételesnek számít a peremkerületek esetében. Szabados Ákos második tíz évében viszont a kifáradás, a lelassulás, a rossz értelemben vett rutin jelei mutatkoztak. A pesterzsébetiek nem óriási dolgokra vágynak, hanem arra, hogy az önkormányzat figyeljen a közvetlen környezetükre is. Egy ideig úgy tűnt, hogy Szabados Ákos lesz a kerületben az ellenzéki jelölt. Milyen érzés ezután belépni a politikába? A helyzettől függetlenül keveredtem bele. Pesterzsébeten – szűkebb körben – sokat elégedetlenkedtem az elmúlt tíz év folyamatai miatt. Nem volt titok, hogy elindulnék egy jó városvezetői programmal, de a politikai múlt teljes hiánya miatt nem tudtam semmilyen támogatást magam mellé állítani. Ez a szándékom eljutott azoknak a fülébe is, akik szerettek volna egy ellenjelöltet állítani a Fideszhez átállt polgármesterrel szemben. Az volt a feltételem, hogy szakmai, városfejlesztéssel foglalkozó emberként szállok be a politikába. A környezetemből pedig összeszedtem, hogy mi nem tetszik a XX. kerületieknek.   Mi nem tetszik nekik?
A drogprobléma és ennek összes vonzata, a közbiztonság, valamint a köztisztaság. Nem kérnek egyébként nagy dolgokat, de az elvárható, hogy a kerületben ne a leglepukkantabb, télen fűtetlen, nyáron hűtetlen buszok járjanak. A közterületi fejlesztések pedig ne az ő rovásukra történjenek. Erre a legjobb példa, hogy elkészült a gyógyfürdő a Duna-parton, 2016 óta folyt a tervezés, mégse tudtak úgy felkészülni, hogy legyen elegendő parkoló a területen. Emiatt a meleg nyári hétvégéken a környező lakóépületek parkolóhelyeit foglalják el a fürdőzök.    33 pontba szedte a programját. Megvan már, hogy miből finanszírozza ezeket? A kerület 12 milliárdos költségvetése és az az öt év, amely a programom időtávja reális keret. A források egyébként vagy rendelkezésre állnak már ma is, vagy pályázhatók. Azt kell elérni, hogy amit elköltünk, azt tudatosabban tegyük, mint eddig.   Mely vállalásait tartja a legfontosabbaknak? A közbiztonság megerősítése az első, de az is fontos, hogy polgármesterként a tevékenységem elszámoltatható legyen a lakosság felé. Szeretnék minél több embert bevonni a saját környezetének ügyeinek intézésébe, ezért a jövőben például csak akkor fogunk kifizetni egy vállalkozót, ha az ott élők elégedettek a munkájával.  Ön a Főtávnál dolgozik, ahogy Péterffy Attila, a pécsi ellenzéki polgármesterjelölt is. Felmondott az indulása miatt? Fizetett nélküli szabadságon vagyok, október 14-én térek vissza a céghez, remélhetően egy sikeres választás után. Akkor már arról fogunk beszélgetni, hogy hogyan működünk együtt a panellakások energetikai fejlesztésében. A Főtáv egyébként alapvetően új szellemiségű, innovatív energiai megoldásokkal foglalkozik. Továbbra sem politikusként tekintek magamra, hanem szakemberként. Az elmúlt tíz évben rengeteg tapasztalatot szereztem a városi projektek kapcsán. Ezeket és a szakmai gondoldást szeretném bevonni Pesterzsébet irányításába. Milyen úgy Pesterzsébeten a kampány, hogy ellenfele évekig ellenzéki polgármester volt? Polgármester úrral korábban is ismertük egymást, ha nem is közelről. Tartózkodom attól, hogy a személyét bíráljam, persze rengeteg dolgot másképp csinálnék, mint ő. A XX. kerületben eddig szakmai alapon működő, tisztességes kampány zajlott, remélem ez így is marad.
Szerző

A vízhiány lesz az úr

Publikálás dátuma
2019.10.05. 09:00
Egyre többen vagyunk, és egyre többet fogyasztunk a csökkenő tartalékból
Fotó: Népszava
A mezőgazdaságtól az ipari termelésen át a hétköznapokig mindent megváltoztat az ivó- és öntözővízkészletek megcsappanása. A változásnak főként vesztesei lesznek.
Közel 10 százalékkal csökkent az európai áramtermelés, amikor idén július végén a nyugat-európai folyók vízhiánya miatt le kellett állítani több vízhűtésű atomerőművet. A probléma az utóbbi években visszatérően jelentkezik – tavaly Paksot is közvetlenül érintette –, és jelentős feszültségeket indukál az energiatermelésben (amiatt is, mivel az aszályos időszakokban a vízerőművek termelése is visszaesik illetve leáll), ami már az ipar teljesítményét is hátrányosan befolyásolja. A mezőgazdaságban a terméshozamoknak az ezredforduló óta tapasztalható visszaesése a leglátványosabb következmény. Most évtizedenként átlagosan 2 százalékkal esik vissza a gabonanövények produktuma a csapadékhiányos időszakok bővülése nyomán, ami nem tűnik soknak, de a tempó gyorsul: 4 fokos átlaghőmérséklet-növekedés már 25 százalékos terméscsökkenéssel jár, ami az élelmiszer-ellátás megrendülésével, lázadásokkal és fegyveres konfliktusokkal járna az ENSZ előrejelzése szerint. Kínában a rizs és a kukorica esetében 30-40, Indiában a búzánál mintegy 25 százalékos terméscsökkenéssel számolnak az évtized közepéig – már ez a két változás felboríthatja a nemzetközi élelmiszerkereskedelmet. Ám hiába riogatnak a nemzetközi szervezetek évtizedek óta a vízkészletek kiapadásával – olyan könnyen érthető magyarázatokba csomagolva, mint hogy az ivóvíz drágább lesz a benzinnél, és hogy hamarosan háborúk indulnak a víz miatt, az emberiség egyelőre nem kezeli gyakorlati kockázatként a vízhiányt. Az egy főre eső vízfogyasztás nem egyszerűen nő – holott minden józan mérlegelés szerint csökkennie kellene, már csak a népességrobbanás miatt is –, hanem gyorsabban bővül, mint a Föld lakossága. A fejlett világban egy ember naponta átlagosan 2-3 liter vizet iszik naponta, a napi élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez pedig 3000 liter vízre van szüksége. A mosogatás, mosás, mosakodás, vécéöblítés, locsolás, autómosás stb. vízfogyasztása még az előbbieken felül jelentkezik. Magyarországon110 liter a fejenkénti napi vízfogyasztás – az érték a rendszerváltás után csökkent, mostanában lassan nő. Bolygónkon jelenleg ötből két ember vízhiányos régióban él, több mint kétmilliárd ember fogyaszt szennyezett vagy erősen szennyezett ivóvizet, közel ötmilliárd ember szennyvize (a világ szennyvíztermelésének legalább a háromnegyede) pedig mindenféle tisztítás nélkül kerül a környezetbe. A globális vízhiány komplex, sok okú jelenség. A Föld vízkörforgásában részt vevő víz mennyisége nem változik, de egyre több ember kénytelen osztozni (fizikailag) ugyanannyi vízen, miközben a fogyasztható vízkészletek a környezetszennyezés miatt egyre zsugorodnak. Vagyis az egy emberre jutó vízadag az éghajlatváltozás nélkül is csökkenne – a klíma ott jön a képbe, hogy egyrészt a gleccserek elolvadása, a tengerszint emelkedése miatt egyes sűrűn lakott területek édesvíz nélkül maradnak, másrészt a csapadékeloszlás egyenlőtlenebbé válása következtében bizonyos régiókban a korábbinál jóval kevesebb az eső (vagy egy-két részletben, özönvízszerűen zúdul le az egész éves adag), ami a felhasználás szempontjából közel ugyanakkora probléma, mint az aszály. A vízszennyezés nehezen túlbecsülhető probléma. Az ipari és a lakossági szennyvizek, illetve a mezőgazdaság mellé (a Greenpeace adatai szerint az EU talajvizeinek 7 százalékában találhatóak meg növényvédő szerek a határértékek feletti mennyiségben, és az Unió vizes élőhelyeinek 43 százalékát krónikusan mérgezik a növényvédő szerek; az európai folyókban lévő mérgek 74 százaléka agrokemikália) az utóbbi évtizedben felzárkózott a minden felszíni vízben jelen lévő műanyagszennyezés. Ugyancsak a WWF idén publikált kutatása mutatta meg, hogy egy átlagember hetente egy bankkártyányi műanyagot fogyaszt el ezen az úton.

Beolvasnak Áder Jánosnak

Nemzetközi nyilatkozatot olvasnak fel világszerte október 6-án ó az ökológiai és klímaválságról, cselekvésre sürgetve a politikusokat. Az Extinction Rebellion nevű szervezet által indított kezdeményezés keretében idehaza a kormány halogató klímapolitikáját kiszolgáló Áder János elnök hivatala előtt, a Váralagút tetején olvassák fel a nyilatkozatot vasárnap 14 órakor.

Nagyobb meleg, több aszály

Az Országos Meteorlológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint 1901 és 2018 között Magyarországon az évi csapadékösszeg átlagosan 4,5 százalékkal csökkent. Nincs szó monoton visszaesésről - az elmúlt 10 évben fordult elő az eddigi legcsapadékosabb év 2010-ben, illetve a legszárazabb év 2011-ben –, a tendencia mégis jól látható - tájékoztatta a Népszavát Bíróné Kircsi Andrea, az OMSZ éghajlati szakértője. A csapadékos napok évi száma összességében szintén csökkent az említett időszakban, átlagban 20 nappal. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válását jelzi, hogy a 20 millimétert meghaladó csapadékú napok száma közben átlagosan 1,3 nappal emelkedett, miközben a száraz időszakok is 4 nappal hosszabbodtak. A nyári csapadék egyre intenzívebb, s a rendkívül száraz évek gyakorisága is megnőtt. A múlt század eleje óta tapasztalt 1,23 °Celsius fokos magyarországi évi átlaghőmérséklet-emelkedés meghaladja a globális változás mértékét. A trend folytatódik: 2021–2050-re 1,5-2 Celsius fokkal, míg 2071–2100-ra már drasztikusan, 3,5-4,5 Celsius fokkal emelkedhet a hőmérséklet az 1971–2000 időszakhoz képest. Az átlagosnál nagyobb kitettségünkkel is összefügg, hogy – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint – a GDP-hez viszonyítva – a Cseh Köztársaságban, Horvátországban és Magyarországon okozta eddig a legtöbb veszteséget, azaz konkrét anyagi kárt a klímaváltozás, a leglátványosabban az aszályos években. Hazánkban a homoktalajok vízmegtartó-képessége a legrosszabb, így a Nyírség és a Belső-Somogy mellett a Kiskunság homoktalajjal borított területei a leginkább veszélyeztetett tájak. Ugyanakkor a különböző klímamodellekben a dél-békési illetve a dél-baranyai területek is kiemelt aszálykockázatú régióként szerepelnek. A klímaváltozás egyebek mellett a Balatont is súlyosan érinti. Jelenleg még víztöbblettel rendelkezik Közép-Európa legnagyobb tava – vagyis a vízutánpótlás meghaladja a párolgás miatti veszteséget –, ám a pozitív szaldó mértéke egyre csökken, és a számítógépes modellszámítások szerint néhány évtized alatt drámai változások következhetnek be – figyelmeztetett Mika János éghajlatkutató.
A sekélyebb Velencei tó az elmúlt évtizedekben többször is a kiszáradás közelébe került, csak a korlátozott hatósugarú mesterséges vízpótlással sikerült megmenteni. A tavat akár már két egymás utáni aszályos év is a kiszáradás szélére sodorhatja. A Duna-Tisza közi homokhátság már korábban félsivatagos területté vált – tudományos vita tárgya, hogy a régióban a talajvízszint több méteres süllyedése a túlzott vízkiemelésnek, vagy a globális felmelegedés hatására csökkenő csapadék-utánpótlásnak tudható-e be. Az egyre gyakoribb aszályra az egyre kiterjedtebb öntözés lenne az egyik logikus válasz. Magyarországon becslések szerint 300 – 500 ezer hektár alkalmas az öntözéses gazdálkodásra, de mindössze 100-120 ezer hektáron van kiépített öntözőrendszer. és jelenleg alig 75- 80 ezer hektáron folytatnak önözéses gazdálkodást. A kiépítés a talaj- illetve terepviszonyoktól és a technológiától függően átlagosan 1-1,5 millió forintos beruházást is igényel, a gyümölcsösökben, fóliás zöldségtermesztésben alkalmazott korszerű csepegtető, vagy az elsősorban szántóföldi növényeknél használt mikroszórófejes öntözőrendszer ennél is drágább lehet. – Bihari Tamás

Igény lenne rá

Az öntözésfejlesztési stratégia szóló kormányhatározat kapcsán 2017 és 2018 fordulóján a kamarai falugazdászok összesen majd’ 40 ezer termelő adatait rögzítették, illetve mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel – közölte a Népszavával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az öntözéses gazdálkodást hátráltatja az elaprózódott birtokszerkezet, illetve a termelői együttműködések hiánya, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága, továbbá egyes területeken a vízátvezetési anomáliák. A fejlesztés csak hosszabb távon térül meg, komoly önerő kell a beruházáshoz és a fenntartáshoz is. Az igények alapján 260 ezer hektáron épülhetne új öntözőrendszer. Hét kiemelt beruházásnak már az előkészítése is folyik: a Homokhátság valamint a Szarvas-holtág vízpótlása; a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása; Tiszakécske öntözőcsatornái; a Taktaközi-öntözőcsatorna; kettős működésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban. Reális cél, hogy 2022-ig mintegy 100 ezer hektárral bővüljön az öntözhető terület nagysága. (B. T.)

Terminátor: új szerep

Arnold Schwarzenegger személyesen is beszédet mond az október közepén, Budapesten megrendezendő Víz Világtalálkozón. Kalifornia környezetvédelmi elkötelezettségű egykori republikánus kormányzója a bevezető fellépők között kapott helyt. A megnyitót Áder János köztársasági elnök tartja, aki után António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetét hallgatják meg. Ezt követően többek között Arnold Schwarzenegger, majd Shri Gajendra Singh Shekhawat, India vízügyi minisztere vázolja elképzeléseit. A rendezvény szeptemberi meghívója szerint bevezető beszédet mondott volna Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, illetve a témában elsődlegesen érintett államok képviselői közül Jorge Carlos Fonseca zöld-foki szigeteki és Carlos Alvarado Quesada Costa Rica-i elnök is. Kérdésünkre, hogy utóbbiak megjelenését mi akadályozta , a szervező külügyi tárca lapzártánk után annyit válaszolt, hogy a program folyamatosan frissül. Schwarzenegger és Áder május végén már kezet rázott a Schwarzenegger alapította R20 elnevezésű klímavédelmi kezdeményezés májusi osztrák csúcstalálkozóján. Schwarzenegger évek óta a Terminátor minden erejét beveti a környezet védelme érdekében. Élesen szembehelyezkedik akár a saját pártcsaládjához tartozó, a klímavédelmet ugyanakkor (Orbán Viktorhoz hasonlóan) meglehetős hanyagul kezelő Donald Trump amerikai elnökkel is. Schwarzenegger a bécsi konferencián találkozott Greta Thunberggel is, akinek felajánlott egy elektromos autót. (Marnitz István)